Mennyibe kerülne Magyarország?

Szimbolikus ügyekben sosem érdemes garasoskodni, a Magyar Köztársaság átnevezésének költségei miatt azonban jó esély van arra, hogy ez is olyan gondolatkísérlet marad, mint a kiskorú gyerekek utáni plusz szavazati jog.

Az ország és az államforma nem ugyanaz - kezdett bele a hivatalos név megváltoztatásának alkotmányjogi értelmezésbe Szabó Máté Dániel alkotmányjogász. Magyarország mindig is Magyarország volt, az alkotmány az ország területe és az itt élők fölött közhatalmat gyakorló állam formáját határozza meg, nem az országot.

A Magyar Köztársaság elnevezés az alkotmányjogász szerint azért szerencsés, mert kifejezi az állam formáját. Az Index gyorskutatása azt mutatja, hogy ez a logika nem egyedülálló: az Európai Unióban egyedül (a szintén köztársasági államformájú) Románia és (a köztársasági) Írország köznyelvi és hivatalos elnevezése között nincs különbség, az összes többi tagország neve egyben az államformát is jelöli.

Az új alkotmánnyal az Országgyűlés új államot hoz létre, és azt csak a közjogi átalakítás mélységének ismeretében, az új alkotmány elfogadása után lehet majd eldönteni, hogy továbbra is a harmadik, vagy már a negyedik magyar köztársaságról beszélünk-e majd - mondja Szabó.

Címer, pecsét, igazolvány

Az elvi szintről leszálltunk a gyakorlatira, és utánanéztünk, nagyjából mennyibe kerülhetnek - akár az államnak, akár az önkormányzatoknak, akár nekünk - az újrakeresztelés olyan nyilvánvaló következményei, mint az intézmények címertáblái, a bélyegzők, az igazolványok cseréje.

Magyarországon több tízezer úgynevezett 600x400-as domborított ovál címertábla van, amit a közintézmények, így polgármesteri hivatalok, önkormányzati és állami szervek, hatóságok és intézmények használnak. Ilyeneket valamennyi közintézmény valamennyi bejáratánál el kell helyezni, ez magyarázza viszonylag magas számukat. Nem biztos ugyanakkor, hogy mindegyiken fel van tüntetve a Magyar Köztársaság felirat is – hogy pontosan hány ilyen van, azt nem tudni. Ha csak az ország hivatalos megnevezése változik, akkor várhatóan csak a táblák egy részét kell lecserélni, ha a címer is, akkor mindet.

Az egyik legjelentősebb hazai gyártónál, a bonyhádi Ema-Lion Kft.-nél kérdésünkre elmondta: hallottak arról, hogy az új alkotmány változtathat az ország hivatalos megnevezésén és akár a címer mintázatán is. „Pillanatok alatt át tudunk állni az ilyen táblák a kvázi sorozatgyártására, több mint tízezer darabot le tudunk gyártani egy hónap alatt, ha erre szükség lesz” – mondták el kérdésünkre a cégnél. Egy, a hivatalos szabványnak megfelelő, jó minőségű, valóban zománcból készült tábla nagyjából 10 000 forintba kerül. Vagyis tízezer táblánként százmillió forint lehet a táblacsere költsége.

A papírpénzekre nincs ráírva az ország neve

Ha változik az ország neve, elvileg az érméket is le kell cserélni (a bankjegyeket nem, azokon a Magyar Köztársaság felirat nem szerepel, csak az, hogy Magyar Nemzeti Bank). A legutóbbi, január közepén közzétett jegybanki jelentés  szerint 1,178 milliárd darab érme van forgalomban. A teljes érmecsere több mint harmincmilliárd forintba kerülne.

A nagyjából 376 millió 5 forintos érme lecserélése bruttó 5,6 milliárd forintba kerülne, a 253 millió darab tízes cseréje nagyjából 8 milliárdba, míg a 211 millió darab 20-as érméé 5,8 milliárdot vinne el (ennek a három érmének a névértékét meghaladó a gyártási költsége – itt
láthatja őket –, miután az elmúlt években elszálltak az alapanyagárak). Az ötvenesek cseréje 4,1 milliárdba, a százasoké 7,3 milliárdba, míg a kétszázasoké 3,3 milliárdba kerülne.

Bár, mint említettük, az érmecsere, ha megtörténne, nyilván több évre húzódna el, de nem sokkal az euró bevezetése előtt, megszorítások idején meglepő lenne, ha a kormány bevállalna egy ilyen, feleslegesnek tűnő kiadást.

Vagy húszezer, vagy a törvény ingyenessé teszi

Az útlevél, a személyi igazolvány, a jogosítvány és a lakcímkártya – néhány olyan személyi okmány, amiben vagy amin a Magyar Köztársaság felirat szerepel. Hogy pontosan hány ilyen van, és mennyibe kerülne a lecserélésük, azt nem tudtuk meg, a közigazgatási tárca írásban kérte ezzel kapcsolatos kérdéseinket, amikre a cikk megjelenéséig nem válaszolt.

Amit tudunk: a lakcímkártyát alapesetben, tehát ha például a lakcímünk változik, ingyenesen cserélhetjük le, a személyi igazolvány normál esetben 1500 forintba kerül. Az útlevél 10 évre 14 000 forintba kerül, öt évre 7500 forintba, 18 év alattiaknak és 70 év felettieknek 2500
forintba. A jogosítvány illetéke alapesetben 4000 forint, de bizonyos esetekben csak 1500-2300 forintot kell fizetni.

Ha az ország nevének változása miatt kell lecserélnünk ezeket az okmányokat, az fejenként nagyjából 20 000 forintba kerül, hacsak valamilyen jogszabály nem biztosítja az ingyenes cserét – bár ebben az esetben is vannak költségek, csak azok nem közvetlenül nálunk, hanem az okmányirodánál jelentkeznek. Csakúgy, mint az ezzel járó, nehezen elképzelhető hosszúságú sorok.

Mivel egy igazolvány valós költsége nyilván kevesebb annál, amennyit az állampolgár fizet érte, és a húszezres fejenkénti összeg is csak becslés, félrevezető lenne azt mondani, hogy az igazolványcsere körülbelül tízmilliószor húszezer, azaz kétszázmilliárd forintba kerülne. A valódi állami kiadás ennél biztosan sokkal kevesebb, de feltehetőleg még mindig többmilliárdos összeg lenne.

Most lesz jó pecsétezni?

A bélyegzőkészítéssel foglalkozó cégek illetékesei még csak becslést sem tudtak mondani arról, hány olyan bélyegző lehet, amiben a Magyar Köztársaság felirat vagy a címer szerepel, de minimum tízezres nagyságrendről lehet szó. A bélyegzők ára a megrendelés
nagyságától függően széles skálán mozog, a közintézményekben, hivatalokban használt körbélyegzőké átlagosan 8000 forint, a hosszú bélyegzőké 10 000 forint körül van. Az ország nevének vagy címerének változása miatt viszont nem kell az egész bélyegzőt, csak az
úgynevezett szöveglemezt cserélni, ami nagyjából 3000-4000 forint. Ha tízezer ilyen bélyegzővel számolunk, az 30-40 millió forintos költséget jelent az állampolgároknak és cégeknek.

A fentiekre persze a kormánypárt vezetői is gondoltak. A Fidesz-elnökség információnk szerint külön foglalkozott az országnév témával. A pártbeli megítélés szerint a Magyarország megnevezés felvétele a szövegbe csak hiánypótlás, az alkotmány szövege ugyanis eddig nem tért ki kifejezetten ennek meghatározására. Magyarország államformáját tekintve köztársaság, a Magyar Köztársaság megnevezést a jelenleg hatályos alaptörvényben egyedül annak címében írták le. Tudomásunk szerint az elnökség álláspontja az volt, hogy a pontosítás ellenére el kell kerülni a jelentősebb költségvetési kiadásokat, mert az az új alkotmány tekintélyét rombolná. Azt azonban egyelőre elnökségben sem tisztázták, hogy milyen, költségkímélő módon szabályoznák a névváltást.