Orbán helyretette az EU-t a 15-ei napsütésben

2010 előtt elszoktunk attól, hogy ezer ember ünneplje már a zászlófelvonást is március 15-én reggel a Kossuth téren. Most viszont az emberek megtapsolták az állami méltóságokat, a katonákat, és egyáltalán, kimentek, ráadásul nem fütyülni és gyalázkodni. Az MSZP idején ez kicsit máshogy volt.

Látszott a résztvevőkön, akik családostul, gyerekekkel sütkéreztek a tavaszi napsütésben, hogy Gyurcsány Ferenc alatt eszükbe sem jutott volna egy ilyen rendezvényre elmenni, pedig amúgy szívesen csinálnak valamit. Persze tényleg nem tett rosszat, hogy meleg volt.

A Kossuth téren azonban még visszafogott volt a tömeg és a hangulat ahhoz képest, ami a Nemzeti Múzeumnál várt Orbán Viktor beszéde idején. A Múzeum körút teljesen megtelt emberekkel, lobogtak a zászlók, pont, mint egy Fidesz-gyűlésen régebben.

Ilyen hangulatban nem csoda, hogy ünnepi beszédében Orbán Viktor olyan húzásokat is bevállalt, mint hogy az Európai Unió soros elnökének vezetőjeként párhuzamot vont Bécs, Moszkva és Brüsszel között, mondván, nem tűrjük, hogy innen diktáljanak nekünk. Kijelentését óriási taps fogadta, ahogy azt a részt is, amikor kormányának nagy tetteit kezdte sorolni, és szintén nem fogta vissza magát.

„Elbúcsúztunk a Nemzetközi Valutaalaptól”, „kivezettük az országot a válságból”, „az árvíz és a vörösiszap idején helytálltunk”, kezdte, de az igazán erős húzásokat a végére hagyta: „megmentették a nyugdíjrendszert a tőzsdecápáktól", és „megvédték az EU-ban Magyarországot az alantas támadásoktól". Ez utóbbi a médiatörvény vitáját jelenti.

Orbán még erre is ráemelt, amikor azt mondta, a kommunizmus és a fasizmus kiagyalói között egyetlen magyar sincs, így azok a nemzetek igazán ne kritizáljanak minket, akikről ez nem mondható el. Kaptak tehát egy nagyot a németek is, akik mostanában eléggé bosszantják az EU soros elnökét.

Orbán szerint a rendszerváltás után a bolyongás évei következtek Magyarországon, és még a legalapvetőbb kérdésekre sem tudtunk közös választ adni, ám ennek most vége. „Meddő vitákban nem vergődünk tovább, mert megéreztük az összetartozás erejét. Bármit legyőzhetünk, ami gátol a felemelkedésben”, mondta Orbán, ez utóbbinál lelkesítőbb dolgot pedig aligha lehet mondani egy amúgy is lelkes tömegnek. A miniszterelnök érezte, hogy ma inkább ilyen mondatokra van szükség a sikerhez, jellegzetes szóképeiből kevesebb jutott, bár így is elmondta azért, hogy a történelem olyan jó tanítómester, hogy a diákjaival többször is átveszi az anyagot.

Beszélt az új alkotmányról is, illetve több részt szó szerint idézett belőle. Szerinte ez az alkotmány zárja le az átmenet korszakát. Nem elég az alkotmány, ami a hajótest, erős hajtómű kell, mondta, ilyen például a Széll Kálmán- és a Szécheny-terv. Orbán szerint egy nemzetet karddal és adóssággal is le lehet igázni. A hajtóművek azért kellenek, hogy az adósságcsapda hálójából kitörjünk. Ha ez sikerül, akkor Magyarország megállíthatatlan felemelkedése kezdődik. „Oly sokáig voltunk lenn, nem is tudjuk, milyen fenn!"

„Ha a lélek zavaros, akkor az értékelés, a gondolkodás, a döntések és a tettek is rosszak lesznek. Ezért a gazdaságon túl magunkat is meg kell újítanunk”, zárta beszédét a miniszterelnök, aztán következett a Hajrá magyarok, a Viktor, Viktor skandálás és újabb óriási taps.

Az emberek aztán szétszéledtek a napsütésben, és láthatóan jól érezték magukat. Még mindig. A 15 fokos melegből pedig közben 20 fokos lett.