Odamondogatással indult az alkotmányozás

Harcias, átpolitizált vitát kezdett a parlament kedden a Fidesz-KDNP és Szili Katalin független képviselő alkotmányjavaslatairól. A kormánypártokat láthatóan nem zavarta az, hogy sem a szocialisták, sem az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, az expozét mondó Kövér László házelnök és vezérszónokuk, Lázár János frakcióvezető így is sok időt szentelt nekik.

Csaló összeesküvők

Kövér expozéjában egyenesen a szocialisták múltbéli ténykedésével indokolta, hogy miért van egyáltalán szükség új alaptörvényre. "Úgynevezett rendszerváltásról" és "úgynevezett alkotmányról" beszélt, illetve azzal vádolta a szocialistákat, hogy 2002-ben elcsalták a választást, 2006-ban pedig titkosszolgálati módszerekkel zavargásokat provokáltak, hogy ráuszíthassák a karhatalmat az ellenzékre. Persze Kövér szerint ha éppen a szocialisták vannak hatalmon, akkor az ország nem szabad, legalábbis ez következik abból, hogy az 1996-os alkotmányozásról beszélve azt mondta: két évvel később "újra szabadok lehettünk", de a szabadság röpke négy éve után újra a szocialisták kerültek hatalomra, és nyolc év alatt "biológiailag is tönkretették az országot". "A gyermeknek kél káromkodni kedve" - foglalta össze tömören véleményét a szocialistákról.

Kövér az SZDSZ-t - az "úgynevezett SZDSZ-t" - sem kímélte. A már gyakorlatilag megszűnt párt "liberálisnak nevezett, destruktív, agresszív" politikája miatt nem lehetett szerinte eddig alkotmányozni, de a tavalyi választás után "kétharmados többsége van az alkotmányozáshoz elengedhetetlenül szükséges konszenzusnak", mondta, egészen új értelmet adva a konszenzus (egyetértés, megegyezés) szónak.

Az ellenzék szapulása Lázár János vezérszónoki felszólalásának is lényegi része volt. Ő azonos arányban bírálta az MSZP-t és az "újszocialistákat", vagyis az LMP-t, és jelezte, hogy távollétükben a Fidesz lesz kénytelen képviselni az ő választóikat is a vitában.

Vannak benne értékek

Magáról az alkotmányjavaslatról túl sok mindent nem tudtunk meg. Lázár és Kövér, illetve a két kereszténydemokrata vezérszónok, Harrach Péter és Tarnai Richárd is leginkább azt hangsúlyozta, hogy a Fidesznek joga van alkotmányozni, mert kétharmados többségük van. Szerintük szükség is van új alkotmányra, mert meg kell teremteni a jogfolytonosságot az ezer éves magyar állammal, ezért is kell a szentkorona a preambulumba, és ezért is kell kimondani a jelenleg hatályos, eredetileg 1949-ben elfogadott - de azzal már semmiben sem egyező - alkotmány érvénytelenségét. Kövér és Lázár is kiemelte a közpénzügyi fejezet fontosságát, a frakcióvezető pedig külön részt szentelt beszédében az abortusztilalom kérdésének.

Lázár szerint a magzati élet védelméről szóló passzus beemelése megfelel az alkotmánybírósági gyakorlatnak, és mert az Ab szerint a magzat jogai korlátosak, így az semmiképpen sem jelent abortusztilalmat. Ezt a Jobbik mellett a másik kormánypárt, a KDNP is sajnálja, de Harrach Péter megfogalmazásában "a magyar társadalom jelen állásában csak ennyire képes", nem lehet keresztülverni az abortusztilalmat.

A kereszténydemokrata frakcióvezető beszédében lapunkat is megemlítette, és még igazat is adott nekünk, amiért hétfői közvetítésünkben felszólalásáról azt írtuk, hogy végül mindenről a család jut eszébe. "Ez nekem fontos" - mondta, majd a házasságot "egy férfi és egy nő" kapcsolataként definiálta, megengedve, hogy a történelemben a kapcsolatban lévők számát szabályozták máshogy is, de "minden esetben férfi és nő" kapcsolatáról szólt ez az intézmény.

A KDNP másik vezérszónoka, Tarnai Richárd pedig értékeket talált az alkotmánytervezetben, aminek örült, mert a jelenlegi alkotmányt pont azért nem tiszteli, mert nincsenek benne értékek.

Szili otthont és munkát adna mindenkinek

A kormánypártok alkotmányjavaslata mellett megismerhettük Szili Katalin alkotmányjavaslatát is. Szili elképzelése szerint Magyarországnak ökoszociális államnak kéne lenni, ahol az állam kötelessége, hogy mindenkinek munkát és lakást adjon. Szükség lenne egy felsőházra is, ahová nem ám a választók küldenének képviselőket, hanem a szakszervezetek, meg az egyház. Szili emellett kiterjesztené a választójogot a határon túli magyarokra is, elképzelései szerint azok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, listán szavazhatnának. Persze, ha az államnak kötelessége lenne otthont biztosítani minden magyar állampolgárnak, nem is lennének külhoni magyarok, de ez részletkérdés.

Vona Gábort nem értettük

A vitában egyedüli ellenzéki pártként - bár Szili Katalin magáról mint ellenzéki pártról beszélt - a Jobbik is felszólalt. Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető felszólalásának lényege - már amennyire az önellentmondásos, összefüggéstelen beszédből kivehető volt - talán az volt, hogy az MSZP és az LMP szégyellje magát, amiért nem él választói felhatalmazásával, amije egyébként alkotmányozásra csak a Jobbiknak van, alkotmányozási kényszer pedig 67 éve van, vagy 2011 tavaszán nincs.

Párttársa, Balczó Zoltán a nemzeti függetlenség feladását vélte felfedezni abban, hogy az alkotmánytervezet szerint az EU-s jogszabályokat automatikusan átveszi a magyar jogrend, harmadik vezérszónokuk, Gaudi-Nagy Tamás meg azt kifogásolta, hogy az új alkotmány nem a szentkoronatanon alapul.

Nem rossz ötletek, de nem árt az óvatosság

Az alkotmánytervezetről Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is kifejtette véleményét. Ő leginkább az Ab szerepével foglalkozott. Üdvözölte, hogy az Ab-ről a jövőben az alkotmány rendelkezik, ezt ők is így akarták. Tiltakozott, amiért az új alkotmány nem adja vissza a testületnek azokat a jogköröket, amiket Lázár János javaslatára tavaly megvont tőle a parlament.

Üdvözölte ugyanakkor az előzetes normakontroll lehetőségének bővítését, az utólagos normakontrollal, illetve a konkrét bírósági ítéletek alkotmányos kontrolljával kapcsolatban viszont óvatosságra intett. Az alkotmányjavaslat az eddigi gyakorlattal szemben nem tenné lehetővé, hogy bárki az Ab-hez fordulhasson egy elfogadott törvény vizsgálatát kérve, ami Paczolay szerint nem baj, csak nem kéne teljesen megszüntetni a lehetőséget. A bírósági ítéletek alkotmányossági kontrollja sem rossz ötlet, de vigyázni kell, nehogy az Alkotmánybíróságból "szuperbíróság" legyen, mondta Paczolay Péter.