Balczó második kifogása, hogy az alkotmánytervezet szerint ha az önkormányzat képtelen rendeletet alkotni, azt helyette a megyei kormányhivatal is megteheti. Szerinte ez abszurd, ha egy önkormányzat nem tud rendeletet alkotni, akkor fel kell oszlatni. Kifogásolta azt is, hogy a külföldi vállalatok adókedvezményeket kapnak, mert így nem járulnak hozzá a közterhekhez. Azt is mondta, hogy az alkotmány nem teremti meg a történelmi alkotmányból fakadó nemzeti önrendelkezést, mert az európai jog elsőbbségét is elismeri. "Nem tudunk udvarias tartózkodással szavazni, erre az alkotmányra csak nemet tudunk mondani" - zárta felszólalását.
Hétfő délután elfogadta az Országgyűlés Magyarország új alaptörvényét. A kormánypártok által beterjesztett javaslatot 262 igen szavazattal, 44 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadták el. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson. A szocialisták illegitimnek tartják a törvényt, az LMP szerint felszámolja az alkotmányosságot.
Újabb jobbikos felszólaló, ezúttal Staudt Gábor hiányolja az alaptörvényből a volt kommunista funkcionáriusok kizárását a közéletből. Sajnálja továbbá, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala sem került be az alkotmányba. Növekvő szkepticizmussal fordul a szép jövő felé, tudtuk meg.
Gaudi-Nagy kétperces hozzászólásban eljárási akadályra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az egységes javaslat zárórendelkezésében a jelenleg hatályos alkotmányra hivatkoznak, amely alkotmány alkotására ad felhatalmazást, márpedig most alaptörvényt alkotnak. Szerinte a vélt eljárási hiba akár érvénytelenítheti is az aktust.
Nem volt több jelentkező, ezért lezárták a záróvita első szakaszát, és rátértek a Nemzeti Hitvallást módosító javaslat tárgyalására. Elsőként Balczó Zoltán szólalt fel, azzal kapcsolatban, hogy a kormánypártok módosítanák a népuralomra vonatkozó passzust, kivenné az "igazságosság" kifejezést abból, hogy az állam a polgárok ügyét igazságosan intézi. Másnak nem volt mondandója, így Kövér László lezárta a záróvita egészét.
Az előterjesztők nevében Gulyás Gergely, az alkotmány egyik szövegezője válaszolt a záróvitában elhangzottakra. Mint mondta, az új alaptörvény ugyanúgy jogrendünk alapja, mint a jelenlegi alkotmány, így megalkotására ugyanaz a felhatalmazás érvényes, mint egy új alkotmány meghatározására. "Földkérdésben nem csak igen-nem válaszok léteznek" - mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz egyértelmű célja a földvagyon megvédése. Polgármester pedig azért lehet külföldi, mert ez nemzetpolitikai érdek is - itt a kettős állampolgárságra is hivatkozik, vagyis arra, hogy Magyarország érdeke is, hogy magyar állampolgárok más országokban polgármesterek lehessenek, visszás lenne ezt fordítva kizárni.
Gulyás szerint a mentelmi joggal kapcsolatos vitát elég lenne a képviselői jogállásról szóló törvény vitájában megvitatni. Koherenciazavar szerinte az, hogy a mentelmi jog ellen felszólaló Novák felszólalásában becsületsértések sorát követte el, a Jobbik meg haszonélvezője, hogy a parlament nem adja ki képviselői mentelmi jogát. "Hazudsz" - kiabálták többen a Jobbik padsoraiban.
"Magyarországon a jogállamot és a demokráciát semmi sem fenyegeti" - tért át más témára Gulyás, aki szerint az új alaptörvény is biztosítja a demokratikus szabadásgjogokat.
Boros Pétert, Pozsgay Imrét, Szájer Józsefet, Pálinkás Józsefet és Domonkos Lászlót köszöntötte Kövér a szavazások előtt. Első körben a módosító indítványokról szavaznak, majd következik a zárószavazás.
Az alkotmány és a módosítók elfogadásához a képviselők kétharmada, 257 képviselő igen szavazatára van szükség. Az előterjesztők által támogatott indítványokat 262 igen szavazattal fogadták el.
A Jobbik külön szavazást kért nem támogatott módosító indítványairól. Ezeket a parlamenti kormánytöbbség sorra elvetette. Így nem kerül az alkotmányba a kommunista funkcionáriusok közéleti szerepvállalásának tilalma, az ügynöklisták megismerhetősége, a mentelmi jog megszüntetése, sem a nemzeti vagyon elidegenítésének jogszerűségi felülvizsgálata.
Egyszerű listás szavazással döntenek az új alkotmányról. A javaslatot 262 igennel, 44 nem szavazat és egy tartózkodás ellenében elfogadták.
A parlamenti képviselő ugye az az ember, aki önállóan nem képes döntéseket hozni, elég ha arra figyel, amit bekiabál előtte valaki a frakcióból egy szavazásnál. Igen vagy nem.
A Fidesznél nem bíztak semmit a véletlenre, az alaptörvény elfogadáskor is zúgott az igen, igen, igen, igen, nehogy véletlenül valaki elfelejtse, mire is akarnak szavazni.
"Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, amikor az országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt" - közölte a szavazás után Kövér László, aki az elnöki pulpitusról értékeli a történteket. Szerinte az új alkotmány megteremti a történelmi folytonosságot, lezárja a rendszerváltás folyamatát. "Az új alaptörvény magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó" - mondta. A kereszténységet civilizációnk alapjának fogadja el, de biztosítja a lelkiismereti szabadságot is. A jogok mellett a felelősséget és a kötelezettségeket is tartalmazza. "Tiszteletre méltó alkotás" - jellemezte az új alaptörvényt. "Magam a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részt vehettem ebben a folyamatban" - mondta, majd felszólította a képviselőket, hogy énekeljék el a himnuszt.
Kövér László zavarában átadta az elnökséget Balczó Zoltánnak, aki lezárta az ülést és megnyitotta a napirend utáni felszólalásokat.
Véget ért az akció, a naracssárga Pac-Man felfalta az óriási paragrafust az Alkotmány utcában, jelentette tudósítónk. Gulyás Márton szervező elárulta, hogy 100-an vettek részt az akcióban, ennyi pólót és fejkendőt osztottak szét ugyanis, bár eredetileg, ötször ennyi résztvevőre számítva, 500-at rendeltek mindkettőből. A szervezők a 35 évesnél fiatalabbakat akarták megmozgatni, mindván, ez egy politikailag inaktív korosztály. Kissé elkenődöttnek tűntek, pedig az derült ki, hogy teljesen igazuk volt. De nem csüggednek, a pólókat és kendőket visszakérték az aktivistáktól, mert másfél héten belül újabb, egyelőre titkos akcióra készülnek.
Véletlenül úgy alakult, a parlamentből együtt sétáltam át a Miniszterelnöki Hivatalhoz Navracsics Tiborral. Ennél jobb alkalom nem is képzelhető el, hogy megtudjam, mit érez ebben a pillanatban.
"Jól érzem magam" - mondta mosolyogva Navracsics Tibor.
Amikor egy kicsit többet szerettem volna megtudni arról, mégis hogy érzi magát egy prominens fideszes politikus a történelmi szavazás után, Navracsics megerősítette, jól érzi magát.
Sőt, érdeklődően vissza is kérdezett, én hogy érzem magam. A napsütésben sétálva én sem tudtam sokkal többet mondani ennél, úgyhogy végül ebben maradtunk.
Istvánffy András a 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom képviselője az új alkotmány elfogadását követő órában az Országos Választási Irodánál a következő kérdés ügydöntő népszavazásra bocsátását kezdeményezte: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a 2011. április 18. napján elfogadott „Magyarország Alaptörvénye” című jogszabályt?
Zöld, galléros pólóban, katonai nadrágban, sapkában és bakancsban a Magyar Gárda utódjának 30-40 tagja gyűlt már össze a Kossuth téren, a Magyarok Világszövetsége által szervezett alkotmányozó nemzetgyűlésen. Az előbb éppen egy sámándobos adott elő, aki lazán álldogálva hallgattak a gárdisták és a többi nézelődő.
A sámándobos rendezvényen körülbelül kétszázan gyűltek össze. Az egyik felszólaló elmondta, hogy be kell látni, ennyien nem tudnak alkotmányozó nemzetgyűlést tartani, de megköszönte mindenkinek, hogy eljött.
Az MSZP frakciója a XIII. kerületben a Helia Hotel mögötti parkban szoboravatásra készül. A helyszínen megjelent a kerület két választási győztese, Szanyi Tibor és Tóth József is, akiktől megtudtuk, hogy a lefarigcsált követ formázó szobor a Magyar Köztársaságot jelképezi. Az avatásra összegyűlt 200 fő főleg frakciótagokból és azok hozzátartozóiból, illetve idős szimpatizánsokból áll. A szocialista tömeg teljesen elállta az arra haladó bicikliutat, majd később a problémát úgy oldották meg, hogy rendőröket állítottak a nem tetszésüket csengetéssel kifejező biciklisek útjába.
Műalkotásnak nem minősülő szoborként adott engedélyt a helyi önkormányzat a "Magyar Köztársaság kövére" a XIII. kerületben. "Ma itt kőbe véssük a köztársaságot, amit nem rombolhat le se hatalom, se az idő" - mondta el az avatáson Mesterházy Attila. Úgy vélte, a kő nem egy emlékmű, hanem az újrakezdés szimbóluma, és azt jelzi, hogy meg kell fékezni az "orbáni ámokfutást, az igazságtalan közteherviselést, a romló közbiztonságot", és a többit, amivel a Fidesz kormányzása jár.
Az MSZP-s köztársasági kő avatásán az utolsó felszólaló Hiller István volt, aki elmondta, “A Kő el fogja mondani annak, aki azt hiszi, hogy a hatalma örök, hogy nem az". Hiller azt javasolja, "ha cézárok, császárok módjára azt gondolod, hogy hatalmad forrása te magad vagy, nézz rá erre a kőre!" Nem temetni jött, mondta az MSZP-s politikus, mert szerinte aki temet az elveszett, aki véd, az erősít. Hiller minden év április 18-ra rendszeres megemlékezésre hívta a köztársaság híveit. “Eljövünk minden évben, és hívok mindenkit: konzervatívokat, liberálisokat, a politikán túlmutatóan köztársaság párti értékrendet vallókat, hogy minden évben jöjjenek el ide." Költői vénáját nem sajnálta a kőtől: “Itt áll, szól nekünk, szól mindenkinek ősien, ahogy egy kő: hideg és durvának látszik, pedig sokak vágya, izzadsága, reménye van benne”.