Balczó után párttársa, Gaudi-Nagy Tamás szólalt fel. Felidézte a szentkoronások déli imáját, akik azt kérdezik, "miért maradt ki az elkötelezettség az igazságtétel mellett". Hiányolja "az elsíbolt állami vagyon visszaszerzésének követelményét" is. Szerinte sem lehet önrendelkezésről beszélni az új alkotmány alapján. Szerette volna, ha a kormánypártok elfogadták volna a Jobbik javaslatait, mondta.
Hétfő délután elfogadta az Országgyűlés Magyarország új alaptörvényét. A kormánypártok által beterjesztett javaslatot 262 igen szavazattal, 44 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadták el. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson. A szocialisták illegitimnek tartják a törvényt, az LMP szerint felszámolja az alkotmányosságot.
Újabb jobbikos felszólaló, ezúttal Staudt Gábor hiányolja az alaptörvényből a volt kommunista funkcionáriusok kizárását a közéletből. Sajnálja továbbá, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala sem került be az alkotmányba. Növekvő szkepticizmussal fordul a szép jövő felé, tudtuk meg.
Gaudi-Nagy kétperces hozzászólásban eljárási akadályra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az egységes javaslat zárórendelkezésében a jelenleg hatályos alkotmányra hivatkoznak, amely alkotmány alkotására ad felhatalmazást, márpedig most alaptörvényt alkotnak. Szerinte a vélt eljárási hiba akár érvénytelenítheti is az aktust.
Nem volt több jelentkező, ezért lezárták a záróvita első szakaszát, és rátértek a Nemzeti Hitvallást módosító javaslat tárgyalására. Elsőként Balczó Zoltán szólalt fel, azzal kapcsolatban, hogy a kormánypártok módosítanák a népuralomra vonatkozó passzust, kivenné az "igazságosság" kifejezést abból, hogy az állam a polgárok ügyét igazságosan intézi. Másnak nem volt mondandója, így Kövér László lezárta a záróvita egészét.
Az előterjesztők nevében Gulyás Gergely, az alkotmány egyik szövegezője válaszolt a záróvitában elhangzottakra. Mint mondta, az új alaptörvény ugyanúgy jogrendünk alapja, mint a jelenlegi alkotmány, így megalkotására ugyanaz a felhatalmazás érvényes, mint egy új alkotmány meghatározására. "Földkérdésben nem csak igen-nem válaszok léteznek" - mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz egyértelmű célja a földvagyon megvédése. Polgármester pedig azért lehet külföldi, mert ez nemzetpolitikai érdek is - itt a kettős állampolgárságra is hivatkozik, vagyis arra, hogy Magyarország érdeke is, hogy magyar állampolgárok más országokban polgármesterek lehessenek, visszás lenne ezt fordítva kizárni.
Gulyás szerint a mentelmi joggal kapcsolatos vitát elég lenne a képviselői jogállásról szóló törvény vitájában megvitatni. Koherenciazavar szerinte az, hogy a mentelmi jog ellen felszólaló Novák felszólalásában becsületsértések sorát követte el, a Jobbik meg haszonélvezője, hogy a parlament nem adja ki képviselői mentelmi jogát. "Hazudsz" - kiabálták többen a Jobbik padsoraiban.
"Magyarországon a jogállamot és a demokráciát semmi sem fenyegeti" - tért át más témára Gulyás, aki szerint az új alaptörvény is biztosítja a demokratikus szabadásgjogokat.
Boros Pétert, Pozsgay Imrét, Szájer Józsefet, Pálinkás Józsefet és Domonkos Lászlót köszöntötte Kövér a szavazások előtt. Első körben a módosító indítványokról szavaznak, majd következik a zárószavazás.
Az alkotmány és a módosítók elfogadásához a képviselők kétharmada, 257 képviselő igen szavazatára van szükség. Az előterjesztők által támogatott indítványokat 262 igen szavazattal fogadták el.
A Jobbik külön szavazást kért nem támogatott módosító indítványairól. Ezeket a parlamenti kormánytöbbség sorra elvetette. Így nem kerül az alkotmányba a kommunista funkcionáriusok közéleti szerepvállalásának tilalma, az ügynöklisták megismerhetősége, a mentelmi jog megszüntetése, sem a nemzeti vagyon elidegenítésének jogszerűségi felülvizsgálata.
Egyszerű listás szavazással döntenek az új alkotmányról. A javaslatot 262 igennel, 44 nem szavazat és egy tartózkodás ellenében elfogadták.
A parlamenti képviselő ugye az az ember, aki önállóan nem képes döntéseket hozni, elég ha arra figyel, amit bekiabál előtte valaki a frakcióból egy szavazásnál. Igen vagy nem.
A Fidesznél nem bíztak semmit a véletlenre, az alaptörvény elfogadáskor is zúgott az igen, igen, igen, igen, nehogy véletlenül valaki elfelejtse, mire is akarnak szavazni.
"Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, amikor az országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt" - közölte a szavazás után Kövér László, aki az elnöki pulpitusról értékeli a történteket. Szerinte az új alkotmány megteremti a történelmi folytonosságot, lezárja a rendszerváltás folyamatát. "Az új alaptörvény magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó" - mondta. A kereszténységet civilizációnk alapjának fogadja el, de biztosítja a lelkiismereti szabadságot is. A jogok mellett a felelősséget és a kötelezettségeket is tartalmazza. "Tiszteletre méltó alkotás" - jellemezte az új alaptörvényt. "Magam a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részt vehettem ebben a folyamatban" - mondta, majd felszólította a képviselőket, hogy énekeljék el a himnuszt.
Kövér László zavarában átadta az elnökséget Balczó Zoltánnak, aki lezárta az ülést és megnyitotta a napirend utáni felszólalásokat.
Véget ért az akció, a naracssárga Pac-Man felfalta az óriási paragrafust az Alkotmány utcában, jelentette tudósítónk. Gulyás Márton szervező elárulta, hogy 100-an vettek részt az akcióban, ennyi pólót és fejkendőt osztottak szét ugyanis, bár eredetileg, ötször ennyi résztvevőre számítva, 500-at rendeltek mindkettőből. A szervezők a 35 évesnél fiatalabbakat akarták megmozgatni, mindván, ez egy politikailag inaktív korosztály. Kissé elkenődöttnek tűntek, pedig az derült ki, hogy teljesen igazuk volt. De nem csüggednek, a pólókat és kendőket visszakérték az aktivistáktól, mert másfél héten belül újabb, egyelőre titkos akcióra készülnek.
Véletlenül úgy alakult, a parlamentből együtt sétáltam át a Miniszterelnöki Hivatalhoz Navracsics Tiborral. Ennél jobb alkalom nem is képzelhető el, hogy megtudjam, mit érez ebben a pillanatban.
"Jól érzem magam" - mondta mosolyogva Navracsics Tibor.
Amikor egy kicsit többet szerettem volna megtudni arról, mégis hogy érzi magát egy prominens fideszes politikus a történelmi szavazás után, Navracsics megerősítette, jól érzi magát.
Sőt, érdeklődően vissza is kérdezett, én hogy érzem magam. A napsütésben sétálva én sem tudtam sokkal többet mondani ennél, úgyhogy végül ebben maradtunk.
Istvánffy András a 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom képviselője az új alkotmány elfogadását követő órában az Országos Választási Irodánál a következő kérdés ügydöntő népszavazásra bocsátását kezdeményezte: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a 2011. április 18. napján elfogadott „Magyarország Alaptörvénye” című jogszabályt?
Zöld, galléros pólóban, katonai nadrágban, sapkában és bakancsban a Magyar Gárda utódjának 30-40 tagja gyűlt már össze a Kossuth téren, a Magyarok Világszövetsége által szervezett alkotmányozó nemzetgyűlésen. Az előbb éppen egy sámándobos adott elő, aki lazán álldogálva hallgattak a gárdisták és a többi nézelődő.
A sámándobos rendezvényen körülbelül kétszázan gyűltek össze. Az egyik felszólaló elmondta, hogy be kell látni, ennyien nem tudnak alkotmányozó nemzetgyűlést tartani, de megköszönte mindenkinek, hogy eljött.
Az MSZP frakciója a XIII. kerületben a Helia Hotel mögötti parkban szoboravatásra készül. A helyszínen megjelent a kerület két választási győztese, Szanyi Tibor és Tóth József is, akiktől megtudtuk, hogy a lefarigcsált követ formázó szobor a Magyar Köztársaságot jelképezi. Az avatásra összegyűlt 200 fő főleg frakciótagokból és azok hozzátartozóiból, illetve idős szimpatizánsokból áll. A szocialista tömeg teljesen elállta az arra haladó bicikliutat, majd később a problémát úgy oldották meg, hogy rendőröket állítottak a nem tetszésüket csengetéssel kifejező biciklisek útjába.
Műalkotásnak nem minősülő szoborként adott engedélyt a helyi önkormányzat a "Magyar Köztársaság kövére" a XIII. kerületben. "Ma itt kőbe véssük a köztársaságot, amit nem rombolhat le se hatalom, se az idő" - mondta el az avatáson Mesterházy Attila. Úgy vélte, a kő nem egy emlékmű, hanem az újrakezdés szimbóluma, és azt jelzi, hogy meg kell fékezni az "orbáni ámokfutást, az igazságtalan közteherviselést, a romló közbiztonságot", és a többit, amivel a Fidesz kormányzása jár.
Az MSZP-s köztársasági kő avatásán az utolsó felszólaló Hiller István volt, aki elmondta, “A Kő el fogja mondani annak, aki azt hiszi, hogy a hatalma örök, hogy nem az". Hiller azt javasolja, "ha cézárok, császárok módjára azt gondolod, hogy hatalmad forrása te magad vagy, nézz rá erre a kőre!" Nem temetni jött, mondta az MSZP-s politikus, mert szerinte aki temet az elveszett, aki véd, az erősít. Hiller minden év április 18-ra rendszeres megemlékezésre hívta a köztársaság híveit. “Eljövünk minden évben, és hívok mindenkit: konzervatívokat, liberálisokat, a politikán túlmutatóan köztársaság párti értékrendet vallókat, hogy minden évben jöjjenek el ide." Költői vénáját nem sajnálta a kőtől: “Itt áll, szól nekünk, szól mindenkinek ősien, ahogy egy kő: hideg és durvának látszik, pedig sokak vágya, izzadsága, reménye van benne”.