Károly, Karola
-1 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Cigi nélkül nincs kocsma?

2011.04.19. 22:25
A Magyar Vendéglátók Iparkamarája újra elővette régi érveit, amelyek szerint a dohányzás betiltása forgalomcsökkenést, adókiesést és munkahelyek megszűnését okozhatja. Minikonferenciájukon a horvát kamara képviselője azt mondta, náluk több száz embert kellett elbocsátani, és a kisebb helyek forgalma 30-50 százalékkal csökkent, a törökök kávéházi kamara elnöke pedig 150 ezer munkahely megszűnéséről beszélt. A magyar vendéglátók ezért azt akarják, hogy ne tiltsák be teljesen a dohányzást. Bemutattak egy olyan rendszert, ami zárt térben teljesen elszívja a füstöt, mégsem zárja üvegkalitkába a dohányosokat.

Április 7-én tüdőgyógyászok, kardiológusok tartottak sajtótájékoztatót a dohányzás rendkívül káros hatásairól. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke itt arról mesélt, hogy az egyik dohánygyár már 1999-ben készített egy belső tanulmányt arról, hogyan lehet érvelni a dohányzást visszaszorító törvények ellen. A tanulmány szerint célszerű a dohányosok szabadságjogaira, az államnak okozott súlyos adókiesésre, a csempészet növekedésére hivatkozni. A legjobb azonban az, ha a dohánycégek nem magukról beszélnek, hanem előre tolják a vendéglátósokat, érveljenek inkább ők a csökkenő forgalomról és a foglalkoztatásról.

Ezt most csak így tájékoztató jelleggel ideírtuk a Magyar Vendéglátók Ipartestülete által rendezett keddi minikonferenciáról szóló cikk elejére. A felszólalások lényege ugyanis itt is az volt, hogy a dohányzás betiltása forgalomcsökkenést, elbocsátásokat, adókiesést okoz, hogyan ösztönzi a csempészetet és mennyiben sérti a dohányosok szabadságjogait. A dohányzást szinte minden zárt helyen betiltó törvény végszavazását március 16-án ugyan elhalasztották, jövő kedden azonban kimondja rá az áment az országgyűlés. A vendéglátósok láthatóan az utolsó órában még egyszer ráerősítettek, hátha vissza lehet még fordítani a dolgot.

Recesszióban nem jó tiltani

"Mi is az egészség oldalán állunk" - mondta bevezető előadásában az Ipartestület tiszteletbeli elnöke. Háber Tamás szerint azonban nagyon mások az egészségpolitika és a gazdaság érvei. Pont egy recesszióból kilábalni akaró gazdaságban nem lehet a kormányzat érdeke, hogy a dohányzás korlátozása miatt a vendéglátásban csökkenjen a forgalom és munkahelyek szűnjenek meg.

Érvek a dohányzás tiltása mellett

  • Magyarországon évente közel harmincezer ember hal meg a dohányzás miatt.
  • A passzív dohányzás évente 79 ezer európai állampolgár halálát okozza, Magyarországon 3000 emberét.
  • Csökkenthetők a dohányzás miatti megbetegedések kezelésére fordított magas ápolási és gyógyszerkiadások. Erre Magyarország GDP-jének 1,5-2 százaléka megy el évente.
  • A kocsmákban dolgozó személyzet mentesül az állandó passzív dohányzás által okozott ártalomtól.
  • A dohányzás által okozott közvetlen és közvetett költségek jelentősen meghaladják a dohányzásból származó jövedelmeket.

Hivatkozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett, de az Index által korábban erősen dohányszagúnak minősített tanulmányra. Eszerint ha már júliustól betiltanák a dohányzást, akkor az idén több mint 50 milliárd forint költségvetési hiány keletkezhet. (Az elfogadás előtt álló törvényjavaslat legutolsó verziója a szankciók bevezetését 2012 áprilisra tolta el). Tegyük emellé az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) tanulmányát, amely külföldi példák alapján úgy kalkulál, hogy a dohányzás kitiltása a kocsmákból nem okoz drámai visszaesést a vendéglátóiparban, az adókiesés mértéke legfeljebb 7 milliárd forint lett volna az idén.

Háber Tamás tovább idézve a NAV-tanulmányt azt mondta: jövőre már 260 milliárdos nemzetgazdasági veszteséget okozhat a tiltás, amiből a dohányipar vesztesége 67 milliárd forint, a vendéglátásé pedig a várhatóan 16-18 százalékkal csökkenő forgalom miatt 130 milliárd lehet. A foglalkoztatás mintegy 20 százalékkal csökkenne ezeken a területeken, és a visszaesést a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is megérezné.

Háber utalt arra is, hogy a dohányzás korlátozása és a leszoktató programok erősítése persze a gyógyszergyárak malmára hajtja a vizet. Ezzel vágott vissza a tüdőgyógyászoknak, akik szeretnék elérni a leszoktató gyógyszerek 50 százalékos OEP-támogatását.

Hivatkozott egy a Századvég által készített felmérésre és hatásos diagrammokat is mutogatott egy kivetítőn. A szenzációsnak beharangozott felmérés azonban mindössze azt mutatta, mit gondolnak a magyar vendéglátósok a dohányzás betiltásának hatásáról. Azt mindenki ítélje meg maga, milyen erős adatnak tekinthető az, hogy a 208 megkérdezett vállalkozó 51 százaléka számít forgalomcsökkenésre, a "kocsmák, éjszakai szórakozóhelyek 41 százaléka pedig drasztikus, 40 százalékot meghaladó forgalomcsökkenést prognosztizál". Az már többet mond, hogy 61 százalékuk szerint jobb lenne elkülöníteni dohányzó és nem dohányzó helyeket, és ennek érdekében 41 százalék lenne hajlandó beruházásokat is végrehajtani.

Lazítottak a horvátoknál

Ennél valamivel konkrétabb adatokról és valós tapasztalatokról számolt be Kresimir Tomic a Horvát Kereskedelmi és Iparkamara képviselője. Ott 2009 áprilisában tiltották be a dohányzást a zárt helyeken. Négy héttel a szabályozás bevezetése után a kisebb vendéglátóegységekben 30-50 százalékos volt a bevételkiesés és több száz dolgozót kellett elbocsájtani, állította.

Egy petíció hatására 2009 szeptemberében enyhítettek a törvényen: ez előírta, hogy egy dohányzóhelynek minimum 10 négyzetméteresnek kell lennie, ami legfeljebb a helyiség 20 százalékát foglalhatja el, nem lehet átjáró két nemdohányzó helyiség között, és ezekben nem szabad ételt vagy italt felszolgálni. A 50 négyzetméteresnél kisebb vendéglátóhelyek eldönthetik, hogy dohányzó vagy nem dohányzó egységek - ma több mint 7000 ilyen helynek van engedélye zárt térben való dohányzáshoz Horvátországban. Az előadó olyan képeket is mutatott egy bárról, ahol a plafonról elszívócsőhöz rögzített dohányzó búrák lógtak le, és aki rá akart gyújtani, az szépen a fejére húzhatta a búrát.

Fotó: Szémann Tamás
Fotó: Szémann Tamás

A horvát iparkamara tapasztalatai szerint a korlátozás nem csökkentette a dohányzást: ma is minden harmadik ember dohányzik Horvátországban és a vezető horvát cigarettagyártó, a TDR 2010-ben 4,4 százalékkal növelte eladásait. Mint Kresimir Tomic kiemelte: náluk kiderült, hogy a füstmentes légkör nem ösztönzi a nemdohányzókat gyakoribb étteremlátogatásra.

A török kávé mellé kell a cigi

A rendezvényen felszólalt Hakki Kirdi, a Törökországi Kávéházak Szövetségének általános elnökhelyettese is. Mint mondta, soha nem vitatták, hogy a cigaretta káros, de a török kávé mellé szükség van a cigarettára, ha az utcán megkérdezik nálunk az embereket, 90 százalékuk nem ért egyet a tiltással. Ő egy 2010-es felmérésre hivatkozott, amely szerint a tiltás után a vendéglátóhelyek 75 százalékában forgalomcsökkenést tapasztaltak, és 62 százalékukban voltak kénytelenek elbocsátani legalább egy alkalmazottat, ami közel 150 ezer munkahely elvesztését jelentette. Egyedül Izmirben 452 kávézó volt kénytelen bezárni a dohányzásellenes törvény 2009. júliusi életbe lépése óta és mindössze 274 újat nyitottak.

Az izmiri kávéházi kamara keresetet nyújtott be a törvény ellen. A Török Államtanács alkotmányellenesnek nyilvánította a dohányzás megtiltását a kávézókban, és az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény megsemmisítése ügyében arra hivatkozva, hogy nem lehet túlzó szabályozással korlátozni a vállalkozói szabadságot. Hakki Kirdi ezután internacionalista és forradalmi hangulatba került és egy plakettet akart átadni Háber Lászlónak, hogy ezzel is kifejezze: támogatják harcukat a vállalkozók és a dohányosok szabadságáért, de Háber László akkor éppen nem volt a teremben.

Lazítást akarnak

Az Index megkérdezte Kovács Lászlót, a Magyar Vendéglátósok Ipartestületének elnökét, hogy a felsorolt külföldi adatok a vendéglátás visszaeséséről és a munkahelyek elvesztésétől vajon mennyiben állnak összefüggésében a dohányzás betiltásával és mennyiben azzal, hogy 2009 óta egy világméretű gazdasági válságban élünk. Kovács László azt mondta: Törökországot egyáltalán nem viselte meg annyira a válság, mint más európai országokat, így épp az ő adataikon látható, hogy ez a visszaesés a dohányzás korlátozásának is köszönhető.

Ha a mostani törvénytervezet a szállodákban megengedi szivarszobák létrehozását, tegyék ezt lehetővé a vendéglátóhelyeken is, foglalta össze céljaikat Kovács László. A küldöldi példák alapján azt is szeretnék elérni, hogy főként a kisebb üzlethelyiségekben, kocsmákban, vendéglátóhelyeken eldönthessék: nemdohányzó hellyé alakulnak vagy megfelelő technikai berendezések, elszívók használatával megengedik a dohányzást zárt térben is.

A rendezvényen bemutattak egy lehetséges megoldást is. Az egyik oldalán teljesen nyitott kabin a dohányfüstöt a hamutartókon és a felső panelen keresztül elszívja, a levegőt szűrökön át megtisztítja, majd ennek egy részét visszaengedi. A rendszert nem kell rákötni semmilyen kivezetőcsőre vagy ablakra, egyszerű áramforrásról üzemeltethető. Kipróbáltuk, működik. Ha nemdohányzóként a kabin nyitott oldalánál állunk a szabad levegőn, nem érezni a dohányfüstöt, sőt a bent álló dohányos ruhája sem lesz büdös az állandó levegőcsere miatt. A bemutatott kabin 3 millió forintba kerül.

ÁNTSZ: A műszaki megoldások nem védenek a dohányfüst ellen

A szellőztetés, a légszűrés és a kijelölt dohányzóterületek alkalmazása (akár külön szellőztetőrendszerrel) a száz százalékban füstmentes környezethez képest hatástalan megoldások - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) kedden az MTI-vel.

Az ÁNTSZ közleménye szerint az Egyesült Államok tiszti főorvosának legújabb jelentése és egyéb tudományos bizonyítékok is alátámasztják, hogy a műszaki megoldások nem nyújtanak teljes védelmet a dohányfüst ellen.

A tapasztalatok alapján a dohányzásról szóló törvény szigorításával kevesebbet dohányoznak majd az emberek, és így már egy éven belül tizenöt-húsz százalékkal csökkenhet a szívinfarktussal kórházba szállítottak száma. Ebből egyes számítások szerint csaknem egymilliárdos megtakarítása lehet az egészségügynek - írta az ÁNTSZ. Kiemelték, hogy évente jelenleg is mintegy tizenegymilliárd szállal kevesebb cigarettát szívnak a dohányosok, mint egy évtizede. A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tanulmányai szerint ugyanis tíz évvel ezelőtt még 25-26 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon, tavaly pedig már csak 14,2 milliárd.

Emlékeztettek továbbá, hogy több közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság többsége támogatja, hogy tiltsák be a dohányzást a vendéglátóhelyeken. A nemzetközi szakirodalom alapján a száz százalékban dohányzásmentes szabályozás bevezetése a vendéglátóhelyeken egy év viszonylatában nem csökkenti a tulajdonosok bevételeit, és munkahelyek megszűnését sem okozza.