Nem lett erősebb a Szilvásyék elleni vád

Lezárult a vád tanúinak meghallgatása a Szilvásy György és társai - vagyis Tóth Károly, a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának (Nbb) volt szocialista alelnöke, Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és Herényi Károly, az MDF egykori alelnöke - ellen személyes adatokkal való visszaélés vádjával indított büntetőperben. A vád utolsó tanújának meghallgatása után Tóth Károly - akit nem képvisel védőügyvéd  - az addig elhangzottak alapján a vád ejtését indítványozta, tekintettel arra, hogy eddig minden tanú megerősítette, sem törvénytelennek, sem szokatlannak nem lehet nevezni azt, ha a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai operatív adatokat ismernek meg, bizonyítékok bemutatását kérik a titokminisztertől, zárt körben konzultálnak, vagy zárt körben, az iratkezelés szabályait betartva akár magukhoz vesznek ilyen adatokat tároló adathordozókat. A bíró ugyan figyelmeztette Tóthot, hogy a vádlott nem indítványozhatja a vád ejtését, de észrevételeit rögzítették a jegyzőkönyvben.

Munkavégző miniszter, egymásnak ellentmondó fideszesek

Mielőtt nekikezdenénk az 5. és a 6. tárgyalási napon történtek ismertetésének, röviden összefoglalnánk az eddigi történéseket. Az első tárgyalási napon az eljáró bíró, Vasvári Csaba úgy döntött, hogy bár az ügyészség egy vádiratban tárgyalná Szilvásy és Tóth, illetve Dávid és Herényi ügyét, azoknak semmi közük egymáshoz, ezért külön folytatja le a bizonyítási eljárásokat. Mivel Dávid és Herényi ügyében az első tárgyalási nap június 1-én lesz, ennek részleteivel nem foglalkozunk. Az első tárgyalási napon megtudtuk, hogy az ügyészség tulajdonképpen munkavégzéssel vádolja a volt titokminisztert.

A harmadik tárgyalási napon fideszes tanúkat - a két sértettet, Kövér Lászlót és Demeter Ervint -, illetve a kereszténydemokrata bizottsági elnököt, Simicskó Istvánt, valamint Horváth Józsefet, az UD Zrt. tulajdonos-FB elnökét hallgatták meg. A tanúk egymásnak és önmaguknak is ellentmondó vallomásai sem támasztották alá a vádat, sőt, Kövér és Demeter is elismerte, hogy titokminiszterként, ha annyi információjuk lett volna az UD-ügyről, mint a történtek idején Szilvásynak volt, maguk is tájékoztatták volna az Nbb-t, és megerősítették, hogy a bizottság felkérésére a miniszter köteles részletes tájékoztatást adni, akár állításait alátámasztó, akár operatív adatokat is tartalmazó bizonyítékokat bemutatni.

A negyedik tárgyalási napon Boross Péter miniszterelnök és Gulyás József volt parlamenti képviselő, mindketten Nbb-tagok jelezték, hogy személy szerint nem értettek egyet azzal, hogy operatív anyagokat cédén hazavihessenek.

Minden úgy történt, ahogy

Az 5. és 6. tárgyalási napon, április 19-20-án a bíróság Szilvásy György közvetlen munkatársait - Rákosi Ferenc főtanácsadót, Dora-Tóth Andrea sajtótitkárt és Halács Tibor tanácsadót -, az Nbb titkárát és titkárnőjét, Földvári Gábort és Matern Artúr Richárdnét, illetve Cserháti Tibornét, az Országgyűlés Hivatala Bizottsági Főosztályának általános osztályvezető-helyettesét hallgatta meg.

Szilvásy munkatársai megerősítették mindazt, amit a hangfelvételek átadásáról eddig tudunk: a miniszter eredetileg a hanganyag bemutatását tervezte az Alkotmányügyi és a Nemzetbiztonsági bizottságok szeptember 25-re tervezett közös ülésén, de mert Simicskó elnök végül nem hívta össze 25-re a bizottság ülését, a Laborc Sándor NBH-főigazgatónál lévő cédélemezről a miniszter titkárságán másolatot készítettek minden bizottsági tag számára, hogy azokat ők maguk meghallgathassák. A bizonyíték bemutatását a bizottság szeptember 23-i ülésén hozott határozatban kérték a minisztertől.

Erélyesen kért

Az Nbb volt titkára, Földvári Gábor vallomásából az ügyészség azt a részletet igyekezett kiemelni, hogy Földvári értékelése szerint Tóth Károly szeptember 24-én a szokásosnál erélyesebben kérte tőle, hogy tájékoztassa a bizottsági tagokat a másnapra tervezett, de addig össze nem hívott ülés tervezett helyéről és idejéről. Földvári bíróságon tett vallomása egyébként sok lényegi részletben ellentmondott korábbi, ügyészségen tett vallomásának, Földvári a bíróság kérdésére nyilatkozva az ügyészségen tett vallomását tartotta fenn. Az egyik fontos különbség a két vallomás között az volt, hogy míg a bíróságon azt mondta, Tóth szerinte nem kérte tőle, hogy minden bizottsági tagot tájékoztasson a tervezett ülés részleteiről, korábbi vallomása szerint valamennyi bizottsági tag tájékoztatását kérte. Fontos eltérés volt az is, hogy az ügyészségen tett vallomásában még emlékezett rá, hogy a cédéken és a mellékelt, nyomtatott tartalomjegyzéken is szerepelt a nem nyilvános felirat.

Érdekes momentum volt, hogy az ügyész hosszasan faggatta Földvárit a titkos ügyiratkezelés szabályairól, bár ennek az ügy szempontjából az ég világon semmi jelentősége nincs, mivel a szóban forgó hangfelvételek a történtek idején már egy nyílt eljárásban benyújtott bizonyítékok voltak, nem minősültek sem szolgálati, sem államtitoknak.

Földvári jelenleg Simicskó István honvédelmi államtitkár munkatársa. A bizottság volt titkárnője - jelenleg a Fidesz parlamenti frakciójának a munkatársa - vallomásának egy érdekes momentuma volt, állítása szerint az Nbb tagjai 2008. szeptember 25. előtt vagy után sosem kaptak senkitől adathordozót. Szilvásy ügyvédjének kérdésére kiderült, hogy adathordozóként ő cédére gondolt, pedig törvény szerint a papír is az, és papíron a bizottság tagjai személyes ésvagy operatív adatokat is rendszeresen kézhez vehettek.

A munkavégzés része

A vád utolsó tanúja, Cserháti Tiborné vallomásából azt emelnénk ki, hogy az osztályvezető asszony többször is megerősítette, hogy a képviselőknek egyénileg is joguk van adatok megismerésére, sőt, ez normális munkavégzésük része - igaz, azt is hangsúlyozta, hogy ő maga legfeljebb bizottsági kérdésekben illetékes. Cserháti azt is megerősítette, hogy a házszabály ügyében az ügyrendi bizottság hivatott eljárni, erről egyébként 2011. március 21-én a bizottság jelenlegi elnöke, a fideszes Balsai István általános érvényű állásfoglalást adott ki. Ez azért lényeges, mert az ügyészség - ezek szerint teljesen indokolatlanul eljárva - három rendbeli házszabálysértéssel is vádolja Tóth Károlyt, aki amúgy azt is kifogásolta, hogy az ügyészség úgy gyűjtött adatokat ellene parlamenti mandátuma idején, hogy erről sem a mentelmi bizottságot, sem az Nbb-t nem tájékoztatta.

A per június 1-én Dávid Ibolya és Herényi Károly meghallgatásával folytatódik, a Tóth és Szilvásy elleni vádirat tárgyalása július 5-én Laborc István, az NBH volt főigazgatója illetve Fekete Gy. Attila újságírók meghallgatásával folytatódik.