A kormánypárti öninterpellációk után, melyeket ma sem tervezünk közvetíteni, az elempés Scheiring Gábor következik, aki azt feltételezi, hogy az adóivatalnál tömegesen bocsátják el a szakembereket, és állítják le a vizsgálatokat. A szocialista Nemény Andrást az érdekli, hogy Orbán Viktor miért kivételezik Gaskó István szakszervezeti vezetővel. Párttársa, Garai István Levente a betegszállítás összeomlását vizionálja. Általában csak hét interpellációra jut idő, de két jobbikos is bejelentkezett a kvótán felül. Schön Pétert az érdekli, hogy a jelentős hiteltartozást felhalmozó fideszes polgármestereket is elszámoltatja-e a kormány, Szilágyi Györgyöt pedig az, hogy kéne-e vizsgálatot indítani a 2006-os úszó Eb-vel kapcsolatban.
"Kérek engedélyt dohányozni", súgta oda Schön viszontválasza után Nyakó István jegyző az elnöklő Balczó Zoltánnak. "Egészségedre", engedte útjára Balczó, majd lezárta az interpellációk sorát. Ezzel mi is búcsúzunk.
A kormány nevében Tállai András válaszolt, először is felelősségre vonta Schönt, amiért nem országos jelentőségű, hanem helyi ügyben interpellálta. Ráadásul szerinte Schön valótlanságokat állított, mert nem a polgármester engedett el adókat, hanem a jegyző, hiszen a polgármesternek erre nem is lenne joga. Elszámoltatni meg nem fognak, mert erre a kormánynak nincs felhatalmazása, mondta. Schön szerint Harkány polgármestere igenis bűnös, ezért nem fogadta el a választ. A parlament viszont igen.
Azon kivételes napok egyike van, amikor nemcsak hét interpellációra kerül sor. Így a jobbikos Schön Péter is feltehette kérdését, hogy a kormány tervezi-e elszámoltatni az adóságokat felhalmozó fideszes polgármestereket is? Harkány példáját hozta fel, ahol az önkormányzati választást követő könyvvizsgálat megállapításai szerint a fideszes polgármester több döntésével, pénzügyi és gazdálkodási törvényeket is megsértve milliárdos összeget meghaladó károkat okozott a városnak. Esztergom példáját is felhozta ezzel kapcsolatban.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint nincs veszélyben a betegszállítás, a betegszállítók képviselőivel folyamatosan egyeztetnek, kérésükre már módosították is a törvényt. Az egyeztetéseken maguk a betegszállítók kérték, hogy fokozottan ellenőrizzék ténykedésüket, állította. Az egészségügyi rendszer átalakítása meg zajlik, a problémákat már felmérték, most a megoldásokat dolgozzák ki, mondta. Garai először is megdícsérte Szócskát, aki az általában az elmúlt nyolc évre visszamutogató Halász Jánossal szemben érdemben válaszolt. Ennek ellenére nem fogadta el a választ. A parlament viszont igen.
A szocialista Garai István Levente a betegszállítók levelére hivatkozva azt állítja, hogy a betegszállítás átszervezésével, névlegesen azzal, hogy a szervezési feladatokat a mentőszolgálatra bízták, összeomlás fenyegeti a betegszállítás rendszerét. Kifogásolta, hogy a kormány összesen csak 420 millió forint gyorssegélyt kaptak a megemelkedett benzinár kompenzálására, ami szerinte csak néhány hónapra elég. Garai szerint a kormánynak meg kellett volna állítania az üzemanyagár emelkedését. "Mi lesz a Széll Kálmán terv egészségügyet megnyomorító intézkedéseivel? Kinek és mennyivel növekednek a terhei a gyógyszertámogatás átalakításával?" – kérdezett kettőt zárásként.
A kormány nevében Czomba Sándor válaszolt, azt, hogy a kormány a nemzeti együttműködésre helyezi a hangsúlyt, ami szerinte érdemi egyeztetést jelent. Mármint azokkal a szervezetekkel, amelyek hajlandóak együttműködni a kormánnyal. Azt állította, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel megkülönböztetés nélkül, folyamatosan egyeztetnek. Szerinte a szakszervezetek maguk is sürgették az Országos Érdekegyeztető Tanács működésének felülvizsgálatát. Azt pedig egyáltalán nem érti, miért baj, ha a kormány egyes szervezetekkel csak úgy is találkozik. Nemény nem fogadta el a választ, a parlament igen.
A szocialista Nemény András úgy véli, Orbán Viktor kivételezik Gaskó István szakszervezeti vezetővel. Azért gondolja ezt, mert Orbán Gaskóval tárgyalt, míg a többi szakszervezeti vezetővel, leszámítva a jobboldali Munkástanácsok vezetőjét, nem. Mindenesetre Nemény örül, hogy legalább néhány szakszervezeti vezetővel találkozik a miniszterelenök, de tart tőle, hogy az érdekegyeztetés a jövőben "mozgalmi alapon" zajlik majd. Azaz azokkal egyeztet, akikkel van közös múltja, a többiekkel nem.
Az elempés Scheiring Gábor értesülései szerint 500-800 adónyomozót bocsátottak el az egykori APEH-től, ahol még az is elhangzott egy vezetői értekezleten, hogy a kiemelt adózókat "nem kéne vegzálni". Szerinte ezzel újra megteremtették a láncvásárlásos áfacsalás lehetőségét. A kormány nevében válaszoló Czomba Sándor szerint Scheiring adatai tévesek, valójában csak hatvan adónyomozó távozott, ők is csak azért, mert nem fogadták el az átszervezés során felajánlott új státust. Czombának nincs tudomása olyan akadályról, hogy az adóellenőrök ne végezhetnének részletes ellenőrzést multinacionális vállalatoknál. Mi több, az adóhatóságnak törvényi kötelezettsége a háromezer legnagyobb adózó folyamatos vizsgálata. Scheiring úgy érzi, nem kapott választ, amit meg kapott, azt nem feltétlenül hitte el, ezért nem is fogadta el. A parlament elfogadta.
A fideszes Nagy István azon kesereg, hogy mióta nincs országhatár, azóta düledeznek a nem használt határátkelők. A kereszténydemokrata Firtl Mátyás a börtönlelkészekről beszél.
Ángyán József nem értesült róla, hogy Rozgonyi hivatkozási alapja téves, ezért mélyen egyetért vele, és ő is bírálta a vízművek eladását, sőt tovább is ment, a földeladásokat és az energiacégek privatizációját is bírálta, mert szerinte az az állam, amely ezeket a pozíciókat feladja, gyenge állam. "Vissza fogjuk szerezni ezeket az erőforrásokat", jelentette ki, hozzátéve, "azt hiszem, ebben teljes egyetértés van". Megköszönte a problémafelvetést. Rozgonyi szerint a puding próbája, hogy megeszik. Kedvezőnek tartja a választ, ezért elfogadta.
A második interpelláló, a jobbikos Rozgonyi Ernő "Egyes közszolgáltatások hazánkban" címmel szólalt fel. Rozgony a National Geographic avítt, azóta metodikájában és részleteiben is cáfolt felmérésére hivatkozva azt állította, hogy Magyarország dobogós helyen áll a vízdíj tekintetében a világban. (A National Geographic figyelmen kívül hagyta, hogy Magyarországon víz- és csatornadíj van, míg az összehasonlításban szereplő többi országban csak vízdíj). A téves adatok alkalmat adtak Rozgonyinak arra, hogy a vízművek privatizációját bírálja.
"A játékszer a Wii meg a Playstation, nem az iPad. Ezt munkaeszköznek vesszük", állította válaszában Rétvári Bence igazságügyi államtitkár. Azt nem magyarázta el, hogy egy iPad mitől alkalmasabb munkára a képviselőknek alanyi jogon járó laptopnál. Rétvári szerint az iPad havi százhetvenezer forint megtakarítást jelent, így tíz hónap alatt megtérül. A számítás részleteit nem árulta el. Válasza végén egy kicsit sukorózott is. Tóth Csaba remélte, hogy megtudják a beszerzés valódi okát, de csalódnia kellett. Ő is azt feltételezte, hogy egy laptop alkalmasabb lenne munkára. A választ nem fogadta el, de a parlament igen.
A szocialista Tóth Csaba felszólalásának címe szerint a kormány iPad-beszerzéséről beszélne, ehelyett a kormánytisztviselők elbocsátásáról, a pedagógusok nehéz helyzetéről értekezik. Bírálta a kormányt, mert miután az alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli kirúgását lehetővé tevő jogszabályt, most úgy módosítja a törvényt, hogy indoknak elég legyen a bizalomvesztés is. Végül rátért az iPadokra, azt kérdezte, miért lepi meg magát a drága eszközzel a kormány ahelyett, hogy munkahelyeket teremtene.
Nem született megegyezés a házbizottságban a kormány Btk-módosításról szóló javaslatáról, így ma nem születhet döntés róla. Kövér László javaslatára hétfőn és kedden az általános és a részletes vitát folytatnák le. Balczó Zoltán szerint ez túl nagy horderejű kérdés ahhoz, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják. Kifogásolta azt is, hogy a törvénymódosítás a beterjesztés szerint a kihirdetést követő nap hatályosulna, szerinte ugyanis időre lenne szükségük az érintetteknek az alkalmazkodáshoz. A parlament ennek ellenére 90 százalékos többséggel támogatta az eltérést a házszabálytól, de így is csak az általános és a részletes vitát folytatják le a héten, döntés csak jövő héten születhet.
A kormány nevében újra Pintér Sándor belügyminiszter reagált. Ismertette a polgárőrség történetét, ami 1991-ben indult a Polgárőr Szövetség megalakulásával. A polgárőrség Pintér szerint pártsemleges intézmény, a polgárőröknek egységesnek kell lenniük, és együtt kell működniük a rendőrséggel.
A jobbikos Balczó Zoltán az elmúlt fél órában úgy érezte, hogy Abszurdisztán parlamentjében van, mert szerinte felcserélődött az ok és az okozat, felmentést kaptak azok, akik embereket öltek, és bűnösnek nyilvánították azokat, akik megpróbálják helyreállítani a rendet. Mondandója lényege az volt, hogy a kormány megpróbálja elfojtani "a társadalom immunrendszerét".
A ház korelnöke, Horváth János Csicsery-Rónay Istvánra, a patrióta polgárra emlékezett. Csicsery-Rónay nagypénteken halt meg, Horváth szerint ez szimbolikus. Még azt tudtuk meg róla, hogy harcolt a Don-kanyarban, kisgazda volt, 47-ben letartóztatták, utána emigrált, könyveket adott ki, tanított és "szervezte azt, ami a magyar függetlenség útját kövezi". Kiadta például "Illyés Gyula asztalfióknak írt írásait" is. Az, hogy rá patrióta polgárként tekintünk, "jót tesz Magyarország dolgai megítélésének is". Térképet is rajzolt, amit Sztálinnak is megmutattak.
A kormány nevében reagáló Pintér Sándor szerint Harrach "világos áttekintést adott a helyzetről". Külön köszönte, hogy Harrach szerint a rendőrök jól kezelték a helyzetet. A gyerekek szerinte sok esetben azért lettek esélytelenek, mert a szülők nem megfelelően iskoláztatták őket, ezért is volt jó ötlet az iskolalátogatáshoz kötni a családtámogatásokat. "Az önvédelem területén, az idős emberek területén is léptünk", mondta, mert a kormány megteremtette az önvédelem jogi körülményeit. Közfoglalkoztatási program pedig lesz, "százezres nagyságrendben fogunk tudni munkát adni", jelentette ki.
A kereszténydemokraták frakcióvezetője megemlékezett II. János Pál boldoggá avatásáról is, ez szerinte bizonyos szempontból összefügg mondandójával. Gyöngyöspatát értékelve azt mondta, a jelenség egyik fele, hogy deviáns életformát folytató családok fenyegetik a békés lakosságot, és ezzel ártanak a cigányság megítélésének is. "Erre a problémára rossz választ adtak azok, akik viszontfélemlítéssel próbálkoztak", mondta. Ezután azt állította, "sokan dolgoznak azon, hogy Magyarországról olyan kép jelenjen meg, hogy itt üldözik a cigányokat". Közéjük sorolta "Magyarország volt külügyminiszterét" is, de hogy melyiket, nem árulta el. A Jobbikról azt mondta, egyetemlegesen elítélő nyilatkozatot tesz egy népcsoportról. A kormány pedig szerinte fellép "mindkét törvényellenes csoport ellen", hiszen fellép a kis értékű lopások és az egyenruhában felvonulók ellen is. Harrach azt kérte, képzeljünk el két embert, az esélytelenül induló cigánygyereket és az otthonában rettegő, meglopott öregembert. Szerinte mindkettejük érdekében lépni kell, közrendvédelemmel, illetve az oktatás és a munkahelyteremtés eszközeivel. Az nem derült ki, hogy ennek mi köze II. János Pál boldoggá avatásához.
A volt miniszterelnök Oszama bin Laden likvidálásával egyetért, a sajátjával viszont nem. Magabiztosan néz vádlói szemébe Sukoró ügyében.
A kormány nevében Rétvári Bence azzal vágott vissza, hogy a szocialisták nem szavazták meg a társadalmi egyeztetésről szóló törvényt, amit ennek ellenére a kétharmados többség persze elfogadott. Majd minden bajért a szocialistákat okolta, mert szerinte a kormánynak azzal kellett foglalkoznia, hogy az elhibázott intézkedéseket helyrehozzák. Eredményként sikerült felmutatnia, hogy elnököt választottak az Állami Számvevőszék élére, Domokos László fideszes képviselő személyében. Eredményként emlegette a nyugdíjeinstandot is. Az alkotmánybírósági jogkörök megnyirbálását kifelejtette a felsorolásból. Az új alkotmányt nem, ebből azt emelte ki, hogy a preambulumában már nincs ideiglenességi klauzula.
A szocialisták vezérszónoka, Tóbiás József a kormány egyéves teljesítményét értékeli, ami Orbán szerint sikeres volt. Tóbiás szerint ez egy zárt rendszerben akár még igaz is lehet, a Fidesz kedvezményezettjei számára valóban sikeres volt az elmúlt egy év. De a társadalom többsége számára nem. "Tudjuk, hogy sok a dolog, sok a tennivaló. Azzal is tisztában vagyunk, hogy többféle megoldás létezik", ismerte el, ám a valóságot nem lehet kommunikációval helyettesíteni. "Mi, szocialisták, komolyan vesszük, hogy Magyarország az első", jelentette ki. Szerinte a kormány az elmúlt egy évben csak növelte a megosztottságot, erre példaként hozta fel az egykulcsos adót. Társadalmi párbeszédre szólította a kormányt. "Itt az idő", használta a Fidesz tavalyi szlogenjét. Szerinte arra van itt az idő, hogy megosztás helyett végre párbeszédet folytassanak.
A kormány nevében Pintér Sándor válaszolt. Azt mondta, nem tud aszerint különbséget tenni, hogy valaki jóindulatúan hibázik, vagy szándékosan uszít, ennek eldöntése nem a rendőrség, hanem a bíróság dolga. "A bajainkat nekünk kell megoldani, együttműködve. Ehhez nem kell külföldi segítség, nem kell külföldi sajtó, nem kell, hogy külföldről mondják meg, hogyan kell helyreállítani a rendet falvainkban", mondta. "Azon dolgozunk, hogy a közfoglalkoztatásban mindenkinek tudjunk kenyeret adni", zárta válaszát.
Második felszólalóként Schiffer András beszélt, újra csak Gyöngyöspatáról. "Mi két évvel ezelőtt azért születtünk, hogy a politikai közösséget a XXI. században ne lehessen fasisztákra és antifasisztákra osztani", mondta, hozzátéve, ha ezt a felosztást nem lehet meghaladni, az az LMP-nek kudarc. Jó cigányemberekkel példálózott, akiket a Jobbik megaláz, amikor csavargókról beszél. Azt kérte, hogy a kormány támogassa az LMP Btk-módosító javaslatát, amely nemcsak az etnikai, hanem általában a csoportosan elkövetett bűncselekmények megítélését szigorítaná. Javasolta, állítsanak fel békehadtesteket az etnikai feszültségek oldására. Felhívta még a figyelmet arra, hogy nem pusztán etnikai, hanem szociális okai vannak a válságnak, és szerinte erről kell beszélni, erről kell szóljon a politika. Hosszasan sorolta még, hogy miről kéne beszélni, ilyen a birtokkoncentráció elleni fellépés, a fenntartható mezőgazdaság, a "közösségi rendőrség megteremtése", a szociális nehézségek stb. "Erre várnak a választók, és nem arra, hogy hogyan tudunk egymásra nagyobb sarat dobálni".
A reakciók végén Kövér házelnök néhány másodperces technikai szünetet rendelt el, hogy a képviselők, "különösen Szűcs Erika", lehiggadhassanak.
Lázár János fideszes frakcióvezető szerint a Jobbik nyiltan megvédte a "szélsőséges, neonáci" Szebb Jövőért Egyesületet, amely odament legénykedni, majd amikor a helyiek megverték őket, a rendőrökre vártak megmentésért. Harangozónak meg azt mondta, 2006-ban a szocialista kormány tűrte, hogy neonácik masírozzanak Budapesten, miközben "magyar honfitársaink szemét lövették ki október 23-án".
A szocialista Harangozó Tamás Orbán Viktor vasárnapi tévéinterjújára hivatkozva azt kifogásolta, Orbán maga ismerte be: arra várt, hogy vér folyjon, hogy végre cselekedhessen. Ezután felemlegette Vona Gábor gárdamellényes incidensét, amire Kövér elvette tőle a szót, mert szerinte Harangozó az ülésvezetését bírálta. Miután visszakapta a szót, Harangozó még kitért az új rendőrségi törvényre, amelynek alapján "vegzálhatják" az állományt.
Az LMP vezérszónoka, Schiffer András elviekben egyetért a kormány terveivel, de sajnálja, hogy a kormány csak azután lépett, hogy a Vöröskereszt kimenekítette a patai romákat. Szerinte a kormánynak nem az emberek a fontosak, hanem a nemzetközi sajtó véleménye. "Tisztelt miniszter úr! Nem tölt el minket örömmel az, ha mindenféle szabadcsapatok két pofont osztanak ki a köztársaság rendőrségének", mondta. Üdvözölte, hogy a kormány végre világos határvonalat húz a szabadcsapatok elé. Megjegyezte továbbá, hogy méltatlan volt egy lapon emlegetni azokat, akik "ha mégoly felelőtlenül is, de tettek a védtelenekért", azokkal, akik szabadcsapatokban fenyegetnek.
A Jobbik részéről Volner János reagált Pintér felszólalására. Szerinte az elmúlt húsz év felelőtlen kormányzása miatt a polgárok elvesztették a bizalmukat a rendőrségben, ezért nem is tesznek feljelentéseket. Azaz szerinte nem valós a 12 kis értékű lopásról szóló adat. A szóbeszédre hivatkozva állította, hogy "a cigányok valósággal letarolták Gyöngyöspatát". Tisztességtelennek nevezte továbbá az MTV gyöngyöspatai beszámolóit. A polgárőröket önkénteseknek nevezte, azt pedig méltatlannak, hogy tömegverekedésnek nevezik azt, ha "nyolcvan, vasrudakkal felszerelkezett cigány félholtra ver négy magyart".
Pintér szerint a Szebb Jövőért megjelenése óta 17 bűncselekményt követtek el Gyöngyöspatán. "Rendet hirdettek, de rendetlenséget teremtettek", jelentette ki. Bejelentette, április 23-ai hatállyal életbe léptettek egy szabálysértési rendeletet, ami jogértelmezési kérdéseket rendezett. De tovább akarnak lépni, ezért törvénymódosítást nyújtottak be, hogy a Btk. is szankcionálja az egyenruhás bűnözést. Apolgárőrséget köteleznék az együttműködésre a rendőrséggel. A cél, hogy "egyértelműen, a rendőrséggel együttműködve rendet tudjunk tartani", zárta felszólalását a belügyminiszter.