Már bezárt kórházakat próbálhatnak eladni

Azt már március óta tudni, hogy a főváros 12 kórházát átadja az államnak. A most kiszivárgott kormányzati tervekben újabb részleteket lehetett megismerni. Budapest 12 fővárosi fenntartású kórház eszköz- és ingatlanvagyonát adná át az államnak: a Bajcsy-Zsilinszkyt, a Jahn Ferenc Dél-pestit, a Nyírő Gyulát, a Péterfy Sándor utcait, a Szent Imrét, az Egyesítettet Szent István és Szent Lászlót, a Szent Jánost és a hozzá kapcsolt észak-budai kórházakat, az Uzsoki utcait, a Károlyi Sándort, a Heim Pál gyermekkórházat, illetve a Visegrádi Rehabilitácós Szakkórház és Gyógyfürdőt, valamint a Központi Stomatológiai Intézetet.

A Magyar Nemzet által ismertetett koncepcióban az is szerepel, hogy az átszervezéssel  felszabaduló ingatlanok értékesítéséből, hasznosításából  lehetne finanszírozni a fővárosi kórházi rendszer átalakítását és fejlesztését. A lap tudni véli, hogy a budai Szent János kórház területének egy része lehet az, amelyet esetleg eladnak.

Budapesten három, 24 órában működő sürgősségi centrumot hoznának létre. A budai központ a Szent János Kórház, illetve a Semmelweis Egyetemhez tartozó Kútvölgyi és Városmajor utcai tömb összevonásával működne. Észak-Pest sürgősségi centruma a helikopter-leszállóval is rendelkező Honvédkórház lenne, Dél-Pesté a Jahn Ferenc. A tervek között szerepel az Országos Sportegészségügyi Intézet átalakítása és az új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet létrehozása is, amelynek lehetséges helyszíneként vagy az egykori, Budakeszi úti MÁV-szanatóriumot, vagy a pesti Nyírő Gyula Kórházat emlegetik.

Vasárnap Havas Szófia, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottságának tagja, a Szent János nemrég menesztett orvosigazgatója, és Kökény Mihály volt szocialista egészségügyi miniszter arról beszélt: az előterjesztés alapján a 12 intézmény több mint felét be akarják zárni. A kormányzati anyag a Honvédkórház, a Semmelweis Egyetem és a sportegészségügyi intézet fejlesztésénél új forrásként kalkulál a fővárosi egészségügyi ingatlanportfólió felhasználásával. A két politikus szerint az előterjesztés 80 milliárd forinttal számol, és ha ezt a 12 intézmény ingatlanjainak 130 milliárdos összértékéből kívánják fedezni, ahhoz az intézmények több mint felét meg kellene szüntetni.

Omlik a vakolat

A kórházak tervezett bezárását Szócska Miklós államtitkár cáfolta. Mint mondta: a szocialisták rossz megközelítéssel, téves interpretálással próbálnak pánikot kelteni, hiszen a kiszivárgott anyagokban biztosan nem szerepel az, hogy kórházakat akarnak bezárni. Az államtitkár utalt arra, hogy a három sürgősségi centrum kialakításához fejlesztésekre és tőkére van szükség. Ehhez "az egyes intézmények szerepének és feladatainak újraszabása által felszabaduló tőkét kívánják visszaforgatni".

Ha valahol épül egy ortopédiai, traumatológia, sebészeti beavatkozásokra alkalmas műtő, akkor célszerű köré szervezni a sürgősségi ellátásokat, nem pedig oda, ahol ráomlik a vakolat az orvosokra, mondta az államtitkár. Van kórházi épület, ahol a parkolás is megoldhatatlan, tette hozzá.

Érthető, hogy a "kórházbezárás" szót nem szívesen hallja az államtitkár, főleg, ha a szocialisták emlegetik. De az átszerbvezés értelme Budapesten éppen az volna, ha a fölöslegessé vált, illetve állapotuk miatt kórháznak alig alkalmas ingatlanok eladásával kisebb, de jobban működő ellátórendszert tudnak kialakítani. Ma Budapesten több mint 40 kórház közel száz telephelyen működik. Ezek különféle fenntartók kezében vannak (állam, fővárosi és kerületi önkormányzat, egyetem, minisztérium, alapítvány, egyház, magántulajdon).

Egymás ellen küzdenek

Az ellátás mindezek ellenére rendkívül rosszul szervezett. Ha valaki ma a Nagyvárad téren összeesik, ott látótávolságon belül legalább négy kórház van, de lehet, hogy a mentő a budai Jánosba viszi, említett egy példát a betegutak teljes szétziláltságára az Indexnek Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász. A sok kórház gyakran azonos profillal bír, egymással küzdenek a fejlesztési forrásokért, kaotikus az ügyeleti ellátás rendszere, a beteget sokszor feleslegesen ide-oda utaztatják.

A fővárosi kórházak állami kézbe adásának nem a bezárás a célja, hanem az, hogy a kórházi kapacitásokat hatékonyan és a betegek érdekében lehessen átrendezni: Ma ugyanis nagyon sok párhuzamosság van a rendszerben, és a betegutak teljesen rendezetlenek, mondta az Index kérdésére Velkey György, a főváros egészségügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke, a Bethesda kórház igazgatója. Ma teljesen irracionális a kapacitások elrendezése Budapesten, de ha egy ágyat át akarnak helyezni egy fővárosi kórházból egy országos intézetbe, vagy fordítva, az szinte megoldhatatlan a sok egyeztetés, az adminisztráció, a szerződések átírása miatt. Ha ezek az intézmények egy kézben vannak, jóval hatékonyabban lehet a szakmai racionalitásokat érvényesíteni, indokolta az állami szerepvállalást Velkey György.

Vannak eladó kórházak

“Meglévő kórházak bezárásáról nincs szó, de van olyan elképzelés, hogy már üresen álló kórházi ingatlanok értékesítéséből források szabadíthatók fel", válaszolta Velkey arra a kérdésre, hogy tényleg kórházak megszüntetésére készülnek-e. Ilyen üresen álló ingatlan például az egykori lipótmezei pszichiátriai intézet, a volt Szabolcs utcai kórház vagy az észak-pesti kórház ingatlana. Velkey szerint politikai döntésre van szükség, hogy ezek értékesítése megfelelő hátteret adjon a fővárosi ellátórendszer fejlesztéséhez.

A bezárt Szabolcs utcai kórház főépülete

A két ingatlanról Szócska Miklós is beszélt. A Molnár Lajos minisztersége idején, 2007-ben megszüntetett egykori Országos Gyógyintézeti Központ Szabolcs utcai épülete évek óta üresen áll, az őrzése pedig drága. Szócska Miklós azt mondta: konkrét értékesítési szándékról még szó sincs, de ha van egy új, racionális koncepció, akkor az az elv, hogy a célvagyon ne kerüljön máshová, hanem az egészségügyi infrastruktúra fejlődését szolgálja. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet üresen álló épületéről az államtitkár ugyanakkor azt mondta: "az OPNI az egészségügy szentélye, az egészségpolitikai őrület szimbóluma". Ezért ott valamilyen, egészségügyhöz kapcsolódó funkciót van értelme létrehozni, de döntés még erről sincs.

Nehéz értékesíteni

Az OPNI-ról korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szóvivője azt mondta az Indexnek: értékesítése több okból is nehéz. Ez a Parlament után a második legnagyobb épületegyüttes Magyarországon. A II. kerületi önkormányzat már 2007-ben változtatási tilalmat rendelt el a területre, nehogy lakóparkká lehessen alakítani, az ugyanis az amúgy is zsúfolt Hűvösvölgyi út forgalmát ellehetetlenítette volna.

Az ingatlan műemléki védelem alatt áll, és olyan övezeti besorolása van, amelyen csak egészségügyi létesítmények, kórházak, szanatóriumok helyezhetők el, a telek közel fele országos turistaútvonalat magába foglaló erdő, amely a szomszédos Budai Tájvédelmi Körzet részeként védett erdőterület védőövezete is egyben. A hasznosítás előtt meg kell osztani a területet, annak egy részét ugyanis a Vadaskert Alapítvány használja, van ezen kívül két (összesen 33 bérlő által lakott) lakóépület is, s itt működik a II. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata. Az egykori OPNI őrzési költsége havi 6 millió forint (évi 71,8 millió forint), ami magában foglalja a legszükségesebb állagmegóvási feladatokat is.

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!