Perdöntőnek tűnő bizonyíték a Képíró–perben

2011.05.19. 13:56
A bíróság történész szakértői nemrég egy 1948-as népbírósági tárgyalás ítéleteit és mellékleteit csatolták a peranyaghoz. A tárgyaláson ma felolvasott részletek megerősítik Képíró Sándor vallomásának egy eddig csak általa hangoztatott, önfelmentő részletét. Ez azonban a vádlottra nézve terhelő részek hitelességét is erősíti.

Miután eldőlt, hogy a per folytatódhat, mert a háborús bűncselekménnyel vádolt Képíró Sándor érti és felfogja, hogy mi történik körülötte, a tárgyalóteremben érdekes fordulatot történt. Varga Béla bíró egy nemrég előkerült és a peranyaghoz csatolt vallomásból olvasott fel részleteket, ami új fényben világítja meg Képíró korábbi vallomásait és az Újvidéken történteket.

fotó: Kallos Bea
fotó: Kallos Bea

Amit Képíró tagad

Nagy János honvéd főhadnagy Képíróval közös osztagban razziázott Újvidéken 1942 januárjában. A vádirat legfontosabb eleme 30, igazoltatás közben összeszedett és gyanúsnak talált emberről szól, akiket Képíró Nagyra bízott, hogy a hadtestparancsnokság teherautójával kísérje őket a strandra kivégezni. Az utasítás összhangban állt Grassy József vezérkari ezredes a tiszti állománynak tartott előző napi, erélyesebb fellépésre buzdító eligazításával.

Nagy a strandra kísérte a transzportot, és ott a kivégzőosztag parancsnokára bízta az embereket. Távoztában még látta a lőállásba helyezkedő katonákat és hallotta a sortüzeket, majd jelentette a történteket Képírónak, aki azt "helyeslőleg tudomásul vette".

Amiről csak Képíró tudott

Az újonnan előkerült dokumentum Nagy János 1948-as népbírósági perének első és másodfokú ítélete, és egy mellékelt jegyzőkönyv. Korábbi, nyomozati vallomásaival ellentétben az 1948 decemberében, a tárgyaláson rögzített, most megtalált vallomásában Nagy arról is beszámol, hogy utasította egy emberét: rejtsenek el az újvidéki Rex szálló tulajdonosainak, a Tanurdzic-családnak a lakásában fegyvereket, hogy azokat később megtalálják és az állítólag a partizánokat segítő Tanurdzicékat kivégezhessék.

Az akcióhoz a csendőrség raktárából fegyvereket is kaptak, az akció mégsem sikerült: Képíró és osztaga előbb értek Tanurdzicékhoz, és a csendőrhadnagy elzavarta Nagy embereit, mert azt hitte, hogy fosztogatni akarnak.

Ha igaz az egyik, igaz lehet a másik is

A Tanurdzicékkal történtekről eddig kizárólag Képíró Sándor vallomásaiból és visszaemlékezéseiből lehetett tudni, tehát a Nagy által elmondottak egy fontos ponton igazolják Képíró először csak évtizedekkel később, Cseres Tibor Hideg Napok című könyvének megjelenése (1964) után leírt emlékeit. Csakhogy Nagy ezen és többi vallomása Képíróra nézve súlyosan kompromittáló részleteket is tartalmaz a 30 fős transzportról.

Nagyot más bűncselekmények mellett épp a kivégzésben játszott szerepe miatt ítélték előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre. Semmiképpen sem állhatott érdekében, hogy magára nézve is terhelő részletekről valljon, mégis megtette, a szavahihetőségéhez pedig épp a kizárólag Képíró által ismert részletek pontos felidézése miatt férhet kevés kétség.

Képíró verziója

Szemenszedett hazugság az egész! – reagált a bíró által felolvasottakra Képíró Sándor. Mint mondta, soha nem ismerte Nagyot (Nagy szerint a háború előtt együtt jártak egyetemre Képíróval), nem tudja, ki lehetett, és mindezt csak azért találták ki, hogy megbélyegezzék. Emlékszik viszont az egyetemről egy Pozdor nevű zászlósra, aki valóban ott volt Újvidéken, és aki azért haragudott rá, mert nem engedte kirabolni Tanurdzicékat.

A per május 24-én folytatódik, az 1943-44-es vezérkari büntetőeljárás, azon belül az újvidéki strandon működő kivégzőosztag parancsnoka vallomásának ismertetésével. A bíró megtiltotta, hogy a hallgatóságból bárki politikai állásfoglalást tükröző ruhában jelenjen meg.