Hajléktalan mutatta meg, hogy lehet túlélni az utcán

"Egy dolgot nem szabad: inni, ha utcán alszol, mert akkor nem érzed a hideget és megfagysz" – mondta Bene Géza hajléktalan a Dark Side Walk címmel rendezett sétán, mely a hajléktalanok hétköznapjait, és „lakhatási” lehetőségeit mutatta be. Géza és a Menhely Alapítvány dolgozói közösen meséltek Budapest utcáiról a hajléktalanok szemszögéből.

Először az aluljárók helyzetét mutatták be a csoportot vezető szociális munkások. Az aluljárók előnye a szél és esővédettség. Az alvóhely kereséskor ezek az elsődleges szempontok. A Deák téri aluljáró a metróból kiáramló meleg miatt volt igen népszerű, és a metrónyitásig általában nem is háborgatták az ott alvó embereket. Még nem látni, milyen változást okoz ez ügyben az az új közgyűlési rendelet, amely pénzbírsággal bünteti a közterületen élő hajléktalanokat.

Akik az aluljáróban nem kapnak helyet, a nyílt utcára szorulnak, és ott keresnek maguknak helyet. Ebből egyre kevesebb van, mert a beugrókat egyre gyakrabban kerítik el rácsokkal, korlátokkal, így szorítják ki a hajléktalanokat. A Fővárosi Önkormányzat Gerlóczy utcai épületének oldalában több ilyen búvóhely is van, azonban ezeket is berácsozták, pedig korábban még arról is volt szó, hogy télre a hajléktalanok beköltözhetnek ide. Ebből végül nem lett semmi, sőt az épület nyújtotta szélcsendes helyet is lekerítették. A volt MTV székháznál is sokan laktak. Ez az operatőröknek azért volt jó, mert ha hajléktalan témában vágókép kellett, csak leugrottak a sarokra – mesélte a Menhely Alapítvány szociális munkása.

A hajléktalanok gyakran boltok szellőzőjénél alszanak, hogy melegedjenek, de ezeket a lehetőségeket is korlátozzák. Meglepő volt azonban, hogy a József Attila utcai árkádok alatt, ahol elegáns boltok vannak, a bolttulajdonosok még örülnek is, ha éjszaka valaki őrzi a bejáratot.

A József nádor téren lévő nyilvános WC-ben korábban lakott egy hajléktalan. Volt WC-je, és épp elég helye volt, hogy le is tudjon feküdni. Nem sok nyilvános WC van a városban, a legtöbb fizetős, és ma már a McDonaldsok WC-jébe is csak számlával lehet bemenni, a hajléktalanokat pedig könnyen kiszúrják. Így sokan az utcán kénytelenek végezni a dolgukat, vagy emiatt beugranak egy fröccsre a kocsmába, mert az olcsóbb, mint a száz forintos nyilvános WC.

A körülbelül másfél órás túrán ellátogattunk egy hajléktalanszállóhoz is. A József nádor téri szállóba nem mentünk be, nehéz is megtalálni a bejáratot, de Géza elmesélte tapasztalatait. A hierarchia alján a fapados szállók vannak, ezek ingyenesek, és csak alkalmi szállást adnak, minden este sorba kell állni. Aki befér, befér, aki nem, az utcán marad.

Vannak fizetős szállások is, ilyen a József nádor téri is, amelyekben jobb körülmények vannak, van szekrény, amit zárni lehet, és itt hosszabb ideig maradhatnak a hajléktalanok, ha regisztrálnak és havonta fizetnek egy jelképes összeget. Ezekben az intézményekben azonban szigorú szabályok vannak. "Nem lehet például részegen bemenni – mesélte Géza, nagyjából két gyenge sör még megengedett, aki ennél többet ivott, azt kiküldik józanodni, aminek általában az a vége, hogy a téli hidegben inkább visszamennek a kocsmába melegedni."

A probléma ezekkel a szállókkal az, hogy a legtöbb nem koedukált, így a párok elhelyezése nagyon nehéz, a családokról nem is beszélve – mondta az egyik szociális munkás. „Én egy koedukált szállón ismertem meg a párom – mesélte Géza, de később nem találtunk kettőnknek helyet. Ekkor költöztünk ki a Margitszigetre, most pedig foglaltházban lakunk.”

"A Margitszigeten azért jó – folytatta, mert a fiatalok sok üveget és fémdobozt hagynak ott. Ezeket szoktam összegyűjteni és visszaváltani. Az üvegezéssel többet lehet összeszedi, mint a dobozzal, mert a dobozért csak 2 forintot adnak. Egy hétvégi este után általában 2000 forintot szoktam összegyűjteni, koldulni viszont nem szoktam. A szigeten sátrazni nem szabad, de ha esik az eső, az uszoda eresze alá be lehet állni. Télen azért előfordult, hogy sátrat állítottunk, gyertyával világítottunk és az melegített is."

Géza most foglalt házban lakik egy másik párral, üresen állt a lakás és illegálisan költöztek be, de senkit nem zavarnak. "A szomszédokkal nagyon jó kapcsolatunk van, és a lakás karbantartását is mi végezzük. A gond, hogy éppen most adták el, így hétfőig ki kell költöznünk, sajnáljuk, mert sok munkánk van a lakásban."

Megálltunk a Fővárosi Önkormányzat ügyfélszolgálati irodájánál is, ahol a hajléktalanokat külön helyen fogadják, sokáig tart az ügyintézés, és a bánásmód sem ugyanolyan, mint a lakással rendelkező állampolgároknál. A munkaügyi hivatalban hasonló a helyzet.  A jelképes, 7-8000 forintos segélyért be kell jelentkezniük a hivatalba, onnan közvetítik ki őket különböző munkákra. Ennek általában az a vége, hogy mikor kiderül, hogy hajléktalanok, más tölti be az állást, így nem marad más, mint a feketemunka. A hajléktalanok helyzetével viszont előszeretettel élnek vissza az olcsó fusimunkát kínáló vállalkozók. Ha éppen úgy gondolják, nem fizetik ki a megbeszélt bért.