Zsófia
17 °C
21 °C

Budapesten fogda várhat a hajléktalanokra

2011.04.26. 19:21

Drasztikusnak és elfogadhatatlannak tartják civil szervezetek Tarlós István főpolgármester rendelettervezetét, amely pénzbírsággal büntetné a közterületen életvitelszerűen élő hajléktalanokat. Ha a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadja a javaslatot, az utcán élőket be is vihetik a rendőrök a fogdára. A Menhely Alapítvány elnöke szerint ezzel biztos nem lehet megoldani a hajléktalanok helyzetét, a TASZ úgy látja, a tervezet alkotmányellenes.

Első napirendi pontként tárgyalja szerdán a Fővárosi Közgyűlés azt a Tarlós István főpolgármester által beterjesztett rendelettervezetet, amellyel 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetnék azt, aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja. Szabálysértésnek minősülne az is, ha valaki ingóságait közterületen tárolja.

A cél nem a büntetés, hanem „az azokkal szembeni fellépés jogi lehetőségét kívánja megteremteni, akik a nekik felajánlott minden segítség ellenére a közterületen maradnak” – áll a tervezetben.

Pénzbírság helyett elzárás

Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint mivel a hajléktalanok képtelenek lesznek kifizetni a bírságot, a szabálysértést elzárásra váltják át, ami 10 nap fogdát jelent. „Senki sem kívánhatja, hogy a fogda legyen a fedél, ráadásul miután a hajléktalan leülte a pénzbüntetést, újra az utcára kerül, és megint nem lesz hol laknia. Teljesen rossz a rendelet megközelítése, antihumánus, nem vezet sehova, nem fog semmit sem megoldani” – reagált a tervezetre Győri.

A Menhely Alapítvány adatai szerint a fővárosi szállókon 5500 férőhely van, ezek kihasználtsága csaknem teljes. Így csak Budapesten 2500 hajléktalan kényszerül a közterületeken aludni. Az alapítvány szerint drasztikus ilyen rendeletet bevezetni akkor, amikor a főváros forrásokat vont meg a hajléktalanellátóktól, és egy ággyal sem bővítették a befogadóhelyek számát.

Fotó: Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás

Győri felidézte a tavaly év végén indított Társadalmi Megbékélés Programját, amikor Budapest 13 kiemelt aluljárójából tiltották ki a hajléktalanokat. Két és fél hónap alatt a szociális munkások 116 aluljáróban élő hajléktalan közül 86-ot tudtak sikeresen elhelyezni munkás-, szociális és átmeneti szállókon.  „Számunkra is meglepő, de most ebben a 13 aluljáróban nem él senki. Látva, hogy a program működik, az alapítvány akkor azt javasolta, hogy lépésről lépésre, a többi aluljáróval és térrel folytassák tovább a programot” – mondja a kuratórium elnöke. Hozzátette, a mostani javaslat váratlanul érte őket, hiszen a főváros senkivel sem egyeztetett a készülő tervezetről.

Alkotmányellenes

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az épített környezet védelméről szóló törvény módosítása teszi lehetővé a rendelet megalkotását. A jogvédő szervezet álláspontja szerint a tervezet alkotmányellenes, hiszen sérti az emberi méltósághoz való jogot és a tartózkodás szabad megválasztásának jogát. „Nem jó, hogy az embereknek az utcán kell aludni, de nem jelenthet megoldást, hogy rendészeti eszközökkel próbálják megoldani a hajléktalankérdést a szociális rendszer újragondolása helyett – mondta Kapronczay Stefánia, a TASZ programvezetője.

Több befogadóhely és bérlakás

„A szállók tüneti kezelést nyújtanak a hajléktalanoknak, de az ellátás minősége ezeken a helyeken is sokszor hagy kívánnivalót maga után. Először az utcára kerülést kellene akadályozni, amelyre a hosszú távú megoldást például a szociális bérlakásrendszer újragondolása jelenthetné” – mondta Kapronczay Stefánia.

Győri Péter szerint amennyiben a Fővárosi Közgyűlés elfogadja Tarlós István tervezetét, az ország többi nagyvárosában is rendeletalkotási hullám indulhat. A hosszú távú megoldást az alapítvány kuratóriumának elnöke abban látja, ha a főváros több pénzt szán a hajléktalanokra, növeli a befogadóhelyek számát, és támogatott lakhatási lehetőségeket teremt az utcán élőknek.