Felfüggesztették Hankiss Ágnes mentelmi jogát

2011.06.07. 13:19
Megszavazták Hankiss Ágnes Európai Parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az EP plenáris ülésén. A pszichológus-történész ellen hét évvel ezelőtt indított pert Vásárhelyi Mária szociológus, mert véleménye szerint Hankiss egy tévéműsorban kegyeletsértést követett el elhunyt édesapjával szemben.
hankiss agnes

Megszavazta júniusi plenáris ülésén Hankiss Ágnes néppárti EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlament, hogy megindulhasson ellene a Budai Központi Kerületi Bíróság által elrendelt újbóli eljárás.

Tényállítás vagy vélemény?

Hankisst még 2004-ben perelte be Vásárhelyi Mária szociológus, mert a Hamvas Intézet egykori igazgatója a Hír TV "Péntek 8 mondatvadász"  című műsorában arról beszélt: a Nagy Imre-per teljes nyomozati anyagát megismerve kiderült számára, hogy Gimes Miklós újságírót azért ítélték halálra, mert Vásárhelyi Miklós, a szociológus apja, súlyosan terhelő vallomást tett rá.

Az ominózus tévéműsorban Hankiss Bayer Zsolttal beszélgetve azt mondta: Gimest többek közt Vásárhelyi Miklós, 1956-ban a Nagy Imre-kormány sajtófőnöke juttatta akasztófára.

Az egykori sajtófőnök lánya még abban az évben magánvádas pert indított Hankiss ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és kegyeletsértés miatt, mert véleménye szerint a képviselőnő megpróbálta lejáratni elhunyt édesapját. Hankisst 2005-ben, első fokon felmentette a bíróság, indoklásukban azt írták: a képviselőnő nem lépte túl a véleménynyilvánítás határát. Vásárhelyi fellebbezésére 2006-ban a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárást írtak ki, a BKKB viszont 2009-ben újra felmentette Hankisst.

Vásárhelyi Mária ekkor újból fellebbezett, a Legfelsőbb Bíróság pedig mindkét, addig született ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította a bíróságot. Ehhez az eljáráshoz viszont szükség van az időközben EP-képviselővé választott Hankiss mentelmi jogának felfüggesztésére, melyet az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága - melynek tagja Hankiss is - indítványozott is.

Ezt az indítványt május végén a bizottság mind a kilenc tagja elfogadta, indoklásuk szerint azért, mert a szóban forgó bírósági eljárás egy 2004-es eseményre vonatkozik, amikor Hankiss még nem volt EP-képviselő, ráadásul a már többször is bíróságon tárgyalt kegyeletsértési ügy nem érinti Hankiss Ágnes európai parlamenti tevékenységét.

A Parlament plenáris ülésén kézfeltartással szavazva szintén megszavazta a felfüggesztést, így a politikus ellen megkezdhető az újbóli eljárás.

Lánya szerint ott sem volt

"Kétségtelenül kőkemény tényállításról, nem véleményközlésről van szó: ha valaki arra hivatkozik, hogy kikérte és olvasta a Nagy Imre-per iratait - majd azok alapján állítja, hogy az én édesapám juttatta hóhérkézre Gimes Miklóst -, az egyértelmű tényközlés. De édesapám semmiféle terhelő vallomást nem tett rá, miként Hankiss állítja" - fejtette ki Vásárhelyi Mária a Népszavának.

Véleménye szerint édesapja azért sem vallhatott Gimes Miklós november 4-e utáni tevékenységéről, mivel akkor már a jugoszláv nagykövetségen tartózkodott. Az általa indított perben tanúskodó Rainer M. János, az 56-os Intézet vezetője viszont azt vallotta: Vásárhelyi Miklós ugyan tett terhelő vallomást Gimesre, de ez nem állt ok-okozati összefüggésben Gimes kivégzésével.

A Nagy Imre és társai elleni perben 1958. június 15-én ugyanis a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a volt miniszterelnököt halálra és teljes vagyonelkobzásra, társait, Donáth Ferencet 12 évi börtönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt 6 évi börtönre, Maléter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi, míg Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélte.

Deutschot nem adták ki

Nem Hankiss az első magyar képviselő, akinél mentelmi jogának felfüggesztését kérték a hatóságok az Európai Parlamenttől. Idén februárban hasonló cipőben járt Deutsch Tamás, szintén néppárti EP-képviselő is, hogy egy rágalmazás miatt indult büntetőeljárást lefolytathassanak ellene. Azt a kérelmet viszont az Európai Parlament  elutasította, mivel véleményük szerint a politikus csak EP-képviselői munkáját végezte, amikor hangot adott a véleményének.

A mostani ügyben viszont a szavazást követően pedig az EP haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a parlament döntéséről.