Törvénysértő a szociális konzultáció kérdőíve

Jóri András keddi közleménye szerint a szociális konzultáció során - az alkotmányozással kapcsolatos korábbi konzultációtól eltérően - a kérdőívek "megszemélyesítettek", így feldolgozásukkor személyes adatokat kezelnek, mégpedig politikai vélemény körébe sorolható különleges adatokat. A biztos szerint politikai véleménynek minősül a nemzeti konzultációban való részvétel ténye is.

A közlemény szerint az adatvédelmi törvény a politikai véleményre vonatkozó különleges adatok törvény által lehetővé tett kezeléséhez szigorú feltételeket támaszt: a magyar jogban legfeljebb időlegesen, egy másik alapjog gyakorlásához kötötten és szigorú garanciák mellett tart nyilván hatóság politikai véleménynek minősülő adatot. A választópolgárok véleményének megismerése a magyar jogban közvélemény-kutatásnak minősül.

E tevékenység adatkezelési szabályait pedig pontosan meghatározza a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény. Az adatvédelmi biztos szerint a szociális konzultációval összefüggésben az ebben a törvényben meghatározott garanciák, a teljes anonimitás követelménye, az érintett véleménye és név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma nem érvényesülnek.

A közleményben az olvasható: a kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, lehetőséget ad egy úgynevezett "különbség-adatállomány" összeállítására is, vagyis személyhez kötötten annak nyilvántartására, hogy ki nem küldte vissza a kérdőívet. Az ombudsman szerint egy ilyen adatállomány léte önmagában is törvénysértő lenne. Azt írja: az adatok feldolgozásának lehetséges végletei a csupán statisztikai, személyes adatokat nem tartalmazó összegzés készítésétől a válaszadóra nézve részletes (például lakóhelye, életkora, vélelmezett pártállása szerinti) profil kialakításáig terjedhet, beleértve azt is, hogy a különleges adatokat akár más, további konzultáció eredményének értékeléséhez is felhasználhassák.

A konzultációs adatbázis kezelésének jogalapja az érintettek hozzájárulása lenne, amelynek egyik érvényességi feltétele a megfelelő tájékoztatás. A kérdőíven azonban az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos, és nem felel meg az adatvédelmi törvény előírásainak, a hozzájáruló nyilatkozat ezért érvénytelen - foglalt állást Jóri András, aki hangsúlyozta: a szociális konzultáció adatkezelésének több eleme sérti az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát.

A biztos ezért felszólította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a személyes adatok kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta az adatkezelő és az adatfeldolgozó figyelmét arra, hogy a kérdőívek kizárólag olyan formában rögzíthetők, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot. A visszaérkezett kérdőíveket, tehát a szociális konzultáció keretében kezelt összes személyes adatot ezt követően haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha a biztos felszólításában foglaltaknak a hivatal nem tesz eleget, határozatban rendeli el a jogosulatlanul kezelt adatok törlését - áll a közleményben.

Jóri András szerint az állampolgárok millióira kiterjedő, személyes adatkezeléssel járó projektek kellő körültekintés nélküli végrehajtása miatt széles körben rendülhet meg az állami nyilvántartások jogszerű működésébe, illetve az állam alapvető feladataihoz elengedhetetlen adatok felvételébe vetett bizalom.

Szijjártó személyes motivációkról beszélt

Szijjártó Péter kedden újságírók előtt kifejtette: a szociális konzultáció megkezdése előtt a kormány által kijelölt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) felvette a kapcsolatot az adatvédelmi biztos hivatalával, és a KEK KH vezetői összesen három személyes egyeztetést folytattak az ombudsmannal és munkatársaival. Ezek során egyszer sem hangzott el kifogás a személyes adatok védelmével kapcsolatban.

Ezek után "sajnos azt kell feltételeznünk, hogy Jóri úr most megjelentetett levelét személyes motivációk indokolják, az új alaptörvény ugyanis a jelenlegi négy ombudsman helyett egy ombudsmanról beszél, és jól láthatóan Jóri úr bizonytalan személyes karrierjét illetően. Mi ennek tudjuk be ezt a levelet" - mondta szóvivő.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy amikor a kabinet által kijelölt kormányzati intézmény megkérte a nyilvántartásba vételét mint személyes adatok kezelője, akkor ezt meg is kapta az adatvédelmi biztos hivatalától.

Arra, hogy eleget tesznek-e Jóri András azon kérésének, miszerint a személyes adatokat letakarva rögzítsék a kérdőíveket, a kormányfő szóvivője azt közölte: az ombudsman levelére harminc napon belül kell reagálnia a KEK KH-nak, így a levél kézhezvétele után majd a szakemberek megválaszolják ezt a kérdést.

Arra a kérdésre, nem gondolja-e, hogy mégiscsak aggályos lehet, hogy a kérdőív jobb felső sarkában szerepel az állampolgár neve és címe, azt mondta: "én azt tartom rendkívül aggályosnak, hogy az adatvédelmi biztos a személyes ambícióinak és karrierjének bizonytalansága alapján ír levelet egy ilyen fontos ügyben, mint a szociális konzultáció; annak ellenére, hogy az előzetes megbeszéléseken semmifajta kifogást nem fogalmazott meg".

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint eddig több mint 900 ezer válasz érkezett a szociális konzultáció keretében.

MSZP: Törvényellenes az adatkezelés

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt, hogy haladéktalanul tegyen eleget Jóri András adatvédelmi biztos kérésének, és semmisítse meg a szociális konzultáció keretében kezelt személyes adatokat.

Nyakó István, a párt közleményében azt írta, korábban a párt is kezdeményezte az adatvédelmi biztos vizsgálatát, és a kormány tagjainak figyelmet is felhívta arra, hogy törvényellenes adatkezelést hajtanak végre.

Nyakó István közleményében hangsúlyozta, az ombudsmani döntés után attól tartanak, hogy ha a személyes adatokat is az Orbán kormány fogja "védeni", akkor "a magánéletünk és a személyes adataink a kormánypárti politika kiszolgáltatott eszközeivé válnak".

Vonalkód és panasz

Orbán Viktor miniszterelnök május elsején jelentette be, hogy szociális konzultációt indít. A kérdések között szerepel egyebek között a védett kor bevezetésének lehetősége az 55 év felettiek esetében, illetve az, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse-e a munkanélkülieket.

Az MSZP május közepén arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel vonalkóddal látták el a szociális konzultációs kérdőíveket, a kormány "személyre lebontva" tudni fogja, ki hogyan válaszolt az általa feltett kérdésekre. Az egyik napilap akkor beszámolt arról, hogy Jóri András vizsgálatot indított a szociális konzultációs kérdőívekkel kapcsolatban, mivel több panasz érkezett az ombudsmanhoz a kérdőíven szereplő vonalkódok miatt.