Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Sérülhet az igazságszolgáltatás pártatlansága

2011.06.17. 07:54 Módosítva: 2011.06.17. 08:32
A büntetőeljárási törvény tervezett módosítását már a kormányoldalról is kritizálják, felismerve, hogy súlyosan sértheti a védelemhez való alapjogot. Van, aki a tervezetben a bíróságok megregulázásának szándékát látja, mások szerint valóban gyorsíthatja az ügymenetet, de hogy káoszt eredményez a bíróságokon, az szinte biztos.

Tavaly már gyorsították a büntetőeljárásokat

A büntetőeljárások gyorsításáról utoljára tavaly év végén született jogszabály, melynek kifejezetten a perek elhúzásának megakadályozása volt a célja. Az a törvény a büntetőügyek tárgyalási szakát célozta gyorsítani, a büntetőeljárásról (Be.) szóló keddi módosító javaslat viszont a nyomozati szakot célozza.

A két javaslatban közös az eljárás garanciális elemeinek gyengítésére irányuló szándék. A tavalyi módosítás értelmében például ha a tárgyaláson nem jelenik meg a védő, a bíró gyorsított eljárásban, azonnal kirendelhet helyette mást, aki viszont nyilván nem tud érdemben felkészülni. A mostani módosítás talán legvitatottabb pontja viszont arra irányul, hogy az őrizetbe vétel utáni első 48 órában a terhelt ne találkozhasson védőügyvéddel.

R9

A kormány csak itthon keménykedik

A védelemhez való jog ilyen csorbítása, illetve a kiemelt ügyekben a bírói kontroll nélküli fogvatartás 3-ról 5 napra történő meghosszabbítása nemcsak a hatályos alkotmányt és az új Alaptörvényt sérti. Ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság esetjogával is. A strasbourgi bíróság épp a közelmúltban hozott egy olyan döntést (Salduz vs. Turkey, 2008), ami alapján több európai ország is épp felülvizsgálja a bírói hozzájárulás nélküli fogvatartás szabályozását.

Alkotmánybírósági határozatok

Az Alkotmánybíróság több határozatban is foglalkozott a védelemhez való alkotmányos joggal, melynek alapelve az eljárás egész menetében számtalan részletszabályban ölt testet. "A védelemhez való jog a büntetőeljárás alá vont személy azon jogaiban, illetve a hatóságok azon  kötelezettségeiben realizálódik, amelyek biztosítják, hogy a terhelt a vele szemben érvényesített büntetőjogi igényt megismerje, arról álláspontját kifejthesse, az igénnyel szembeni érveit felhozhassa, a hatóságok tevékenységével kapcsolatos észrevételeit és indítványait előterjeszthesse, továbbá védő segítségét vehesse igénybe. A védelemhez való jog tartalmát képezik a védő  azon eljárási jogosítványai, illetve a hatóságok azon  kötelezettségei, amelyek részéről a védelem ellátását lehetővé teszik" –  állt egy korai, 1991-es, de később is többször hivatkozott Ab-határozatban.

A kormánytöbbség a jelek szerint csak idehaza keménykedik, a külvilág felé sokkal puhábbnak mutatkozik. A nemzetközi trend az, hogy az őrizetbevétel megalapozottságáról a lehető leghamarabb bíró döntsön, és a magyar uniós elnökség egyik fő prioritása is a büntetőeljárási irányelvekről szóló új dokumentumtervezet mielőbbi elfogadása.

Ha nem beszél, akkor is védekezik

Az ügyvéddel való találkozás 48 órás tilalmával kapcsolatos kritikákra Balsai István, a törvényt benyújtó parlamenti bizottság vezetője az Indexnek azt mondta: az alkotmány a védelemhez való jogot deklarálja, de ez működik ügyvéd nélkül is. Szerinte a védelemhez való jog része például az is, hogy a terhelt nem köteles vallomást tenni.

„Nem úgy kell elképzelni, hogy tortúrának vetik alá, és bármit mond, felhasználhatják ellene” –  fogalmazott. Megjegyezte azt is, hogy a 48 órás korlátozás nem hétköznapi emberekre vonatkozna, hanem a kiemelt ügyek terheltjeire, például közéleti emberekre, pénzmosókra kell gondolni, akik szerinte tisztában vannak a jogaikkal. Ugyanakkor azt mondta: péntek délig lehet módosító javaslatokat benyújtani, és nem zárja ki, hogy érkezik módosító indítvány a 48 órás szabály esetében.

Lojális bíróságokra bíznák a kiemelt ügyeket?

Hack Péter büntetőjogász álságosnak tartja a tervezet egyik pontjának indoklását: a módosítás lehetővé teszi ügyész számára, hogy a kiemelt ügyek esetében maga döntse el, melyik bíróságon indítja meg a büntetőpert. A hivatalos magyarázat szerint ez egyenletesebb ügyterhet jelent a bíróságoknak és gyorsabb büntetőeljárásokat eredményez.

Hack viszont úgy látja, ha ez lett volna a valódi cél, az az ügyek automatikus kiszignálásával is megoldható lett  volna: ha betelik a leterhelt bíróság kvótája, az ügyeket sorszám szerint oszthatták volna szét a többi között. Ha viszont az ügyész szignálhatja ki a kiemelt ügyeket, az a büntetőjogász szerint felveti annak gyanúját, hogy olyan bírósághoz fordul, amelynek a vezetéséről politikai vagy egyéb alapon szimpátiát feltételez.

Ez a kormány azon szándékának fényében, hogy ne a jelenlegi főbíró döntsön a megyei bírósági vezetők kinevezéséről, komolyan veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás pártatlan működését. Mivel az elmúlt időszakban többször is előfordult, hogy a bíróságok nem voltak hajlandók egyes, a kormány számára nyilvánvalóan fontos ügyekben (MAL Zrt., Szima Judit) elrendelni az őrizetesek előzetes letartóztatását, Hack szerint a be. módosítása akár megtorlásként is értelmezhető.

Kezelhetetlen helyzet a bíróságokon

A bíróságokat érintő egyik legfontosabb változás, hogy a kiemelt ügyeket ötös bírói tanácsoknak (két bírónak és három ülnöknek) kell majd tárgyalnia. Ez Cserni János, a Fővárosi  Bíróság büntetőbírója szerint egyrészt hatalmas ügyteher-növekedést jelent (nem tudni, ki veszi át az érintett bírók folyó ügyeit), másrészt, mivel a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, nehezen kezelhető helyzeteket eredményez.

Példaként egy 2007-ben kezdődött, 106 vádlottat érintő, hamarosan kiemelt ügynek minősülő pert említett, aminek a tárgyalását most, hogy az ötös tanács új tagjainak is meg kell ismerniük az ügyet, lényegében elölről kell kezdeni. Hiába elég ugyanis felolvasni a korábbi tárgyalások jegyzőkönyveit, az így is hetekig tart majd. Hasonló lesz a helyzet az áfacsalásos autóimport-ügyek esetében, ahol ismét fel kell majd olvasni az összes tanú, azaz 3-400 autóvásárló vallomását.

tasnadi11

Cserni elképesztőnek nevezte, hogy a bizottsági indítványként benyújtott, és a bizottsági elnök Balsai István által elismerten az ügyészség által kidolgozott törvényjavaslatot nem egyeztették a bíróságokkal. Különösen amiatt tartja érthetetlennek a történteket, hogy a törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép, márpedig a bíróságok sem szervezeti, sem adminisztratív szempontból nincsenek felkészülve a változásra. A törvénymódosításáról a Legfelsőbb Bíróság is állásfoglalást készül kiadni.

Poligráffal vizsgálandó tanúk

A Helsinki Bizottság után csütörtökön a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet is keményen bírálta a törvényjavaslatot, vállalhatatlannak nevezve azt. „A személyi szabadságtól megfosztás bírói kontrolljának gyengítése, a védelemhez való jog korlátozása, a tanú poligráfra küldése nem lehet a hatékonyság eszköze a XXI. századi Európában” – írták.

A törvényjavaslat szövege alapján nem egyértelmű, hogy a kiemelt ügy tanúját kötelezni lehetne-e poligráfos vizsgálatra, vagy szükség volna ehhez a beleegyezésére. A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy kiemelt ügyekben a tanú vallomása poligráf alkalmazásával is vizsgálható. Az indoklás erről a témáról csak annyit jegyez meg, hogy „a jelenlegi Be.-ben csak együttműködő gyanúsítottat lehet poligráffal vizsgálni”.

A TASZ úgy értelmezte a szöveget, hogy a tanút köteleznék a hazugságvizsgálatra. „A tanú vallomásának poligráfos vizsgálata szintén csak a nyomásgyakorlás eszköztárát szélesítheti, mivel egyébként még a terhelt sem vethető alá ilyen eljárásnak beleegyezése nélkül” – szólaz állásfoglalás. Emlékeztettek arra is, hogy önkéntes alapon eddig is poligráfoztak tanúkat.

Balsai István viszont az Indexnek azt mondta: a tanút a javaslat értelmében nem lehetne kötelezni a poligráfos vizsgálatra, de a bíróság majd értékelni fogja azt a tényt, ha nem hajlandó alávetni magát a hazugságvizsgálatnak. „Ha nem akarják kötelezővé tenni, akkor miért szerepel a javaslatban?” – reagált erre Pelle Andrea, a TASZ ügyvivője.

Répássynak sem tetszik

Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár csütörtökön az InfoRádiónak azt mondta: az alkotmányügyi bizottsági tagja mellett és az emberi jogi bizottság részéről is felvetődött, hogy módosító javaslatot nyújtanak be. Répássy maga is aggályosnak nevezte a 48 órás korlátozást, részben azért, mert a javaslat szerint kiemelt ügyekben kötelező a védelem, de ezzel ellentétben áll a védő kitiltása. Emellett azt az általános alkotmányos alapelvet is kétségbe vonná, ami szerint a terheltnek az eljárás minden szakában joga van a védelemhez – tette hozzá.

Répássy Róbert a Parlamentben
Répássy Róbert a Parlamentben

Gyorsabb lehet és olcsóbb

„Tényleg tarthatatlan, amennyi ideig tartanak ma az eljárások” – mondta az Indexnek Futó Barnabás ügyvéd, aki szerint a törvényjavaslat valóban gyorsítaná az eljárásokat. Fontos gyorsító elem például szerinte a javaslatban, hogy harminc napon belül ki kellene tűzni a tárgyalást, illetve az, hogy bíróváltáskor nem kellene megismételni az eljárást, elég lenne felolvasva ismertetni az ügyet. Most előfordul, hogy ha egy vádlott el akarja húzni az ügyét, és sikerül kivárnia, hogy az ügyében eljáró idősebb bíró elérje a nyugdíjkorhatárt, akkor újra kezdődik az egész per, említett példát.

Az eljárás időtartama a 2010-ben befejezett peres ügyekben - helyi bíróságok, közvádas büntetőügyek

3 hónapon belül 31,2 százalék
3-6 hónap között 17,6 százalék
6 hónap és 1 év között 20,8 százalék
1-2 év 19,1 százalék
2-3 év 7,3 százalék
3 éven túl 4,1 százalék

Forrás: bírósági portál, statisztikák

Az ügyvéd szerint azzal is gyorsítást lehetne elérni, hogy a Legfőbb Ügyész dönthetne arról, melyik bíróságon emeljenek vádat. A bíróságok leterheltsége most nagyon egyenetlen, a gazdasági bűncselekményeket például szinte mindig a fővárosban tárgyalják, mert a cégek többségét Budapesten jegyeztetik be, mondta. „Abban biztos vagyok, hogy vidéken nem fognak örülni a bíróságok, mert ott általában kisebb a munkateher, és ez számukra pluszmunkát fog jelenteni” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ez védői szempontból sem olyan jó, mert tapasztalatai szerint vidéken általában súlyosabbak az ítéletek.

Az, hogy az ügyeket a javaslat értelmében nem mindig a területileg illetékes bíróságok tárgyalnák, emelheti a költségeket az utazás miatt. Ugyanakkor az is drága, ha egy ügy nagyon soká elhúzódik, a vádlott például tovább van előzetesben, tehát az utazás költségei a gyorsulással megtérülhetnének, mondta. Hozzátette azt is, hogy ha a vádlottat elítélik, a perköltség többnyire őt terheli, és nem az államot.

Futó hozzátette: az eljárások gyorsításához mindenképp szükség volna több bíróra is. Jogot végzett emberekből nincs hiány, státuszokra volna szükség, de ez költségvetés kérdése, mondta. Szerinte Budapesten legalább harminc százalékkal kellene emelni a bírák számát.