Csak a dicséretben van igaza a Velencei Bizottságnak

Csak a dicséret jogos

Vannak olyan megállapítások, amiket tévesnek tartunk, és olyanok is, amikkel nem értünk egyet – foglalta össze a hivatalos kormánypárti véleményt Gulyás Gergely fideszes képviselő, aki az alkotmányozási folyamat idején a parlament szakbizottság alelnöke volt. Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár szerint az Európa Tanács alkotmányügyi szakértő testülete által készített, hétfőn nyilvánosságra hozott véleményben megfogalmazott kritikák elsősorban az alkotmányozás folyamatával foglalkoztak, arról pedig utólag már minek beszélni.

Az új alkotmány elfogadásával nem sérült a jogállamiság – emelték ki mindketten a jelentés legfontosabb megállapítását: Magyarország demokratikus, a hatalommegosztás elvén működő alkotmányos jogállam marad.

A jelentés (pdf), bár óvatosan fogalmaz, de számos kritikát is megfogalmaz. Az alkotmányozással kapcsolatban az átláthatóság hiányát, az ellenzékkel való dialógus hiányosságait, a nyilvános vita elégtelenségét és a szűk időkereteket említi, reményének adva hangot, hogy az érintett felek az új alkotmány alkalmazásáról szóló sarkalatos törvények elfogadásakor nem esnek ugyanebbe a hibába.

Amikről nem mi tehetünk

Az Index kérdésére, hogy mindez a kibővített alkotmánybíróság új posztjaira szóló jelölések tekintetében miért nem valósult meg, Gulyás kijelentette, hogy az ellenzék jelöltjeit azért nem hallgatta meg az alkotmányügyi bizottság, mert nem voltak ellenzéki jelöltek. A jelölőbizottságban történtekről azért nem tudott beszámolni, mert abban nem tag.

Jogosnak nevezte a bizottság kifogását, miszerint nem volt megfelelő dialógus a kormány és az ellenzék között az alkotmányozásban, de erről szerinte a folyamatból kivonuló ellenzéket tehet.

Vita Pozsonnyal

Prőhle a Velencei Bizottság jelentését üdvözlő szlovák külügyminiszteri közleményre reagálva leszögezte, hogy az alaptörvénynek nincs "extraterritoriális jellege", azt pedig jogosnak nevezte, hogy Budapest felelősséget szeretne vállalni a határon túli magyarokért. Pozsony szerint a bizottság teljes mértékben osztotta az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos szlovák álláspontot, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozók védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben élnek.

Prőhle a bizottsági jelentés "sajátos és egyedi interpretációjának" nevezte Mikulás Dzurinda közleményét. Érdekesség, hogy ezzel is beteljesülni látszik a Velencei Bizottság figyelmeztetése, miszerint a határon túli magyarok jogvédelmének alaptörvényi megszövegezése problémákat okozhat az államközi kapcsolatokban.

Gulyás Gergely ehhez annyit tett hozzá, hogy üdvösnek tartaná, ha Pozsony következetes lenne, és a Velencei Bizottságnak a szlovák nyelvtörvényt nyíltan elmarasztaló megállapításait is hasonlóan komolyan venné.

Négyet lehetett kérdezni

A képviselő arra a kérdésre, hogy melyik pontokban tartja tévesnek a bizottság jelentését, egyebek mellett a(z európai normákba ütköző) tényleges életfogytiglani börtönbüntetést említette, ami szerinte nem hozza kilátástalan helyzetbe az elítéltet. Azt is kifogásolta, hogy azokban az esetekben, ahol az alaptörvényi szabályozás több megoldást is lehetővé tesz, a jelentés készítői mindig rosszhiszeműséget feltételeztek.

Ilyen kifogásnak tekinthető a jelentésben az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítése, a Költségvetési Tanács számára a költségvetés megvétózását megteremtő lehetőség becikkelyezése, valamint a preambulumban (Nemzeti Hitvallásban) felsorolt értékek alkotmányos védelmével kapcsolatos bizonytalanság.

A sajtótájékoztatón az újságírók összesen négy kérdést tehettek fel, így nem volt mód kitérni a Velencei Bizottság jelentésében megfogalmazott többi kritikára. Ilyen egyebek mellett az, hogy a bizottság szerint nem szabadna kétharmados törvénybe betonozni kulturális, vallási, morális, szociális, gazdasági és pénzügyi politikákat. Gulyás Gergely ugyanakkor az új alkotmány előremutató vonatkozásaként említette egyes gazdasági szabályok beemelését.