Kevés ügyhöz szólhat hozzá Balsai az AB-ben

Balsai Istvánt tegnap négy másik jelölttel alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés. A magyar alkotmánybíróság történetében nem volt még olyan jelölt, akinek a pártpolitikai kötődése ennyire egyértelmű lett volna.

Bezzeg Bihari, abcúg Stumpf

Az Országgyűlés mostanáig egyetlen olyan alkotmánybírót választott meg, aki korábban parlamenti képviselő volt: Bihari Mihály 1994-ben az MSZP színeiben nyert egyéni mandátumot. Amikor 1999-ben alkotmánybíróvá választották, gyorsan leszakadt volt pártjáról.

Alkotmánybíróként illetve az AB elnökeként az MSZP-SZDSZ kormánynak súlyos politikai károkat okozó döntések előterjesztője illetve támogatója volt. Hasonló a helyzet Stumpf István esetében is, akit szintén az őt jelölő Fidesz mamelukjának tartottak, ám ezt a vélelmet alkotmánybírói döntései egyáltalán nem tükrözik.

Balsai viszont Orbán Viktor közeli bizalmasának számít, és miként azt a múlt héten a TASZ és az Eötvös Intézet leszögezte, azzal a pártpolitikával kéne szembehelyezkednie, amelynek alakítója és meghatározó képviselője volt az elmúlt időkben.

Függetlenedési tendencia

Kinevezésük után az alkotmánybírók teljes függetlenséget élveznek. Mivel már nem függenek az őket jelölő párttól, alkotmánybíróként sem kell annak érdekeit képviselniük. Általános szervezetszociológiai megfigyelés, hogy ilyenkor egy testület tagjaként a renomé építése, a szakmai hitel megőrzése, a vélemény szakmai megalapozottsága válik a legfontosabb szemponttá.

Hasonlóképpen jól megfigyelhető, hogy azok az alkotmánybírók, akik korábbi munkájuk során is jogelmélettel, alkotmányjoggal foglalkoztak, a testület mérvadó tagjaivá váltak, és gyakran fogalmaztak meg párhuzamos illetve különvéleményt. A jogelmélet terén kevésbé jártas alkotmánybírók viszont hamar beleszürkülnek a testületbe: kompetenciájuk határait érzékelve nem akarnak, mernek kilógni az esetleges különvéleményükkel, és inkább a többséggel szavaznak.

Jogalkotóként vagy alkotmánybíróként inkompetens?

Balsai tehát attól, hogy a talár szeptemberi felöltéséig a Fidesz egyik meghatározó politikusának számít, még lehetne oszlopos tagja az Alkotmánybíróságnak. A fő probléma, miként azt a civil jogvédők is hangoztatták, az, hogy jogalkotóként az ő esetében ütközni fog az általa politikusként beterjesztett illetve megszavazott törvények alkotmányos pedigréjéhez fűződő érdeke az alkotmánybírói szakmai hitelességhez fűződő érdekkel.

Elég kínos lesz ugyanis, ha folytatódik a kétszer is alkotmányellenesnek talált 98 százalékos különadóval megkezdett széria, és immár alkotmánybíróként kell majd megélnie, hogy épp őáltala beterjesztett vagy támogatott törvényeket nyilvánít alkotmányellenesnek az AB. Márpedig a semmisségi vagy a büntetőeljárás módosításáról szóló törvény esetében ez igen könnyen előfordulhat.

Bihari Mihály pont azért tartózkodott a közvetlen államfőválasztásról szóló népszavazási kezdeményezést elutasító OVB-határozatot megsemmisítő 1999-es AB-döntéstől, mert részt vett a korabeli jogalkotási folyamatban. Ugyanabban az esetben Kukorelli István alkotmánybíró is távol maradt, mert határozat meghozatalakor épp az Országos Választási Bizottság elnöke volt.

Gulyás Gergely fideszes politikus egy tévévitában a minap úgy nyilatkozott, hogy Balsai "nyilván nem fog részt venni az általa beterjesztett törvények elbírálásában". Maga Balsai azonban nem tett ilyen ígéretet.

Se törvényeknél, se panaszoknál

A hatalmi ágak, jelen esetben a jogalkotó országgyűlés és a normakontrollt végző Alkotmánybíróság szétválasztásának alkotmányos alapelve ugyanakkor azt diktálná, hogy Balsai azoknak a törvényeknek az elbírálásában se vegyen részt, amelyeket képviselőként megszavazott, hiszen alkotmánybírói felkészültségét az is meghatározza, hogy hány, utóbb esetleg alkotmányellenesnek minősülő törvényt támogatott.

Ha ezt az összeférhetetlenségi szempontot Balsai magára nézve elfogadja, akkor az általa elutasított (az előző két kormányciklus idején született) törvények elbírálása mellett jó ideig csak az alkotmányügyi panaszok elbírálásában vehet majd részt. Az új jogintézmény a jogerős bírósági ítéletek alkotmányos vizsgálatát jelenti.

Bár ezt majd csak az Alkotmánybíróságról szóló, most megalkotandó új  törvény szabályozza, de amikor az AB konkrét személyek alapjogait érintő jogvitákban dönt, a pártatlan bíráskodás elve alapján az érintett személyek is jogosultak lesznek kérni valamelyik bíró kizárását. Ha – miként az várható – a kifogásolt alapjog-korlátozó jogerős ítéletek közül sok alapul majd a mostani ciklus idején született törvényen, Balsai is sok, a kizárására irányuló indítványra számíthat. Így viszont kevés olyan fontos ügy marad, amelynek elbírálásában alkotmánybíróként részt vehet majd.