Valér
4 °C
8 °C

Az ügyész választ bíróságot kényes esetekben

MTI/Index
2011.07.04. 21:14 Módosítva: 2011-07-04 21:27:55
Benne maradtak a minden mértékadó szakmai fórum által bírált pontok a büntetőeljárási törvény elfogadott módosításaiban. A kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész jelölheti ki az eljáró bíróságot (új elem, hogy a kiválasztott bírót megbüntetik, ha nem hoz ítéletet elég gyorsan), a gyanúsítottat ezen felül hosszú ideig őrizetben tarthatják vádemelés nélkül és jelentősen korlátozzák a védekezéshez való jogait is.

Az egyetlen engedmény az eredeti javaslathoz képest, hogy a védő a kihallgatásokon végig jelen lehet, a fogvatartás első 48 órájában is.

A büntetőeljárási törvény módosításával az Országgyűlés hétfőn úgy döntött: kiemelt jelentőségű ügynek számítanak a jövőben a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel.

A kiemelt ügyekre speciális eljárási rend érvényes: a gyanúsítottak őrizete 120 óráig tarthat, a terhelt és a védő találkozását az ügyész az első 48 órában megtilthatja. Ugyanakkor a fideszes Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház úgy határozott: az ügyvéd védence kihallgatásán ez idő alatt akkor is jelen lehet, ha találkozásukat az ügyész megtiltotta.

A parlament a kormánypártok támogatásával, 255 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadta el a büntetőeljárási törvény és a polgári perrendtartás módosítását, amelyet az alkotmányügyi bizottság az eljárások gyorsításának szándékára hivatkozva kezdeményezett. Az ellenzéki pártok nemmel szavaztak.

Soron kívül

Fontos változás, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész - a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel - maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat. Ezt a törvény ellenzői a politikai beavatkozás eszközének tekintik, hiszen a kormányközeli legfőbb ügyész a szája íze szerint választhat bíróságot kényes politikai ügyekben.

Mi számít kiemeltnek?

Kiemelt jelentőségű ügy a hivatali visszaélés, és ebbe a körbe tartoznak a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, ha azok gyanúsítottja országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselő-testület tagja vagy közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója. Ugyancsak kiemelt jelentőségű ügynek számít a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény, a pénzmosás és a különösen nagy vagy azt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, továbbá a különösen nagy, illetve különösen jelentős értékre, kárt, hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, valamint a bűnszervezetben részvétel. Polgári peres ügyekben a megyei bíróság hatáskörébe tartozó 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítése tartozik ebbe a körbe.

A kiemelt ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni az el nem évülő bűncselekmények - a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, valamint a terrorcselekmények - esetében is.

Kiemelt ügyekben az eddigi 72 helyett 120 óráig tarthat a gyanúsítottak őrizete, a fogvatartottat azonban 72 órán belül ki kell hallgatni. Az eredeti javaslat alapján az őrizet első 48 órájában a terhelt és védője nem találkozhattak volna, s ez idő alatt a gyanúsítottat ügyvédje távollétében lehetett volna kihallgatni. A jogszabály beterjesztése után az ellenzéki pártok egybehangzóan azt javasolták: az ügyvéd és védence találkozását ne korlátozzák, és ezt kezdeményezte a kereszténydemokrata Rubovszky György is. A 48 órás tilalom helyett múlt hétfőn végül a fideszes Cser-Palkovics András módosító indítványát fogadta el a Ház, eszerint a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 24 órájában az ügyész rendeletére lett volna megtiltható, az ügy egyedi körülményei alapján.

Úgy enged, hogy keményen szigorít

Az őrizetbe vétel szabályai a javaslat hétfői végszavazása előtt azonban ismét változtak. Méghozzá úgy, hogy a jövőben sem lehet meggátolni, hogy kiemelt ügyekben a védő jelen legyen a gyanúsított kihallgatásán, akkor sem, ha a kihallgatás az őrizet első 48 órájában történik, s a terhelt és védője találkozását az ügyész erre az időszakra megtiltotta. Az Országgyűlés a fideszes Lázár János zárószavazás előtti indítványát elfogadva módosított így a törvény szövegén.

A Fidesz frakcióvezetőjének javaslata lényegében visszalépés, hiszen a korábban a Ház által is támogatott 24 helyett végül mégis 48 óráig korlátozza a gyanúsított és a védóje érintkezését. Igaz, azt is rögzíti, hogy ez idő alatt a védő a kihallgatáson akkor is részt vehet, ha az ügyész a találkozásukat megtiltotta.

A kormánypárti politikus indoklásában azt írta: javaslata figyelembe veszi az alkotmányossági aggályokat és az ország nemzetközi jogi kötelezettségeit.

A jogszabály kimondja még, hogy kiemelt ügyekben poligráf alkalmazásával is vizsgálható a tanúk vallomása, ha beleegyeznek.

Büntethetik a lassú bírót

Újdonság, hogy a kiemelt ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik. Ugyanakkor ha a kiemelt ügyet tárgyaló bíró a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják majd, s ezt az értékelésekor figyelembe veszik.

Att  tárgyalás határnapját három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt a jövőben rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi.

Kiemelt ügyekben a bíróság az óvadék összegét a terhelt vagyoni helyzetére figyelemmel állapítja meg, összege azonban nem lehetne kevesebb hárommillió forintnál.

A büntetőeljárási törvény módosítását célzó javaslatot az elmúlt hetekben több bírálat érte. Az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek mellett a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma szerint is alkotmányellenes az előterjesztés több pontja, az őrizet időtartamának meghosszabbítása mellett például az, hogy a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, mely bíróság az illetékes. Az LB bírái azt is kifogásolták, hogy a törvényjavaslat szűkíti a nyomozás során hozott egyes határozattípusok elleni panaszjogot.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés.