Épül a devizalakótelep

Ócsa határától három-négy kilométerre, az autóktól, traktoroktól és az út szélén álló örömlányoktól is forgalmas bekötőúton, napraforgó- és kukoricatáblán át, a dinnyeföldeken keresztül, az M5-ös autópálya túlsó oldalán fekszik Ócsa-Alsópakony. Itt, a fővárostól 30 kilométerre lévő városhoz csak közigazgatásilag tartozó 132 hektáros szántóföldön már most augusztusban elkezdhetik építeni azokat a könnyűszerkezetes, 40-80 négyzetméteres házakat, amelyekbe a hitelüket fizetni nem tudó családok költözhetnek.

Nem gettó

"Először vegyes érzelmekkel fogadtuk, de nyitottak vagyunk és segítünk a családokon" – mondja Bukodi Károly, a település fideszes polgármestere, miként fogadták, mikor megtudták, hogy mit tervez a Belügyminisztérium (BM) Ócsán.

Ócsa-Alsópakony: itt épülne nagyobb térképen való megjelenítése

Hogy miért pont Ócsát javasolta a BM a szociális családiház-építési program helyszínéül? Ezt azzal indokolták, hogy a városban van egy nagy állami földterület, így a kormánynak nem kell külön fizetnie a telekért. Továbbá a terület az M5-ös autópálya és a vasút közelsége, a település közművei és a helyi víztisztító kapacitás miatt egyaránt alkalmas lehet egy új lakópark kiszolgálására.

Szaló Péter, a BM területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára a telepről tartott csütörtöki tájékoztatón elmondta, Pest megyében a legmagasabb az adósságállomány, de itt nincs elég bérlakás a hiteleseknek. A program elindításához megvizsgálták az agglomerációban lévő összes települést, ám csak Ócsán volt olyan egybefüggő, állami földterület, ahol lakóterület alakítható ki.

Az ócsai helyszínt több hónapos előkészítés után választották ki, csütörtökön pedig hivatalosan is kiemelt beruházássá nyilvánították az építkezést. A beruházás költsége idén mintegy 775 millió forint, amely az előkészítési, tervezési munkákat fedezi, jövőre pedig további 4-6 milliárd forinttal számolnak.

Kovács Zolán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint a családiház-építési programban szó sincs arról, hogy a kormány gettóba akarná zárni az embereket. Nem engedik el a bajba jutott devizahitelesek kezét, esélyt akarnak adni az újrakezdésre, mondta. Hozzátette, amennyiben indokolt, Ócsa mellett másutt is indítanak majd ilyen programot.

Távol mindentől

Az igaz, hogy a devizahitelesek lakótelepének kiszemelt terület az autópálya ócsai lehajtója mellett terül el, ám a vasútállomás, az óvoda, az iskolák, az orvosi rendelő, a posta és a két szupermarket legalább 4-5 kilométerre vannak a tervezett lakóházaktól. A víz-, a villany- és a csatornahálózat még nincs kiépítve a szántóföld mellett, a terület előtti, Ócsát Üllővel összekötő útszakaszon kizárólag a Volán néhány járata megy, naponta 5-6 alkalommal. (A lakótelep kiszolgálására vélhetően lesz új járat.) A tervek szerint az első ütemben az épületek felhúzásával egyidőben kiépítenek egy bicikliutat a városig, és az iskolabusszal is megközelíthető lesz a terület.

Dönti Károly, Ócsa előző polgármestere, a képviselő-testület független képviselője elutasítja, hogy a város külterületén valósuljon meg a program. Mint mondja, a gyáli kistérséghez tartozó településnek két közigazgatási területe is van: Felsőbabád és Alsópakony, de mivel Felsőbabád az Ócsai Tájvédelmi Körzethez tartozik, így feltehetően ezért fog Alsópakony irányába tolódni az építkezés. Ugyanakkor Dönti szerint a Nemzeti Földalap tulajdonában lévő terület lakóövezetté történő átminősítésre alkalmatlan, így ő ezt nem fogja támogatni.

Nem volt titkolózás

A település képviselőit a keddi rendkívüli testületi ülés után tájékoztatták a programról, viszont Dönti szerint a projektbe őket nem avatták be. "Szomorú, hogy a volt polgármester úr nem olvassa a sajtót. Nem volt titkolózás, hiszen nincs mit titkolni" – reagált Dönti kijelentésére a mostani polgármester.

Dönti Károly szerdai megkeresésünkkor többször is hangsúlyozza, nem az ide költöző családokkal van problémája, hanem azzal, hogy a bővítést nem bírná el a település jelenlegi infrastruktúrája. „Képviselőként én ezt a törekvést nem tudom támogatni. Nem tudjuk, hogy a program milyen terhet róna a településre, de nem ismerjük a feltételeket sem” – mondta.

A település mostani vezetője, Bukodi Károly azonban reméli, a város vezetői és a Belügyminisztérium csütörtöki tárgyalása után sikerült olyan keretmegállapodásra jutni, amit a képviselő-testület is el tud majd fogadni. (A még nem nyilvános megállapodásról a testület előreláthatóan az augusztus végi testületi ülésen dönt majd.)

Nem bírná el a város

Az ócsai építkezés több ütemben valósul meg: első körben jövő tavaszra 80 házat húznak fel, de a tervek szerint 500 lakóház is épülhet a településen. Ha csak a 80 új ingatlant vesszük, és családonként három-négy fővel számolunk, ez összesen több mint 300 új lakót, 150-200 gyereket jelentene a kisvárosnak.

„A mostani, kilencezres lélekszám mellett sem lehetett minden gyereket elhelyezni az óvodában, idén a jelentkezők 20 százalékát nem tudtuk felvenni. Azonnal bővíteni kellene az iskolát, az óvodát, a gimnáziumban talán lenne hely a diákoknak. Az általános iskola rekonstrukcióját nemrég fejeztük be, így most újrakezdhetnénk. A betelepülőkkel a beteglétszám is nőne, így a járóbeteg-ellátás is fejlesztésre szorulna. Aki elveszítette a házát, annak valószínűleg kocsija sincs. Ugyan közel van az ötös út, de hogy fognak autó nélkül közlekedni? Ez agyrém” – véli a korábbi polgármester.

Bukodi Károly erre a felvetésre azt mondta, hogy a településen szükség szerint bővítik majd az óvodai és iskolai férőhelyeket, az infrastruktúrát, bár ehhez a saját források vélhetően nem lesznek elegendők. "A kormánytól garanciát kaptunk a terület igényeinek kielégítésére" – tette hozzá.

Ócsa volt polgármestere a megoldást csak abban látja, ha a település belterületén épülne az új lakóegyed. A város központjához lényegesen közelebbi, jelenleg ugyancsak szántóföldként használt, de magánkézben lévő földeket is csak bizonyos feltételek, például a város közüzemének fejlesztése, az iskolák, óvodák bővítése mellett lenne hajlandó elfogadni. Bukodi Károly szerint viszont ez elképzelhetetlen, és nem érti, miért javasol ilyeneket a volt polgármester. "Ott kell megvalósítani a programot, ahol ez a lehető legolcsóbban jön ki" – véli.

Ócsa belterületén javasolt terület nagyobb térképen való megjelenítése

Nem kötelező

Orbán Viktor a Blikknek adott interjúban júniusban még azt mondta, először a 30 millió fölötti ingatlanok lakóit és a 20 milliónál nagyobb hitelt felvevőket fogják kilakoltatni, és mire a szegények kerülnek sorra, nekik három alternatívát ajánlanak fel: a bank megveszi az ingatlant, és abban bérlőként lakhatnak tovább; a bank egy kisebb lakásra ad hitelt; a harmadik "menekülőút” pedig, hogy az állami tulajdonú lakás bérlője lesz. A miniszterelnök szerint azért állami területre van szükség, mert olcsóbban fel lehet húzni a házakat, "így ingatlanspekuláció sem lesz".

A korábban megjelent hírekkel ellentétben, miszerint a devizahitelesek bérleti szerződése három évre szólna, Kovács Zolán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az Indexnek megerősítette, ilyenről nincs szó. A program azonban nem lesz kötelező, "csak egy lehetőség, amellyel mindenki élhet".

A lakóknak azonban vállalniuk kellene, hogy ha munkanélküliek, részt veszek a közfoglalkoztatásban, betartják a társadalmi együttélés szabályait, és pontosan fizetik a közüzemi számlákat is.

Festéssel talpraállhat

A nagy alapterületűnek számító, 1000 négyzetméteres telkekre tervezett ingatlanok a családmérettől függően eltérő nagyságúak lennének: a házaspárok 40, az egygyerekesek 50, a kétgyerekesek 60, a háromgyerekesek 80 négyzetméteres családi házat kapnának.

A háztáji növénytermesztésre alkalmas, energiatakarékos közműellátással épülő, alacsony rezsijű családi házak építésénél lehetővé akarják tenni a közfoglalkoztatás és saját munka igénybevételét is, azaz a bérlőket bevonják majd új otthonuk építésébe. Például a festés és a tetőtér építésébe, így "saját munkaerejével is hozzájárulhat talpraállásához" – áll a programról kiadott sajtóanyagban.

Kik jönnek ide?

A 2,5 milliárd forint adóssággal küszködő Ócsa ellen szól, hogy a településen jóformán semmilyen munkalehetőség nincs. A város egyetlen nagyobb munkáltatója, a régebben 500-600 embert foglalkoztató FÉG konvektorgyár jelenleg felszámolás alatt áll, a korábban ott dolgozóknak tavasz óta nincs munkájuk. Ugyan a településen adták át az elmúlt hónapban az ország legnagyobb tűzihorganyzó üzemét, ahol a NAGÉV mintegy 100-150 főt foglalkoztatna, de az üzemet leszámítva helyben biztos nem tudnának elhelyezkedni azok az újonnan betelepültek, akiknek nincs munkájuk, vagy amiatt kell feladniuk a régit, hogy Ócsára kell költözniük.

A helybeliek elmondása szerint munkalehetőség csak a fővárosban van, naponta mintegy 2000-en ingáznak a város és Budapest között. Vonattal 40 perc alatt, autóval fél óra alatt lehet eljutni a fővárosba. Az ócsaiak amúgy mit sem tudtak a kormány terveiről. A megkérdezettek többsége még csak nem is hallott a programról és a betelepülőkről. Sorra azt kérdezték, honnan jönnek majd, és milyen emberek lesznek azok, akikkel egy városban kell élniük.