Az Alkotmánybírósághoz fordult Baka András

Baka András főbíróvá való megválasztása óta először fordult az Ab-hez. Lépésének előzménye, hogy az LB büntetőkollégiuma már a törvény elfogadása előtti napokban, június végén kiadott 32 oldalas véleményében jelezte, hogy több ponton alkotmányellenesnek tartja a büntetőeljárási törvény (Betv) módosítását.

Baka András soron kívüli eljárást kért az Ab-től, és jelezte, hogy ha az Ab idén már nem tudja lefolytatni az eljárást, kifogásait továbbra is fenntartja, mert aproblematikus rendelkezések a januártól hatályos alaptörvényt is sértik.

A főbíró beadványa szerint a Betv új rendelkezése, melynek értelmében a kiemelt jelentőségű ügyekben a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy melyik bíróságon induljon a per, sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, illetve a fegyveregyenlőség elvét. Előbbit azért, mert a törvény által létrehozott bírósághoz való jognak az is a része, hogy a bíróság hatáskörét, illetékességét, összetételét és az eljárását előzetes, absztrakt módon szabályozza a törvény. Más szóval, ha a fontos ügyekben az ügyész választhat bíróságot, az a bíróságok törvényes működésébe történő beavatkozás, ami szükségképpen gyengíti az azok függetlenségéhez és átlátható működéséhez fűződő alkotmányos érdeket.

A törvény júliusi elfogadásakor az előterjesztők e pontnál arra hivatkoztak, hogy így a gyorsabb igazságszolgáltatás érdekében a kevésbé leterhelt bíróságokhoz lehet majd irányítani a fontos ügyeket, az ellenzék szerint viszont a kiemelt ügyek olyan bíróságokhoz kerülhetnek, ahol különböző, vélt vagy valós okok miatt jobb az államhatalom érdekérvényesítő képessége. Baka a beadványában arra is hivatkozik, hogy a Betv alapján az LB az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára eddig is kijelölhetett más, azonos hatáskörű bíróságot az ügy elbírálására, így az ügyész beavatkozás szükségtelen.

A fegyversemlegesség szerint a védelemnek a váddal összevethető súlyú jogosítványokkal kell rendelkeznie: ha a vádhatóság a saját belátása szerint választhat bíróságot, a védelem pedig nem, ez az egyenlőség nem érvényesül. A főbíró aránytalan korlátozásnak tartja, hogy az ügyek ésszerű befejezése érdekében a törvényes bírósághoz való jog, és a fegyveregyenlőség követelménye is súlyosan sérülhet.

Baka alkotmányellenesnek tartja, hogy kiemelt ügyekben az eddigi 72 helyett 120 óráig tarthatják őrizetben a gyanúsítottat. Ez ellentétes az Alkotmány 55. § (2) bekezdésével, mely szerint a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A rendelkezés a Magyarországon is törvénnyel kihirdetett 1950-es, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezményt is sérti. Ilyen hosszú, bírói határozat nélküli fogvatartásra az egyezményhez csatlakozott országokban még terrorizmushoz kötődő bűncselekmény esetén sincs lehetőség.

A főbíró szerint alkotmányellenesnek az a rendelkezés, hogy kiemelt ügyekben az ügyész megtilthatja a terhelt és a védő érintkezését az őrizet első negyvennyolc órájában. Az alkotmány értelmében a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga, és ezt az előbb említett egyezmény is rögzíti. A védelemhez való jog az Ab korábbi döntése értelmében  korlátozható, de annak más alapvető jog vagy alkotmányos cél érdekében elkerülhetetlenül szükségesnek, és a kívánt céllal arányosnak kell lennie.

Beadványában a főbíró a módosítás további, kisebb súlyú pontjait is alkotmányellenesnek találta, és kérte az Ab-től azok megsemmisítését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!