Nem jutott pénz az ingyentankönyvekre

Összesen 27 megyei és települési önkormányzat nem tud fizetni a rászoruló gyerekek ingyenes tankönyveiért. Ők ugyanis még a tavalyi, közel 100 millió forintos, könyvterjesztőkkel szembeni tartozásukat sem rendezték. A vállalkozók többsége ezért szállítási bojkottot hirdetett, amihez egyedül a Nemzeti Tankönyvkiadó nem csatlakozott.

Kis János Tamás, a cég vezérigazgatója szerint ez csak azért nem történt meg, mert senki nem kereste őket ebben az ügyben, bár a részvételt még ekkor is meggondolták volna. "Vannak kintlévőségeink, de türelmesen várjuk, hogy ezek befolyjanak és nem gondoljuk, hogy az önkormányzatok nagy része idővel ne tudna fizetni. A könyveket pedig akkor is kiszállítjuk, ha most nem fizetnek, mivel nem etikus a probléma miatt egy harmadik félt büntetni."

Szarvas Baller Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke szerint viszont a tankönyvbojkottal csak jogos igényeiknek próbálnak érvényt szerezni.

"Azt, hogy a bojkott meddig fog tartani, nem határoztuk meg előre. Minden kereskedő maga dönti el, mennyi ideig demonstrál" - mondta Szarvas, aki szerint a terjesztők közül sokan már azzal is megelégednének, ha az önkormányzatok kifizetnék tavalyi tartozásukat, az idei évre pedig garanciát adnának a kifizetésre. Ezzel a megoldással azonban még senki sem kereste meg őket.

Előre készültek a tankönyvhiányra

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több iskolát érint a tankönyvbojkott, a kesznyéteni általános iskolában azonban előre készültek rá. "Még év végén összeszedtük a gyerekektől a tankönyveket, hogy ha baj lesz, tudjunk mit adni nekik. Ez egyfajta előre gondolkodás volt, mivel tudtuk, hogy van olyan tavalyi számla, ami még mindig nincs rendezve. Az új tankönyvek egyébként jönnek, kétharmad részben már itt is vannak, és senki nem jelzett felénk, hogy ne szállítana" - mondta Papp Istvánné igazgató.

A kesznyéteni iskolába összesen 206 gyerek jár, közülük 202-nek jár az ingyenes tankönyv. Az önkormányzat tavalyi tartozása félmillió forint, az ideit pedig a még meg sem érkezett állami normatívából akarják fedezni.

"Nálunk is forráshiányos önkormányzatról van szó, ezért intézményi szinten évről évre végiggondoljuk, mi az, amit kötelezően megveszünk a gyerekeknek és mi az, amit csak intézményen belül használhatnak. Vannak ugyanis tankönyvek, elsősorban feladatgyűjtemények, amit nem rendelünk meg minden évben, hanem több éven át használjuk őket. Így a kiadásunk évről évre csökken és ki tudunk jönni az állami normatívából, amihez korábban az önkormányzatnak mindig hozzá kellett tennie."

Az igazgatónő szerint azonban ha a mostani tendencia tovább folytatódik, kénytelenek lesznek az új tankönyvek számát tovább csökkenteni és csak munkafüzeteket rendelni, a könyvekből meg a régieket kiosztani. Ehhez viszont az kell, hogy a gyerekek jó állapotban őrizzék meg a tankönyveket, a könyvek tartalma pedig ne változzon évről évre.

Jár a pénz a tankönyveseknek, mégsem tudnak fizetni

A legnagyobb adósok egyike a tavaszi menzabotrányban is érintett Pest Megyei Önkormányzat a maga ötvenmillió forintos tartozásával. Ambrus András, az önkormányzat sajtószóvivője szerint 34 iskolájukban hatezer gyereknek járna ingyen tankönyv. A gond ott kezdődik, hogy bár az államtól megkapják a tankönyvekre is szánt pénzt, de ez nem elég az iskolák működtetésére.

"A fenntartásunkban lévő 34 intézmény költségvetése összesen 8 és fél milliárd forint. Az államtól kapott normatíva viszont csak 5 milliárd forint, tehát a maradék 3,5  milliárdot magunknak kell kigazdálkodni. Hogy ezek után az ötven milliónyi tankönyvtámogatás hova ment el, azt el lehet képzelni...elment iskolafestésre vagy fűtésszámlára."

Ambrus szerint hiába az állami támogatás, mert a kapott pénz csak ötven-hatvan százalékát fedezi a tényleges kiadásoknak, vagyis - mint a szóvivő érzékletesen fogalmazott - minden 100 forint kiadásukra ötvenet kapnak az államtól, ötven meg rajtuk ragad adósságként. "Ezért jöhetett össze ez a hatalmas adósság a megyében, az önkormányzat ugyanis évek óta csak a fele pénzt kapja meg a kiadásaira. Adót nem vethetünk ki, más bevételünk pedig az állami támogatáson kívül nem igazán van."

A szóvivő szerint a másik nagy probléma, hogy a megyei önkormányzatnak vannak kötelezően elvégzendő feladatai is, amiket nem adhat tovább senkinek. Ilyen az, ha egy települési önkormányzat nem tudja tovább fenntartani az iskoláját, és azt a megyei önkormányzatnak passzolja át, aminek ugyanúgy nincs pénze a fenntartásra. "Ha a mostani, 4 milliárd forintos tartozásunkat egy jó tündér elfújná, egy hónap múlva akkor is ugyanitt állnánk. A rendszert kell ugyanis megváltoztatni és pontosan ezt várjuk az új önkormányzati törvénytől: vessen véget annak, hogy kötelező feladatokat oszt ki, de finanszírozást nem ad rá."

Az önkormányzat egyébként nem vitatja a TVOV velük szembeni követelését, de azt, hogy mikorra tudják adósságaikat megfizetni, még megtippelni sem tudta. "Jár nekik ez a pénz, de most egyszerűen nem tudjuk kifizetni őket. Talán később tudjuk rendezni a tartozásunkat, de hogy ez mikor lesz, az nagyon bizonytalan, mert egyelőre még azt sem tudjuk, mikor kerülnek el tőlünk ezek az intézmények. Addig viszont, amíg mi kezeljük őket, az a prioritás, hogy az iskolákban legyen víz, világítás és tanár, úgyhogy a pénzünket inkább erre költjük." A tankönyvhelyzetet pedig használt és könyvtári könyvekkel próbálják meg enyhíteni.

A felelőtlen gazdálkodás lehet a kialakult helyzet oka

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő szerint bár abban az önkormányzatoknak igazuk van, hogy a normatív támogatás nem fedezi, csak az összes költség hatvan százalékát, a most bajba került megyék nagy részében az a gond, hogy a fenntartói létszámot nem a szociális létszámhoz igazítják.

"Tudjuk, hogy az állam nem finanszírozza teljes egészében a költségeket, és azt is tudjuk, hogy az önkormányzati választások után minden településnek joga van 180 napon belül valamely intézményét átadnia a megyének, ha úgy látja, hogy azt nem tudja fenntartani. A megyének ekkor valóban kötelessége átvenni az intézményt, de senki nem tiltotta meg nekik, hogy ha úgy látják: kevés a gyereklétszám, akkor leépítsék ezeket. Ráadásul, bár az intézményekben a megye lesz a fenntartó, ő csak az üzemeltetést fizeti, a felújításokat és egyéb költségeket továbbra is a helyi önkormányzat állja."

Schmidt szerint nem igaz az, hogy a megyei önkormányzatok csak az állami pénzből tudnak gazdálkodni, mivel a legtöbb esetben saját bevételi forrásaik is vannak. "A megyei önkormányzatoknak is van saját bevételük, ilyen például az illetékbevétel, ami az ingatlanok eladásából származik, és ha valahol magas az ingatlaneladások száma, az épp Pest megye. Nem azt mondom, hogy ez mindenre elég, de ekkora adósságot nem lehetett volna felhalmoznia."

Véleménye szerint mindezt azzal is alá lehet támasztani, hogy 19 megyéből hétben nincsenek gazdálkodási gondok és ezen az új önkormányzati törvény sem fog igazán segíteni. Felvetésünkre, miszerint a megyék eltérő regionális helyzete is oka lehet ennek, Schmidt azt válaszolta: nem a térség számít, hanem hogy milyen bevételei vannak a megyéknek, és hogy hogyan hasznosítják a hozzájuk befolyt pénzt.

Egyesével keresik meg az önkormányzatokat

A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma azt nyilatkozta, a helyzet megoldása érdekében egyesével egyeztet az érintett önkormányzatokkal, amiket levélben keres meg. Ebben a polgármestereket arra kérik, kövessenek el mindent, hogy zavartalanul megkezdődhessen a tanév, ha pedig szükséges, szívesen fellépnek közvetítőként is a terjesztők és az önkormányzatok közt.

Hosszú távú megoldásként pedig a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által tegnap már említett, címkézett tételrendszert említették. Ekkor ugyanis a pénzt kizárólag tankönyvre lehetne költeni.

Végül a könyvtáras megoldás lesz a nyerő?

Lapunk azon kérdésére, hogy az államtitkárságnál felvetődött-e más megoldás, például a külföldön sok esetben már működő, kölcsönzött tankönyvek bevezetésének rendszere, azt válaszolták: a tankönyvtámogatás már ma is biztosít lehetőséget tartós tankönyvek vásárlására, amelyeket kölcsönzött formában is használhatnának a diákok, hosszú távú koncepcióként pedig egyértelműen ezek bevezetését tervezik.

Vásárhelyen nem lesz tankönyv nélküli gyerek

Az origo keddi cikke szerint a Lázár János vezette Hódmezővásárhelyet is érinti a tankönyvmizéria. A város sajtóreferense ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy "minket nem érint a tankönyvbojkott és a tanévkezdés is zökkenőmentes lesz". Göbl Vilmos szerint a tankönyveket jövő héten vehetik át a diákok. - Az igaz, hogy tavaly mintegy 10 millió forintnyi számlát nem fizettünk ki, de ennek a hátterében elszámolási vita áll, a jogos követeléseket azonban a tankönyvterjesztővel kötött megállapodás szerint szeptemberben teljesíteni fogjuk - mondta Göbl.

A Marom Egyesület és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyűjtést  indított a hátrányos helyzetű települések elsőseinek, hogy egyenlő esélyekkel indulhassanak az iskolákban, ne egy füzeten vagy egy ceruzán múljon a sorsuk. A gyűjtéshez nemcsak pénzadományokkal, hanem használt, de még használható iskolai eszközökkel (hátizsákkal, tolltartóval) is hozzá lehet járulni. A TASZ gyűjtőpontja a Deák téri Gödörben lesz most és jövő hétvégén.