Orbán: Le fogjuk győzni ezt a válságot is

A kereszténydemokrata Lukács Tamás szerint méltatlan lenne a magyar parlamenthez, ha egy jelentéktelen lapban megjelent írással a parlamentben foglalkozna, mégis megteszi. Kertész Ákosnak az Amerikai Magyar Népszava című, nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy ismeretlen lapban megjelent hülyeségéről beszél "meddig tűrjünk" tematikájú felszólalásában. Lukács indoklása szerint azért beszél mégis Kertész cikkéről, mert a baloldali sajtó is beszélt 1992-ben Csurka István cikkéről. Csurka akkor a legnagyobb kormánypárt alelnöke volt. Lukács nem érti, hogyan kaphatott Kertész Kossuth-díjat.

Rogán Antal, a Fidesz-frakció fregoliembere és polihisztora kettő az egyben a gazdaságpolitikát magyarázza. Első körben azt, hogy az EU-tól és az IMF-től kapott hitelekből a magyar valutatartalékot kellett növelni, mégpedig azért, mert a bankok rövid távú kölcsönökből finanszírozták devizahiteleiket, tehát végső soron a bankrendszer tartozásait finanszírozta a kormány az IMF-hitellel – az állítás annyi sebből vérzik, hogy hirtelenjében nem is tudjuk helyretenni. Mindenesetre szerinte ezért kell most a bankoknak magukra vállalniuk az árfolyam-különbözetet, amit a kormány rögzített árfolyamos hitelmegváltási ötlete rájuk terhel. Innen váratlanul az egykulcsos adóról kezdett beszélni, de még a régi logika szerint a fogyasztás növelését tartotta annak nagy eredményeként, pedig a kormány most úgy gondolja, hogy az valójában sosem volt cél.

A szocialisták nagy visszatérője, Gúr Nándor feltételezi, hogy a nemzetgazdasági minisztérium a kormány tudtával készítette elő a Munka törvénykönyvének tervezetét, amelynek kidolgozásában kompetencia híján nyilván a meghívott szakszervezetek sem vettek részt. Gúr szerint "torz helyzetekhez" vezethet az új törvénykönyv, amelyekben több munkával is kevesebbet lehet majd keresni, megvonják a terhes nőktől a védelmet, pótlékokat szüntetnek meg és szűkítik a munkaadó, bővítik a munkavállaló kártérítési felelősségét. "S mi van a szakszervezetekkel?" – zárta felszólalását.

Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár szerint "volt néhány vadhajtása" Gúr állításainak, és szeretné részletesen cáfolni azokat. Hosszas előkészítés után közölte, hogy marad a védett kor intézménye, bár azt senki sem állította, hogy menne. A gondatlan kártérítés mértéke korlátozódik. Szerinte a túlmunkáért járó pótlékért sem kell aggódni, mert a munkáltatók valószínűleg inkább azt választják, mint a szabadsággal megváltást, mert a pótlék - amit Czomba amúgy szép diftongussal póutléknak ejt - ötven százalék, a szabadsággal megváltás viszont száz lenne. Gúr nem fogadta el a választ, bár látszik, hogy "eljutott a kormány agyáig, hogy ezt nem így kell csinálni". Azt is mondta, "több munkát kell végezni ahhoz, hogy kevesebbett dolgozzanak". A parlament elfogadta a választ.

A másodikként interpelláló jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint a kormánynak elképzelése sincs a devizahitelesek megmentéséről, ezt bizonyítja a legújabb javaslat is, ami csak a gazdagoknak segít. Az ócsai lakótelep építését piramisépítésnek nevezte, amelynek költségeiből sokkal több hitelest lehetne megmenteni. Javasolta, hogy a devizahiteleket a megkötésükkori árfolyamon lehessen forinthitelre váltani.

Cséfalvay szerint két nagy kihívással szembesül a kormány a devizahitelesek kapcsán, az első, hogy nagy a devizaadósság, a másikat nem értettük. A lényeg, hogy "nem megoldásra, hanem megoldásokra van szükség". A Jobbik javaslata mindenesetre romba döntené a magyar bankrendszert, úgyhogy azzal nem is foglalkozna. Lett otthonvédelem meg árfolyamrögzítés, és lesz rögzített árfolyamon történő egyösszegű megváltás is, ez utóbbi két lépés "pici" forintosítást jelent. Z. Kárpát bankárkormányozott és nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Azt kérdezi, hogy kifizeti-e a belügyminisztérium a tűzoltók túlóradíját, pedig Pintér Sándor belügyminiszter már többször elmondta, hogy ki.

Hogy, hogy nem, Kocsis elfogadta az államtitkári választ, ezután Kaufer Virág hivatkozott az Index munkahelyszámlálójára, amely augusztusban 58 ezres minuszt mutatott az egymillió új munkahely időarányos teljesülésében. A kormány csődjével szemben az LMP-nek ötletei vannak, tudtuk meg Kaufer Virágtól, ez pedig a zöld fordulat, például, hogy helyi fűtőüzemekkel teremtsék meg a lokális energiafüggetlenséget. Az LMP ötletei nem csak új munkahelyeket, hanem azonnali jobb életet eredményeznének, bárcsak megfogadná azokat a kormány.

Azt talán még az amúgy magasrötű gazdaságpolitikai elemzéseket közlő Index.hu sem gondolhatja komolyan, hogy a munkahely-teremtési ígéret lineárisan teljesül, dícsérte és bírálta egyszerre lapunkat Cséfalvay Zoltán, aki szerint az LMP zöld fordulata inkább tűnik vörös fordulatnak. Szerinte ugyanis célszerűbb olyan vállalkozásokat támogatni, amik életképesek, az életképtelen vállalkozások támogatása meg olyan kommunista. A kormány ezzel szemben az erőforrásokkal spóroló, kevésbé szennyező gazdasági fejlődést, magyarán az innovációt támogatja. "Nem azért ért véget a kőkorszak, mert elfogyott a kő", mondta. Kaufer nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A szocialista Simon Gábor (Budapest) szálalt fel, aki címül Lázár János klasszikusát választotta, miszerint "akinek nincs semmije, az annyit is ér". A felszólalás amúgy a devizahitelesekről szólt, akiknek az ügyében Simonnak javaslata is volt, például az, hogy szeretné megismerni a kormány és a bankszövetség között létrejött megállapodást, és hozzanak létre szakértői csoportot, ami konzultálhat a devizahitelesekkel. De leginkább tájékoztatást kér, itt és most.

Sajátos összefüggést lehet felfedezni a svájci frank árfolyama és a devizahitelesekkel kapcsolatos ellenzéki interpellációk között, figyelte meg a kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár, aki brit tudósokat megszégyenítő magabiztossággal mutatott rá a nyilvánvaló összefüggésre: ha gyengül a forint, nagyobb az aggodalom. A kormány ezzel szemben szerinte folyamatosan aggódik, nem az árfolyamváltozások függvényében, ennek bizonyítékaként felsorolta az eddigi kormányzati lépéseket és ötleteket, melyek közül nem egy szintén beilleszthető lenne az árfolyammozgásos grafikonba. Simon szerint is, ezért nem is fogadta el a választ, a parlament ellenben igen.

"Az elmúlt hetekben egy szót se hallottunk róla, hogy miként áll a rokkantrendszer átalakítása" – kezdte interpellációját a következő felszólaló, a szocialista Tóth Csaba. Elmondta, a rokkantnyugdíjasok 80 százaléka 45 éven felüli, háromnegyede általános iskolai végzettségű, tehát eleve veszélyeztetett munkaerővé teszi őket. Ráadásul a rokkantak jelentős része legalább 28, jó néhány 39 év munkaviszony után került rokkantnyugdíjba, ami akár meg is haladja az öregségi nyugdíjasok átlagát. Tóth szerint a nyáron kezdett felülvizsgálatok alapján eddig mindössze három rokkantnyugdíjast minősítettek vissza egészségessé.

Halász János szerint a kormány célja az inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása, az elsődleges cél az aktív élet, a képességeknek és adottságoknak megfelelő munka. Az uniós tervek szerint 75 százalékra kell növelni a foglalkoztatottságot, a fogyatékosok foglalkoztatottságát is. A rokkantnyugdíjasok ismételt munkába állását ösztönözné tehát a kormány, de gondoskodnak majd azok ellátásáról is, akik nem tudnak újra munkába állni. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatását támogatásokkal ösztönzi a kormány. "Az elv az, hogy nincsenek fogyatékos-specifikus munkakörök, hanem mindenki által ellátható munkaköröket kell kialakítani", mondta, válasza elfogadását kérve. Tóth szerint a válasz nem nyugtatta meg az érintetteket, ezért elutasította az elfogadását. A parlament viszont megszavazta.

Farkas Gergely az Amerikai Magyar Népszavában hülyeségeket író Kertész Ákos Kossuth-díjának visszavonását követelte interpellációjában. A kormány nevében válaszoló Halász János nemzetierőforrás-államtitkár szerint Kertész Ákos cikke védhetetlen, csak Szanyi Tibor védi, pedig neki se kéne. Arra nem válaszolt, hogy kezdeményezik-e a Kossuth-díj visszavonását. Farkas nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Az őszi ülésszak kezdetén visszatértünk a hagyományokhoz, csak hét interpellációra került sor, így Farkas kertészákosozásával zárul közvetítésünk. A parlament erős csúszásban van, így az előzetesen várt hét helyett inkább legalább fél órával később dönthetnek Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztéséről és más fontos dolgokról.