További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
A Gazdasági Versenyhivatal 2004-ben megállapította, hogy a Strabag és két másik pályázó cég "a közbeszerzési eljárásban összehangolt magatartást tanúsított az árak kialakítása során", ezért összességében csaknem negyedmilliárdos bírságot szabott ki három pályázóra; döntését a Fővárosi Bíróság 2006-ban helybenhagyta.
A BKV erre alapozva kártérítési pert indított a Strabag és több más cég ellen azért, mert álláspontja szerint jogellenes magatartásuknak árfelhajtó hatása volt. Ebben az ügyben az első- és a másodfokú bíróság egyaránt elutasította a BKV keresetét arra hivatkozva, hogy a beruházásokat nem a közlekedési vállalat, hanem a Fővárosi Önkormányzat finanszírozta.
Az LB hétfőn a BKV felülvizsgálati kérelme nyomán hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú döntését, és a kártérítési kereset érdemi vizsgálatára utasított.
Lassan 10 éve húzódnak az első magyar kartellügyek: a főváros és a BKV 2001-es és 2002-es útépítések során kartellező cégeket perel 2008 óta kártérítésért. A kártérítési per az utolsó állomása a kartellügyeknek. Először a Gazdasági Versenyhivatalnak kellett jót állnia a bíróság előtt azért, hogy jogosan bírságolta meg 2005-ben az útépítő vállalkozásokat kartellezésért. Mikor erről a jogerős ítéletek megszülettek, az érintettek az elévülés előtti utolsó pillanatban kaptak a fejükhöz: hiszen az ítélet alapján kártérítés illeti őket.
Az állam már korábban, majd a versenyhivatal figyelmeztetésére a főváros, majd a BKV is elindította 2008-ban a kártérítési pereket. A követelt kártérítés összegét - a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően - az útépítő cégeknek korábban kifizetett vállalkozási díj 16 százalékában állapították meg.
Az állami Nemzeti infrastruktúra Fejlesztő Zrt. autópálya-építésekkel kapcsolatban 32 milliárd forintot követel 5 cégtől, a fővárosi önkormányzat kamatostul 1,7 milliárdot tíz cégtől, a BKV pedig 3 társaságtól több százmillió forintot hajtana be a Bartók Béla út 2002-es felújításával kapcsolatban.
Mint megtudtuk, a fővárosi önkormányzat kártérítési perében még egyáltalán nem született ítélet, és hasonlóan áll az állam által indított eljárás is. Mivel az útépítő cégek úgy menekültek volna a kártérítési kötelezettség elől, hogy új cégeket alapítottak, a főváros perbe hívta az alperesek újonnan alapított társaságait is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
