Nemzeti középosztályt akar az új köznevelési törvény

A mai gyakorlat szerint sok diáknak akkor csúszik félre az élete, amikor  nem sikerül az általános iskola után továbbtanulnia. Ezt a szakadékot hivatott áthidalni a Híprogram. Ha a diák nagyon rosszul tanul az általános iskolában, hosszabb betegség miatt sokat kell kihagynia vagy rossz családi körülményei miatt lemarad és ezért nem veszik fel egyik középiskolába sem, 14 évesen áthidaló megoldásként a Híd I. felzárkóztató évfolyamban folytathatja tanulmányait. Itt 8-15 fős osztályokban, egyéni, személyre szabott fejlesztő programokkal, sok csoportmunkával, kommunikációs és életmód gyakorlatokkal próbálják felkészíteni arra, hogy valamelyik középiskolába vagy szakiskolába kerülhessen.

Ha a diák az általános után egyáltalán nem akar továbbtanulni, a 16 éves tankötelezettség lejártáig a Híd II. programba kerül. Az itteni képzés tanulásra motivál, egy-egy szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket fejleszt, pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben rész-szakképesítés megszerzésére készít fel. Aki a Híd I. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, folytathatja tanulmányait a Híd II. programban.

A koncepció szerint a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumok fő feladata a tehetséggondozás, ezért ezektől az intézményektől többlet-teljesítmény várható el. A készülő törvény az állami támogatást ezért a szigorú kritériumok teljesítéséhez köti. Ezekben az iskolákban átlagosan 2 órával magasabb a kötelező órák száma, mint más iskolák azonos évfolyamán, és a tanároktól is több munkát várnak el. Ezekben az iskolákban a kötelező két idegen nyelv mellett egy harmadik nyelvet is tanulni kell az utolsó két évben, és lehetővé kell tenni, hogy a diákok fakultatív módon egy negyedik idegen nyelvet vagy valamilyen másik tantárgyat is tanulhassanak.

Ezektől a gimnáziumoktól elvárják, hogy a diákokat 2-3 tantárgyból folyamatosan iskolai versenyekre készítsék fel. A 9-12. évfolyamos tanulók legalább 20 százalékának indulnia kell évente valamilyen országos tanulmányi versenyen. Követelményként írják le azt is, hogy a kompetencia-méréseken és a érettségi vizsgákon a hat- és nyolc évfolyamos gimnázium tanulóinak átlageredményének az egyes mért évfolyamokon legalább 10 százalékkal magasabbnak kell lennie az országos átlagnál. Az itt tanító tanároknak mind egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük.

Az új érettségi rendszer 2014-től lép életbe. Öt tárgyból kell érettségizni: magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből, és egy kötelezően választandó egyéb tantárgyból. Az érettségi vizsgát az kezdheti meg,  aki a középiskola utolsó éveiben legalább 50 óra közösségi szolgálatot végzett. A diákok idős embereknek segíthetnek a ház körül a kertben, bevásárolhatnak nekik vagy takaríthatnak. Csoportosan előadhatnak színdarabot gyermekotthonokban, vagy az ott élőkkel közös sportrendezvényeket szervezhetnek, esetleg kézműves-foglalkozásokat, táncházat, programokat rendezhetnek fogyatékkal élőknek. A diákok részt vállalhatnak az iskola karbantartásában, kerítést festhetnek, parkot rendezhetnek, vagy fát ültethetnek. A projektek elvégzéséről írásos dokumentumot kell készíteni. Bár az ötletet külföldről vették át, itteni megvalósítását többen kritizálták, mondván nem lehet kötelezővé tenni az önkéntes munkát. A közösségi munkáról részletesebben>>>

Az óvodákat fő szabályként a települések tartják fenn, az általános iskolákat az állam. A középfokú iskolák fenntartója is alapvetően az állam lesz, de a kormányhivatallal kötött szerződés alapján a 2000-nél több lakosú helyi önkormányzatok átvehetik a fenntartói jogokat. Az államhoz kerülő intézmények a kormányhivatalok felügyelete alá kerülnek. A pedagógusok állami alkalmazottak lesznek és bérüket a kincstáron keresztül közvetlenül fizetik ki. Az oktatási államtitkárság szerint ezzel csak a források elosztási mechanizmusa lesz más. A tárca szerint emiatt nem kell több pénz a rendszerbe és pénzt sem vonnak ki, csak szakszerűbbé és átláthatóbbá válik a rendszer működtetése.

Az állam központi létszámgazdálkodást vezethet be. A kormányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szükség. A fenntartók fogalmazzák meg létszámigényüket gyerek-, csoportlétszám alapján; országos átlagban 11 gyerekre egy pedagógussal számolnak. Ha országos átlagban jelentősen csökken a gyermekek száma, akkor szükségszerűen csökken a pedagógusoké is. A koncepcióban olvasható, hogy évente 2000-rel kevesebb pedagógussal lehet így számolni. Az állam egységes nyilvántartást vezet majd az iskolaépületekről is, ami lehetőséget ad a működés racionalizálására, összevonásokra. A kistelepülési iskolákat (1-4. osztály) költséghatékonyságtól függetlenül az állami finanszírozza.

A pedagógusképzésbe belépő hallgatóknak pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Az abszolutórium megszerzése után egy tanéves pedagógusjelölti év következik, amikor ösztöndíjuk mellett "hallgatói munkadíjat" kapnak, amely a mindenkori minimálbérnek legalább 90 százaléka. A pedagógusjelölti év alatt a hallgatók elkészítik és megvédik szakdolgozatukat, a kötelező óraszámuk az adott munkakörre megállapított minimális heti óraszám 50 százaléka, és emellett kötelesek részt venni az iskola egész munkájában. Munkájukat mentor segíti. Pedagógusi diplomájukat a pedagógusjelölti év elvégzése és a záróvizsga után kaphatják meg.

A tanárok kötelező óraszáma nem emelkedik, új szabály lesz azonban, hogy teljes munkaidejük 80 százalékát az iskolában kell tölteniük. A koncepció szerint az igazgató felelőssége, hogy a tanárokat beossza más  "kötelezően ellátandó, az oktatás-neveléssel kapcsolatos feladatra, a nem állandó helyettesítésre, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások megtartására, felügyeletre, és valamennyi, az intézmény helyi dokumentumai által rögzített tevékenységre."

A koncepció megállapítja, hogy a magyar köznevelési rendszer egésze példátlan módon külső szakmai kontroll nélkül működik. A tervezet ezért az iskolák ötévente ismétlődő országos szakmai ellenőrzését írja elő. Az ellenőrzést a megyei kormányhivatal szervezi meg és kéri fel a szakértőket. Ők az iskolákban 2-4 napon keresztül órákat látogatnak, figyelik a tanárok munkáját, interjúkat készítenek, átnézik a pedagógiai dokumentumokat. A szakértők egységes kritériumok alapján értékelik az iskolák és a pedagógusok munkáját, és javaslatokat fogalmaznak meg a minőség javítására.

A pedagógus-életpályához kapcsolódóan (lásd következő pont) a magasabb fizetési fokozatok eléréséhez a tanárok minősítését is háromfős bizottságok végzik. Figyelembe veszik az óralátogatások tapasztalatait, a tanár felkészültségét és eredményességét, az igazgató, sőt a szülők és a diákok véleményét is. A bizottság tagjai között lesz a Pedagógus Kamara legalább pedagógus III. fokozatba sorolt szakértője, egy tanárképző főiskola vagy gyakorlóiskola oktatója, és az iskola igazgatója vagy egy másik tanára.

A koncepció szerint 2013. szeptember 1. és 2018. szeptember 1. között épül ki a tanárok új karrierrendszere – hangsúlyozottan "Magyarország gazdasági fejlődésétől függően". A tanárok csak adott szakmai követelmények teljesítése esetén léphetnek magasabb fokozatba. Bár megmarad az eddigi háromévenkénti közalkalmazotti béremelési automatizmus is, a magasabb minősítés több pénzzel jár majd. A béreket a tervek szerint két lépcsőben, 2013-tól, majd 2015-től emelnék. Egy-egy kategórián belül is több, 10-11 fizetési kategória lesz.

Gyakornoki időszak: A gyakornoki fokozat 2-4 évig tart, és minősítő vizsgával zárul. Aki megfelelt a vizsgán, legfeljebb 9 évre szóló határozott idejű pedagógusi kinevezést kap, és továbblép a pedagógus I. fokozatba. Ha a gyakornoki időszak végén a gyakornok "nem megfelelt” minősítést kap, nem dolgozhat tovább pedagógusként. Egy egyetemet végzett pedagógus esetén a gyakornok fizetése a mai állapot szerint a minimálbér 200 százaléka, azaz bruttó 156 ezer forint lenne.

Pedagógus I.: Ebbe a fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán. Az ezt a fokozatot elérő pedagógus már lehet osztályfőnök, csoportvezető és vizsgáztató tanár. Első minősítésének legkorábban a fokozatban töltött 6., legkésőbb a 9. évben kell megtörténnie. A sikeres minősítés után pedagógus II. fokozatba lép határozatlan idejű kinevezéssel. Fizetése a pályán töltött idő függvényében a gyakornoki fizetés 120-165 százaléka, mai számítás szerint bruttó 187 200–296 400 forint lenne.

Pedagógus II.: Ehhez a fokozathoz a minősítés megszerzése szükséges. A pedagógus II. bármilyen iskolai megbízást kaphat, lehet mentortanár, szakértő, szaktanácsadó is. Egyetemet végzett pedagógus esetén fizetése a pályán töltött idő függvényében a gyakornoki fizetés 150-180 százaléka, mai számítás szerint bruttó 234 000-319 800 forint lenne.

Pedagógus III. (mesterpedagógus) és kutató tanár: A pedagógus I. és a pedagógus II. fokozat elérésével ellentétben ennek a szintnek a teljesítése már nem kötelező. A fokozat megszerzésének feltétele a pedagógus-szakvizsga, 14 éves szakmai gyakorlat, valamint a második minősítés megszerzése. Kutató tanár az lehet, akinek tudományos fokozata van, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlata van, publikál, vagy tanterv- illetve tankönyvfejlesztő munkában vesz részt, és megszerezte a második minősítést. Egyetemet végzett pedagógus esetén a fizetése a pályán töltött idő függvényében a gyakornoki fizetés 200-245 százaléka, mai számítás szerint bruttó 312 00–382 200 forint lenne, kutató tanároknál 343 200–413 400 forint.

Az életpálya befejező szakasza: A nyugdíjkorhatár elérése előtt öt évvel a pedagógusok dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak, vagy csökkentett munkaidőben dolgoznak, fizetésük pedig csak az óraszámcsökkentés mértékének 50 százalékával csökken. A kedvezményes befejező szakaszt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 évet töltöttek a pedagóguspályán.

A példaként említett fizetési összegek a tervezett béremelés első, 2013-tól tervezett lépcsőjének mutatói alapján készültek.