Hatvannapos elzárás szemetelésért

Miként a preambulumából is kiderül, az új tervezet filozófiájában illeszkedik a jelenlegi, 1999-ben hatályba lépett törvényhez: a szabálysértési törvény a társadalomra kevésbé veszélyes cselekményeket szabályozza, a bűncselekményekhez képest egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb előírást előírva.

Szabálysértés vagy bűncselekmény?

A normaszövegben e ponttól nincs különbség a bűncselekmény és szabálysértés között, és az indoklás ki is tér rá, hogy a mindenkori jogalkotó döntése, mit tekint csekélyebb foknak – mondta az Indexnek Nagy Marianna, az ELTE egyetemi docense.

Szakértők egybehangzóan az elzárás markánsabb használatát nevezik a tervezet legfontosabb újításának. Bár a büntetési nem a hatályos törvényben is szerepel, az csak az utolsó pillanatban, az 1998-as kormányváltás után, jogalkotói kezdeményezésre került bele. A most hatályos törvény elfogadását egy közel tízéves szakmai munka előzte meg, melynek során szó sem esett az elzárásról.

Ha börtönnel sújtható, akkor nem inkább bűncselekmény?

A tervezet szerint jövőre 60 napra nőne a szabálysértésért kiróható szabadságvesztés lehetséges időtartama. Új elem, hogy a visszaeső szabálysértőket elzárással lehetne büntetni.

A fő problémának Nagy azt tartja, hogy a szabálysértési törvényben egyszerűsített szabályok vonatkoznak a terheltet védő garanciákra: a védelemhez való jogra, valamint egyes eljárási cselekmények, például a szakértői vélemények megismerésének jogára.

Nagy szerint a szakemberek máig nem jutottak dűlőre, hogy végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtható cselekményeket nem a Btk-ban kéne-e inkább szabályozni.

Van, aki szerint erre a szabálysértési jogban is lehetőséget kell teremteni, míg ő, és a Kriminológiai Társaság október eleji éves konferenciáján részt vevő jogalkalmazók és elméleti szakemberek többsége szerint ha egy cselekményt a jogalkotó ennyire veszélyesnek ítél, akkor inkább újra be kéne vezetni a Btk-ba a kihágás kategóriáját, és mindezt ott tárgyalni. Igaz – tette hozzá – ez sokat rontana Magyarország bűnügyi statisztikáin.

Rács mögé kerülhet, ha elmulasztja a lakcímbejelentést

Az elzárás újraszabályozásának legvitatottabb pontja az, hogy ha az elkövetőt hat hónapon belül szabálysértés miatt egyszer már jogerősen felelősségre vonták, olyan cselekményért is kiróható elzárás, amire azt egyébként a törvény nem teszi lehetővé.

Vagyis akár 60 napos elzárással sújtható a szemetelés, ha az embernél hónapokkal korábban nem volt jogosítvány vagy elakadásjelző háromszög, és ezért szabálysértési bírságot róttak ki rá. Kántás Péter, a hatályos szabálysértési törvény kodifikációjának koordinátora ezt teljesen abszurd szabálynak tartja.

Mint az Indexnek elmondta, léteznek valóban súlyos, kriminális szabálysértések, ahol indokolt lehet az elzárás, de a többségük nem ilyen. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet első paragrafusa értelmében a kormány saját hatáskörében, rendelettel is elzárással fenyegetett körbe utalhat cselekményeket.

Az elzárással kapcsolatos változásokat Kántás "szégyenlős kriminalizációnak" nevezte, ami szerinte hatásában jóval súlyosabb, mintha egyes szabálysértési alakzatokat "felvittek volna" a Btk-ba. Ott ilyesmiért nem róható ki végrehajtandó szabadságvesztés, miközben az eljárás és a végrehajtás garanciálisan sokkal jobban körül van bástyázva.

Nincs ember, aki ne sértene szabályt

Az elzárással fenyegetett szabálysértések száma a hatályos törvény elfogadása óta folyamatosan nő: "úgy le lehet élni egy életet, hogy az ember nem követ el bűncselekményt, de úgy nem, hogy nem követ el szabálysértést" – szögezte le Nagy Marianna.

Az új szabálysértési rendszer szerinte összemossa, ha valaki átmegy a piroson vagy nem jelenti be időben a lakcímváltozást azzal, hogy értékhatár alatti lopást követ el: az előbbire túl szigorú szankciókat tesz lehetővé, az utóbbinál pedig nem teljes körűen érvényesíti a terhelt jogait védő jogintézményeket.

Börtön, bírói meghallgatás nélkül

Miként ugyanis azt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság közös állásfoglalása(pdf) is megjegyzi, a tervezet szerint a pénzbírság, a közérdekű munka és a helyszíni bírság teljesítése elmaradása esetén e szankciók automatikusan, azaz bírói döntés és az érintett meghallgatása nélkül, személyi körülményeitől függetlenül váltódnak át elzárássá.

Ez egyrészt ellentmond a tervezet azon pontjának, mely kimondja, hogy elzárást csak bíróság szabhat ki. Ugyanakkor jogbizonytalanságot eredményezhet, hogy nincs tisztázva, mikor minősül nem teljesítettnek a közérdekű munka.

A fiatalkorúak nem választhatnak

A jogvédő szervezetek szerint a 14-16 év közötti elkövetők – akiknek többnyire nincs vagyona vagy önálló jövedelme, és a gyermekmunka tilalma miatt közmunkával sem sújthatók – a jelenleginél jóval gyakrabban kerülnek majd elzárásra.

Ez azonban súlyosan sérti a gyermekek jogairól szóló, Magyarország által is aláírt New York-i egyezményt, mely a 18 évnél fiatalabbak esetében a szabadságvesztést csak legvégső esetben engedi alkalmazni. Ráadásul a tervezet kizárja, hogy a szabálysértő fiatalkorúak javítóintézetben töltsék ki az elzárás időtartamát, míg ha hasonló súlyú bűncselekményt követtek volna el, ez a lehetőség nyitva állna.

Súlyosabb büntetés szabálysértésért, mint bűncselekményért

A TASZ és a Helsinki Bizottság úgy látja, hogy az új szabálysértési törvénnyel végképp szentesülhet a tavaly nyári közbiztonsági csomaggal kialakult koherenciazavar, mely szerint bizonyos szabálysértések elkövetői szigorúbb szankcióra számíthatnak, mint ha az adott cselekmény súlyosabb, bűncselekményi alakzatát valósították volna meg. Így bűncselekményért maximum 300, míg szabálysértésért akár 360 óra közérdekű munka is kiróható lesz (utóbbi esetben a legkisebb mérték 30 óra lenne).

A jogvédők szerint a másik hiányosság az, hogy a szabálysértési eljárásban nem alkalmazható a közvetítői eljárás. A közvetítői eljárásban az elkövető tevékeny megbánás mellett megtérítheti a sértettnek okozott kárt, tehermentesítve az államot az eljárás terhei alól.

"Semmilyen elfogadható indok nem hozható fel arra, hogy a tulajdon elleni szabálysértéseknél, ahol értelemszerűen a bűncselekményi kategóriánál kisebb az okozott kár, miért ne lehetne a közvetítői megoldást bevezetni" – áll a két szervezet jelentésében.

Jegyzők helyett a kormányhivatal jár el

A törvény fontos változása, hogy általános szabálysértési hatóságként a települési jegyzők helyett a megyei kormányhivatalok fognak eljárni: jelentősen csökken a szabálysértésekben eljáró fórumok száma, és egyszerűsödik a rendszer. Nagy Marianna szerint ez gyorsíthatja az eljárásokat, de megnő a hibák esélye, míg a hivatalokban kialakul az eljárások tömeges lefolytatásához szükséges rutin.

Kántás Péter pozitív változásnak tartja, hogy a közérdekű munka önálló büntetési tétellé válik. Szerinte ez a szankció azért jó, mert sem szabadságelvonást, sem teljesíthetetlen anyagi hátrányt nem jelent.

A közmunka eddig is létezett a szabálysértési jogban, de csak a végrehajtásban, azaz aki nem fizette ki a bírságot, hétvégenként ledolgozhatta. A szakember azt is pozitívumnak tartja, hogy a büntetésről nem a helyi jegyző, hanem állami foglalkoztatási szerv dönt, mert így kizárható, hogy a retorziónak személyes éle legyen.

Pozitívumnak nevezte azt is, hogy megszűnnek a párhuzamos szankciók: ha valamilyen cselekményt ágazati törvény közigazgatási bírsággal fenyeget, nem róható ki szabálysértési bírság is. Ugyanazért mostantól nem lehet majd két büntetést kiszabni, a koherencia megteremtésével Kántás Péter szerint régi adósságát teljesíti a jogalkotó.

Nőnek a bírságok, de minek

A szabálysértési bírság maximális összege 2013-tól 300 ezer forintra nő. Kántás Péter az előző törvény egyik kodifikátoraként ezt az Indexnek értelmetlen és túlzó szigorításnak nevezte. A 90-es évek második felében évente rendes eljárásban, feljelentésre 400 ezer szabálysértési eljárás indult. Bár a büntetés felső összege 1999-ben 150 ezer forintra nőtt, az ilyen ügyek száma nemhogy csökkent volna, de a másfélszeresére nőtt.

Jelentősen nőni fog a helyszíni bírság összege is, a jelenlegi 3-20 ezer forintos határokat 5-50 ezer forintos keret váltja fel (hat hónapon belüli ismételt elkövetésért 70 ezer Ft is kiszabható lesz). A helyszíni bírság a leggyakoribb, az állam (és így adófizetők) számára legolcsóbb, és a tettenéréshez rendeltsége miatt legerősebb pedagógia hatású szankció, mely azonban csak akkor alkalmazható, ha abba a tetten ért személy beleegyezik.

Kontraproduktív és értelmetlen

Kántás Péter durva, és teljesen kontraproduktív lépésnek tartja a bírság drasztikus megemelését. Ha ugyanis annak összege a szabálysértési eljárásban kirótt büntetések átlagához közelít, az elkövetők szerinte megjósolható dacreakciója az lesz, hogy inkább az utóbbit választják, vagy egyszerűen eldobják a csekket.

A helyszíni bírságok milliós ügytömegének egy komoly része így rendes eljárásként a végrehajtó hatóságra (többnyire a rendőrségre) zúdul majd, mely a mostani állományával képtelen lesz megbirkózni a teherrel.

Nagy Marianna úgy véli, a társadalomban eluralkodott rendpárti elvárás nem a kisebb súlyú cselekmények számából fakad, és a helyzetet nem lehet a büntetések súlyosbításával megoldani. A jogalkalmazó (a szabálysértési ügyben eljáró hatóság) szerinte úgyis lefékezi a jogalkotói őrületet, hiszen ő kerül kapcsolatba az eljárás alá vontakkal, és nem érdeke kezelhetetlen helyzetet teremteni..

Az indulati cselekmények elkövetői nem mérlegelik a bírságot

A szabálysértési cselekmények között sok olyan van, tette hozzá, amelynek a hatásmechanizmusa még egyáltalán nincs is feltárva: ilyen például a sporthuliganizmus vagy az iskolai agresszió.

Ezeket a jelenségeket szerinte először jobban körbe kéne járni, meg kéne ismerni, és nem kéne abba a hitbe ringatni magunkat, hogy ha szigorítjuk a büntetési tételeket, majd csökken a számuk. "Az indulati cselekményekre sosem lehet racionális érvekkel hatni."