Regisztrációhoz kötheti a választójogot a Fidesz

"A választóknak nyilatkozniuk kell, hogy pártlistára, vagy a kisebbségi listára kívánnak szavazni" - fejtette ki az eredetileg a határon túliak szavazati jogáról szóló konferencián a Fidesz választójogireform-koncepcióját ismertető Áder János. Szavaiból következtetni lehetett rá, hogy a Fidesz ezek szerint aktív regisztrációhoz kötné a szavazást, azaz a jelenlegi rendszerrel szemben a választói névjegyzékbe nem a népességnyilvántartás adatai alapján lehetne bekerülni, hanem a szavazóknak maguknak kéne jelentkezniük.

Áder a konferencián feltett kérdésünkre kitérő választ adott, szavaiból arra lehetett következtetni, hogy csak azoknak kell regisztrálniuk, akik a kisebbségi listára akarnak szavazni a pártlista helyett.

Megbontják az egységes névjegyzéket

Más forrásokból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy a Fidesz elnöksége csaknem egyhangúlag támogatja az aktív regisztráció gondolatát, a javaslat harcos hívei közé tartozik például Pokorni Zoltán, Kövér László házelnök és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is.

Hogy a kérdés jelentőségét megértsük, ahhoz előbb át kell tekintenünk a Fidesz által felvázolt új választási rendszert is. A jelenleg hatályos választási törvényben egységes választói névjegyzék szerepel, amit automatikusan állítanak össze. Az új tervezet viszont három névjegyzéket állítana fel a magyarországi, a határon túli és a kisebbségi választóknak. A határon túli és a kisebbségi választói névjegyzék csakis aktív regisztrációval állítható össze, azaz a választóknak maguknak kell jelezni részvételi szándékukat.

Értesüléseink szerint a Fidesz elnöksége erősen pártolja, hogy a magyarországi, pártlistára szavazni kívánó választók részvételét is aktív regisztrációhoz kössék. A még körvonalazódó elképzelés szerint a regisztráció akár három hónappal is megelőzhetné a választást.

Kizárhatják a bizonytalanokat

Az előzetes regisztráció nem eleve ördögtől való gondolat, a világ egyik legrégebbi demokráciájában, az Egyesült Államokban is csak regisztrált választók szavazhatnak - sőt, a legtöbb szövetségi tagállamban a választóknak párthovatartozás szerint kell regisztrálnia, így vehetnek részt a pártok előválasztásain. Az Egyesült Államokban még a választás napján is lehet regisztrálni.

Európában Nagy-Britanniában kötik előzetes regisztrációhoz a szavazójogot, a rendszer azonban jelentősen eltér az amerikaitól. Nagy-Britanniában alapvetően a háztartások regisztrálnak a szavazásra a minden év július 20-ig lebonyolított állami cenzus során, de lehetőség van egyéni regisztrációra is. A vonatkozó brit szabályokban nincs határidő szabva a regisztrációra, elméletileg tehát akár a szavazás napján is lehet regisztrálni.

A Fidesz elnökségének elképzelései szerint Magyarországon a regisztráció tényleg előzetes lenne, forrásaink szerint az sem kizárt, hogy a folyamat akár három hónappal a választás előtt lezárulhatna.

A javaslat támogatói azzal érvelnek, hogy az előzetes regisztrációval a választáson a tudatos választók vennének részt, és kiszűrhetőek lennének azok a visszaélések, amikor egy jelölt a szavazás napján kisértékű ajándékokkal csábítva buszoztat el nem kötelezett választókat a szavazókörökbe. Abban pedig, hogy a regisztrációt a választásoktól meglehetősen távol eső időponthoz kötnék, az lehet a logika, hogy a Fidesz hagyományosan aktívabb tábora nagyobb valószínűséggel teszi meg ezt, mint az esetleg elkötelezetlenebb ellenzéki szavazók. Az ugyanis valószínűsíthető, hogy a politikából kiábrándult, az utolsó pillanatban indulatból választók nem fognak hónapokkal a választás és az eleve két hetesre rövidülő választási kampány előtt jelentkezni a névjegyzékbe, márpedig a bizonytalan szavazók választásokat képesek eldönteni.

Az egyelőre egyáltalán nem kommunikált felvetés az aktív regisztrációról várhatóan nagy viharokat kavar majd. Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványának választási szakértői már Áder kétértelmű nyilatkozata alapján bírálták hétfői írásukban az aktív regisztráció gondolatát, ami szerintük szűkíti az állampolgárok demokratikus jogait. Fábián György, a Szegedi Tudományegyetem politológia-tanszékének oktatója szerint az előzetes regisztráció bevezetése összességében inkább negatívan hathat a részvételre - ugyanakkor tény, hogy maga a részvételi arány javulhat, hiszen aki regisztrál, valószínűleg részt is vesz a választáson, a részvételi arány pedig a névjegyzékeben szereplők és a ténylegesen szavazók függvénye.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint ráadásul a buszoztatás lehetőségét sem zárná ki az előzetes regisztráció, csak "duplázná a költségeket", azaz a buszoztatott szavazókat még egy alkalommal, a regisztráció idején is buszoztatni kéne. Felvetése szerint a hónapokkal a választás előtti regisztráció ráadásul a kampányt is duplázná, ezzel pedig elölné az egyfordulós választás és a rövidebb kampányidőszak melletti érveket, miszerint azokkal olcsóbbá válik a választás.

László és Fábián szerint amúgy arról nem létezik megbízható kimutatás, hogy milyen arányban vettek részt az eddigi választásokon buszoztatott szavazók, már csak azért is, mert ez eleve nehezen kutatható kérdés.

Mindenáron bevonnák az LMP-t

Ugyanakkor Lázár János a választójogi reformot az alkotmányügyi bizottság előtt ismertetve többször is hangsúlyozta, hogy a Fidesz nyitott az ellenzék javaslatainak befogadására. Lázár engedékenységének hátterében értesüléseink szerint szintén a Fidesz elnökségének akarata tükröződik. Úgy tudjuk, hogy az alkotmányozás kudarca - az új alaptörvény kizárólag kormánypárti támogatása - után a Fidesz elnöksége most eltökélt abban, hogy az új választási törvény többpárti alkotás legyen, az egyik prominens konkrétan ragaszkodik hozzá, hogy a törvényt az LMP is megszavazza.

Ennek érdekében a Fidesz forrásaink szerint a teljes koncepció újragondolására is hajlandó lenne, teret adva az LMP két legfőbb követelésének, az ajánlási rendszer eltörlésének és annak, hogy terveikkel szemben mégis kétfordulós maradjon a választási rendszer. A Fidesz helyzetét nehezíti, hogy az LMP képviselője meg sem jelent az alkotmányügyi bizottság ülésén, és míg az MSZP és a Jobbik részben támogathatónak nevezte a koncepciót, az LMP közleményében teljes egészében elutasította azt.

Egy dolog tűnik biztosnak, a Fidesz nem hajlandó az MSZP által javasolt tisztán arányos, csak listás választási rendszer irányába elmozdulni. Értesüléseink szerint Orbán Viktor az elmúlt évben azt a tapasztalatot szűrte le az európai gazdasági válságból, hogy a stabil kormányzás gazdasági létszükséglet, stabil kormánytöbbség pedig tisztán arányos rendszerben aligha biztosítható. Azaz, ha változhat is a most beterjesztett koncepció, a többségi elemek biztosan nem kerülnek ki a javaslatból.