Már ismerik a járást a józsefvárosi hajlétalanok

2011.10.14. 22:08
Két hete tart a józsefvárosi hajléktalanrazzia, amelyben eddig közel háromszáz esetben indítottak eljárást a hajléktalanok ellen amiatt, mert a közterületen életvitelszerűen tartózkodtak. A kerületben lassan már nincs olyan fedél nélküli, aki ne járt volna a Víg utcában. Az eredmény: némileg javuló helyzet, de a közterületesek még így is találnak utcán alvó hajléktalanokat, ha akarnak.

„Kigurultunk” – szól be a pénteki akciócsoportot vezető közterület-felügyelő a mobilján, nem sokkal reggel negyed tízkor, miután a fehér közterületes autók kihajtanak a VIII. kerületi Német utcából. Két autóval és négy közterület-felügyelővel megyünk, hogy megnézzük, miként razziáznak abban az akcióban, amelyet szeptember végén hirdetettek meg a Józsefvárosban a jogszabálysértések visszaszorítására.

A VIII. kerületben 528 szabálysértési eljárás indult az első két hétben. Ezeknek csak nagyjából a fele indult "közterületen életvitelszerű tartózkodás" miatt a hajléktalanok ellen, a többit közterületi szeszesital-fogyasztás, vagy szemetelés miatt indították. Eddig azonban senki nem került börtönbe, senkit nem zártak el, és senki nem élt még panasszal az intézkedés ellen – mondta Kocsis Máté polgármester csütörtökön.

Kálvária

Péntek délelőtti a hajléktalanok egyik közkedvelt helyén, a Kálvária téren egyetlen fedél nélküli se tartózkodott. Ugyanitt kedden délután még többel is találkoztunk. Az egyik épp öngyújtókat töltött újra, amikor leszólítottuk. A hetven éves férfi összes holmija két szatyorban és egy túrazsákban hevert. Arra a kérdésre, hogy nem fél-e, hogy beviszik a rendőrök, hirtelen csak annyit válaszolt, „ezt a tetű polgármestertől kellene megkérdezni”. Majd előkereste papírjai közül azt a határozatot, amit azután kapott, hogy szeptember 30-án hajnalban a József körút 16. szám alatti kapualjban 10 rendőr és 6 közterületes felrázta őt és feleségét, és bevitték őket a szabálysértési irodába.

„A melegedő fél ötkor bezár, és el kell utána tűnni a VIII. kerületből, ha nem akarja az ember, hogy bevigyék. A feleségem és én a kőbánya-kispesti erdőbe megyünk aludni, ott legalább nem háborgatnak” – mesélte a hajléktalan férfi, aki azután kényszerült az utcára, hogy első felesége meghalt, és nevelt gyerekei elüldözték otthonról. F. István tizenkét éve él a VIII. kerület utcáin. Hogy a szigorítások ellenére napközben miért nem másik kerületekben tartózkodik, arra csak annyit válaszolt, hogy ezen a környéken van a legtöbb melegedő és átmeneti szálló.

Magdolna

„Indoklás: a metró lejáratánál a földön fekve kartondobozon aludt, életvitelszerű lakhatásra használta a közterületet” – ez abban a határozatban áll, amelyet H. János mutatott. A 47 éves hajléktalan férfivel és pár évvel fiatalabb, szintén hajléktalan öccsével ugyancsak kedden délután találkoztunk. A Magdolna utca egyik házának tövében, némi aprópénzért cserébe elmesélték saját történetüket. Azaz, hogy két éve élnek az utcán, az önkormányzati lakásukat a közüzemi tartozások miatt vesztették el, a 25 600 forint nyugdíjból pedig alig tudnak megélni. Őket október 8-án este 11 óra után vitte be két rendőr a szabálysértési irodába. De az esetet "könnyen megúszták", hiszen nem kaptak pénzbírságot, csak egy figyelmeztetést. Enyhítő körülménynek számított, hogy az elmúlt két évben nem volt ugyanilyen szabálysértésük. (Az eddigi esetek döntő többségénél is csak figyelmeztetéssel szankcionálták a szabálysértést.)

Lujza

A pénteki razzián – talán a médiaérdeklődés miatt – rendőrök nem jöttek a közterületesekkel, csak a két kocsi járta a kerület utcáit. A Lujza utcában egy ittas, drogos veszekedő párra lettek figyelmesek. A nő segítségért rohant az autókhoz, kérte a közterületeseket, hogy védjék meg, mert a barátja meg akarja verni. A közterületesek kiszálltak, a nő továbbra is sírva könyörgött, hogy csináljanak valamit. A közterületesek – mint mondták, ilyen helyzetben nincs intézkedési joguk –, csak annyit tudnak tenni, hogy szétválasztották a veszekedőket.

Kocsiba be, megyünk tovább.

Az akciócsoport vezetője a Teleki térre kanyarodva éppen azt magyarázza, hogy a piac és az italdiszkont lebontása jót tett a környéknek, amikor a villamossínektől alig egy méterre három alvó hajléktalant pillantunk meg. Miután megkérdezzük a közterületeseket, hogy most miért nem állunk meg, azt a választ kaptuk, hogy csak teszünk egy kört a téren, de utána természetesen megnézzük őket közelebbről is.

A három részeg hajléktalannál nem volt személyi igazolvány, azt állították, hogy ellopták azokat a szállón, ezért sem akartak ott aludni. A közterületesek már csak annyit kérdeznek, hogy „voltak-e a Vígben?”

A kerület hajléktalanjai már tudják, hogy ez mit jelent. Zsebeikből ők is előkeresték az összegyűrt, itt-ott szétszakadt határozatokat és igazolásokat, amikből kiderült, egyikük október 8-án és 11-én is bent volt már a szabálysértési irodában, a másik két férfi pedig tegnap járt ott. Mivel a közterületen életvitelszerűen tartózkodtak, ezért a hajléktalanokat betessékelték az egyik autó hátsó ülésére, és irány az iroda. A három férfi látszólag nem bánta, mint mondták, „már tudják a járást”.

Víg

A szabálysértési irodába se újságírót, se fotóst nem engedtek be. A közterületeseknek fél órába telt, mire átadták a szabálysértőket az önkormányzatnak, aztán állítólag újabb két-három órába telik, amíg az iroda kikérdezi a hajléktalanokat, felveszik az adatokat, és lefolytatják az eljárást.

Ezt már nem várjuk meg, újra autóba szállunk. Konkrét úti cél nincs: Népszínház utca – Blaha Lujza tér – Harminckettesek tere felé vesszük az irányt. A II. János Pál pápa (egykori Köztársaság) téren a közterület-felügyelő elmondja, az akció előtt itt tízesével aludtak a hajléktalanok, ma már egy se.

Az már más kérdés, hogy a szigorítást a hideg idő is segíthette, és ez is közre játszhatott, hogy a hajléktalanok többsége eltűnt a terekről, utcákról, és inkább bement egy-egy melegedőbe.

Hogy nem látja-e szélmalomharcnak azt, ami a kerületben folyik, az akció vezetője csak annyit mond, nem az ő kompetenciája, hogy eldöntse, jó-e ez vagy sem, de tény, míg korábban a szabálysértési feljelentés után csak hónapok múlva történt bármi is, most jóval könnyebb intézkedni, hiszen az eljárást azonnal le lehet folytatni. „A munkánk nem lett több, csak látványosabb. Az utcák tisztábbak lettek azzal, hogy az éjszakai szálláshelyként összegyűjtött, majd otthagyott lom is kevesebb lett. Ezeknek az embereknek a környezete elviselhetetlen. A Puskin utca 3-5. szám alatti kapualjat például WC-nek nézték, a Rókus kórháznál lévő kis park mellett korábban nem lehetett elmenni a bűz miatt. Nem állítom, hogy teljesen megszűntek ezek az áldatlan állapotok, de jobb lett a helyzet” – mondja.

És ha azt látják, hogy valaki csak egy kövön ücsörög az utcán, vagy egy borosüveg van előtte, de nem iszik? Ezért is be lehet-e kerülni a szabálysértési irodába? A közterület-felügyelő azt mondja, ilyen esetekben nem intézkednek. (“Több társával együtt a kövön üldögélt” – ez azonban a kerületi önkormányzat egyik szeptemberi határozatában volt olvasható, amiért ugyancsak figyelmeztetés járt.)

„A szeszes-ital fogyasztásánál csak akkor intézkedünk, ha a térfigyelő kamera, vagy mi, személyesen látjuk, hogy az illető alkoholt fogyasztott a közterületen. Könnyebben telik a nap, ha nem keressük a konfliktust, de akkor is van bőven, ha nem minden áron akarunk intézkedni. A minden áron való intézkedésből előbb-utóbb valamilyen szakszerűtlenség lesz. Nem szabad erőltetni. Van szabálysértés akkor is, ha nem akarjuk megvárni azt, hogy megszomjazzon az illető, és a közterületen igyon” – mondják.

Csütörtökön mindösszesen két hajléktalant vittek be amiatt, mert az utcán él, péntek délelőtt csak a fent említett három férfit. Az önkormányzat számai mégis azt mutatják, hogy közel háromszáz esetben indítottak eljárást közterületen életvitelszerűen tartózkodás miatt.

Golgota

Közben a Golgota térre érünk, most itt sincsenek hajléktalanok. De, hogy mégis látszódjon, hogy vannak itt más "fontos" intézkedések is, a közterületesek telefonon értesítik a szemétszállítókat, hogy a tér széléről szállítsák el a felgyülemlett papírhulladékot. Aztán befordulunk a Práter utcába. A lakótelep egyik padján valaki éppen egy felest húzott meg, ezt azonban már nem veszik észre a közterületesek.

Lassan déli tizenkettőre jár, a Losonczi téri játszótérhez érünk, ahol viszont egy hajléktalan feküdt. Bár süt a nap, mégis hűvös az idő. A tizenkét fokban az idős férfin csak egy szandál. A maga alá terített kék frottír törölköző is félig a földön, a fejpárnául szolgáló szatyrából másfél literes boros flakon kandikál ki. A közterületesek már névről ismerik a 60 éves K. Árpádot. A hat éve hajléktalan férfi mint mondja, most azért aludt az utcán, mert egész éjjel össze-vissza járkált a városban, és most fáradt. Személyi igazolványa nincs, két perc alatt keresi elő zsebéből azokat az igazolásokat, amiket a Víg utcában kapott. A közterületesek mondják neki, hogy a Dió, vagyis a Diószeghy utcai melegedő itt van a közelben, mire a férfi csak azt mondja, „oda nem jár”. Eltámolyog az autóig, és K. Árpádot hatodjára is beviszik.