A gumilövedék helye megmarad

2011.10.23. 07:54 Módosítva: 2011.10.23. 13:23
Öt évvel ezelőtt egy embernek eltörte az ujját egy rendőr, egy férfinek kilőtték a szemét, egy hazafelé tartó nőt a nyakán talált el egy gumilövedék. Horváth György seregélyesi ékszerész azon a napon elindított egy T/34-es harckocsit az Erzsébet téren, és bekerült a világ szinte összes híradójába, Lanczner Satu Ferdinánd pedig a Kossuth tér parancsnokaként irányította a tüntetőket. Mi lett velük? És mi lett Gyurcsány Ferenccel, Gergényi Péterrel vagy Petrétei Józseffel, vagyis 2006. október 23. főszereplőivel?

Vágó László: az első, aki börtönbe megy

Vágó László története pedig szorosan összekapcsolódik Fábiánéval - ő törte el a védekezésre képtelen Fábián ujját, és ő lett az első idén szeptemberben, akit letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Az ügyben először G. Csabát ítélték három év próbaidőre felfüggesztett egy év nyolc hónap szabadságvesztésre, valamint lefokozásra. G. Csaba azonban másodfokon a parancsnokára, Vágó László őrnagyra vallott.

"Most már el kell mondanom, mert súlyos büntetés vár rám: miután társaimmal megbilincseltem a sértettet, láttam, amint a hátam mögül érkező parancsnokom lehajol, és szándékosan eltöri a férfi ujját" - mondta akkor, azzal indokolva a beismerést, hogy nem hitte, ilyen súlyos ítélet születik ellene. A bíróság szembesítette őket, G. Gsaba ekkor azt mondta, "Te voltál az, aki odajöttél és hátrafeszítéssel eltörted az ujját, te is tudod, én is tudom”. Vágó ekkor annyit válaszolt, ez nem igaz. Idén szeptemberben mégis őt ítélték másodfokon 1 év 8 hónap letöltendő szabadságvesztésre.

Lanczner Satu Ferdinánd: Máig büszke vagyok

2006-ban a tüntetők közfelkiáltással választották meg a Kossuth tér “parancsnokának” Lanczner Satu Ferdinándot, aki becenevét egykori szálkás szőrű tacskójáról kapta. A korábban autószerelőként dolgozó Satu feladata elsősorban a rend fenntartása volt a Parlament előtt 37 napig tartó permanens tüntetésen és a sátortáborban.

“Eléggé odaettem magam a régi rendszerben is, így a múltam miatt volt tekintélyem. Ez egy alulról jövő népi felkelés volt, de láttam, hogy a káosz felé sodródik a tömeg, ezért békés, törvényes mederben akartunk tartani az eseményeket. Sokfajta ember jött ki, voltak provokátorok, sokan akarták ezt  rossz irányba vinni, ezért sok embert meg kellett fékezni.” Satunak egyszer egy ügynök mondta, hogy öt titkosszolgálat is dolgozik a téren, a külföld is nagyon odafigyel arra, mi történik.  “Egyszer figyelmeztettek, hogy majd egyik este jön három részeg nő a táborba, akik barátkozni próbálnak velünk, felkínálkoznak, aztán sikoltozva kifutnak, hogy molesztáltuk őket. Jöttek is a nők, de mi azonnal szóltunk a rendőröknek, de persze a nők is azok voltak.”

Satu 2006-ban
Satu 2006-ban
Fotó: Szigetváry Zsolt

Először azt gondolták, hogy hamar megdöntik a Gyurcsány-kormányt, de miután a Fidesz a téren saját ellentüntetést kezdett egy másik színpadon, az egész hosszas táborozássá alakult. Lanczner Ferdinánd feladata nemcsak a rend fenntartása volt, gondoskodni kellett az élelmezésről, a hangosításról, a vécékről, az orvosi ellátásról. Ehhez persze pénz is kellett. Folyamatosan adományokat gyűjtöttek, de később Lancznert azzal kezdték vádolni, hogy lenyúlta a pénz egy részét.

“Egy fillért sem tettem el magamnak. Ott a téren persze hogy nem lehetett szabályos pénzügyi elszámolást csinálni. Bár volt egy páncélszekrényünk, nem akartam a sátorban tárolni a pénzt. Ezért az utolsó napokban öt legmegbízhatóbb emberemnek adtam egy-egy nem túl nagy összeget, hogy vigyázzanak rá otthon, tartalékolják. Közülük csak egyben kellett csalódnom. Jellemző, hogy amikor a rendőrség felszámolta a tábort, az ottani páncélszekrényben talált 250 ezer forintot. Végül én vittem el a balhét.” Később a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetősége elszámoltatta, de Lanczner állítása szerint ők is megértették, hogy nem lehetett "forradalmi körülmények között" teljesen szabályosan kezelni a pénzt.

Satu leginkább fura botjáról lett híres. “Én eredetileg a dédnagyapám fokosával jártam. Később a táborban valaki talált egy műanyag tehenet, amit ráhúzott a fokos fejére, valaki pedig még belerakott egy dínófejet is.” Ez persze abszurd volt, de Satu szerint azt jelképezte, ahogy a szörny (Gyurcsány) kibújik Magyarország testéből. A botot a tüntetők egy része sem tartotta jó ötletnek, mert úgy látták, hogy a bizarr jelkép árt a “forradalom” komolyságának. A fokos a gumitehénnel és a dínóval még mindig megvan. Hamarosan múzeumba kerül egy a 2006-os eseményekről szóló kiállítás anyagaként.

Satu 2007-ben elveszítette édesanyját, aztán beteg lett. Az egykori autószerelőnek munkahelye nincs, sem segélyre, sem nyugdíjra nem jogosult. Hatvan éves elmúlt, és szép lassan éli föl a vagyonát. Rendőrségi ügye nem a Kossuth téri tevékenységéből lett, hanem abból, amikor egymaga spontán tüntetést tartott Gyurcsány Ferenc villájánál. El is vitték a rendőrök, de később megnyerte a pert. Satu szerint ennek is köszönhető, hogy ma lehet bejelentés nélküli, spontán demonstrációkat, flashmobokat tartani.

Satu a Jobbik alapító tagja volt, de tagkönyvet nem kért, mert mint mondja, nem akarta saját nehéz múltjával terhelni az új, fiatal csapatot. Ma már egyik párt se tetszik neki.  “A Kossuth tériek pártját szívesen megalapítottam volna. Lehetett volna csinálni egy középjobb, nemzeti, népi pártot, mert ott tényleg olyan emberek voltak, akiknek volt vér a pucájában. A jelszavunk az volt, amihez végig tartottuk magunkat: Se jobb, se bal, nemzeti és magyar! Máig büszke vagyok minden társamra, aki ott volt. Amiatt viszont szomorú vagyok, hogy egyetlen rendőr sem tagadta meg a parancsot, egyiknek sem jutott eszébe, hogy nem vadászunk saját honfitársainkra gumilövedékkel. A helyzetből ennyit lehetett kihozni. A külföld odafigyelt ránk, de nem voltunk elegen, nem tudtunk azonnali előrehozott választásokat kiharcolni."

Horváth György: az akció, ami bejárta a világot

01
Fotó: Huszti István

Az egész világot bejárta az Erzsébet téren elkötött tankról készült felvétel, aminek láttán a magyar viszonyokat kevésbé ismerők joggal hihették azt, most aztán tényleg kitört a forradalom Budapesten. Horváth György, egy seregélyesi ékszerész, aki utoljára fiatalkorában, a hadseregben vezetett tankot, elindította a téren kiállítot, de működőképes T/34-es harckocsit, és megtett vele 150 métert. Ennyi is elég volt azonban a világhírhez.

Horváthot a bíróság egy év nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és három évre eltiltották a járművezetéstől is. Horváth később csatlakozott a Magyar Gárdához, egyébként visszavonultan él Seregélyesen. Történetével külön cikkben foglalkozunk.

Egy kormányfő, egy miniszter és két rendőr

Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány: A tüntetések leverésében kulcsszerepet játszó budapesti rendőrfőkapitányt a Fővárosi Közgyűlés 2006. novemberében kitüntette “a főváros közbiztonságának megszilárdítása érdekében végzett intenzív és innovatív munkájáért” (a díjat 2011-ben megvonta a közgyűlés). Gergényi 2006. október 23-a után maga kérte nyugdíjazását, de ezt Gyurcsány Ferenc akkor nem fogadta el. Végül 2007 májusában menesztette a miniszterelnök. Nem sokkal később 30 százalékos tulajdonosa lett Pintér Sándor és Valenta László cégének, az Admiral Tours Kft-nek. Később Leisztinger Tamás vállalkozó cégeinél lett biztonsági főnök, majd az ugyancsak Leisztinger Tamáshoz köthető Athlon Pénzügyi Zrt. vezérigazgató-helyettese. A PSZÁF 2009. augusztus 12-én visszavonta a fedezetlen gyorskölcsönöket nyújtó vállalkozás tevékenységi engedélyét és kezdeményezte a társaság felszámolását. Az ügyben a perek azóta is zajlanak.

Október 31-én Szilvásy , Petrétei , Bene és Gergényi az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes ülésén
Október 31-én Szilvásy , Petrétei , Bene és Gergényi az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes ülésén
Fotó: Kovács Attila

Bene László volt országos rendőrfőkapitány: Bene Lászlót Gergényi Péterrel együtt 2007 májusában menesztette posztjáról Gyurcsány Ferenc. 2007. szeptember 3-tól a Magyar Nemzeti Bank biztonsági főnöke.

Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter: Az alkotmányjogász, egyetemi tanár 2004 óta volt miniszter. Ő már a tévéostrom után felajánlotta lemondását, de ezt Gyurcsány Ferenc nem fogadta el. A kormányfő akkor menesztette 2007-ben, amikor Petrétei a Zsanett-ügy miatt nyújtotta be második lemondását (egy igazoltatás után intézkedő rendőrök állítólag megerőszakoltak egy lányt). Neve idén tavasszal akkor merült fel, amikor kiszivárgott, hogy minisztersége idején, 2006 júniusában hetvenöt oldalas alkotmánytervezetet készítettek. Petrétei lemondása után visszatért a Pécsi Tudományegyetemre. 2009 óta az Akotmányjogi Tanszék professzora. Az egyetem 2010-ben a 2009. év Excellence Díját adományozta neki az Alkotmányos demokrácia alapintézményei című könyvéért. 2009-2010-ben a Magyar Közlöny szerkesztőbizottságának elnöke is volt.

Gyurcsány Ferenc volt kormányfő: Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én jelentette be lemondását a kormányfői posztról. Helyét hosszas keresgélés után Bajnai Gordon vette át. Gyurcsány március végén pártelnöki posztjáról is lemondott, akkor vette át az MSZP-s Táncsics Alapítvány vezetését, valamint parlamenti képviselő maradt. 2011 eleje óta élesen bírálja az MSZP jelenlegi vezetését. 2011. október 22-én bejelentette: kilépnek az MSZP frakcióból, az MSZP-ből és új pártot alapítanak. Gyurcsány Ferencet október 3-i hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki az ügyészség a Sukoró-ügyben játszott szerepe miatt. A Balsai István által a 2006 őszi eseményekről készült, erősen elfogult jelentés felvetette, hogy a Gyurcsány-kormány olyan veszélyérzetet tartott fenn 2006-ban, ami megkívántra a megerősített és folyamatos rendőri jelenlétet, amely alapján a terrorcselekmény gyanúja is felvethető. Azóta cáfolták azt a hírt, hogy a Katonai Főügyészség terrorcselekmény bűntette miatt nyomozást rendelt volna el Gyurcsány Ferenc ellen.

Gyurcsány Ferenc az 56-os emlékmű avatóján 2006. október 23-án
Gyurcsány Ferenc az 56-os emlékmű avatóján 2006. október 23-án
Fotó: Beliczay László