Orbán-fesztivállal indul a nyolcnapos parlamenti hét

Az elmúlt húsz év kész gazdasági katasztrófa volt - kezdte felszólalását az LMP-s Scheiring Gábor. Bár ez hivatalosan már nem Orbán felszólalására való reakció, valójában ugyanott folytatódik a napirend előtti vita. Scheiring szerint a Fidesz az utóbbi húsz év legbrutálisabb megszorítására készül, és semmi mást nem csinál, csak folytatja az eddigi gyakorlatot. Aztán elmondta saját alternatíváját.

Az LMP háromkulcsos adórendszert javasol. "Aki többet keres, az tegyen bele a közösbe többet, ez ilyen egyszerű" - mondta a képviselő. Megszüntetnék a pazarló adókedzvezményeket, 4 százalékkal csökkentenék a járulékokat és 140 milliárd forintos zöldalapot hoznának létre, a bankadó összegét pedig a devizahitelesek megsegítésére fordítanák. Ez szerinte a zöld fordulat, vagyis az  orbáni megszorítások alternatívája. Költségvetésük érdekében pedig népszavazást kezdenek.

"A kormány határozottan elkötelezett országunk EU-tagsága mellett" - reagálta Vona felvetésére. "Valami oka biztos van annak, hogy azok az országok, akik nincsenek bent, szeretnének belépni" - mondta. Emlékeztette Vonát, hogy Magyarországon a tagságról népszavazás döntött, ezért sértő, ha Vona ennek eredményeit és a tagság legitimitását megkérdőjelezi. Kovács felvetésére "rosszkedvű megjegyzéssel" reagált, bár "komoly és vitaképes javaslatoknak" nevezte azokat. Azt viszont méltatlannak nevezte, hogy az amúgy érdekfeszítő javaslatait az "elszegényedés költségvetéséről" szóló "vörös farokkal" zárta. Mert szerinte az vitathatatlan, hogy "a társadalmi felzárkóztatást célzó forintok növekednek a legnagyobb arányban".

Ezután 1956-ról beszélt, ami nélkül szerinte "nincs, vagy nem úgy alakul" a rendszerváltás. "Számunkra kitüntetett helyen van a szívünkben az 1956-os forradalom" - mondta, ezért méltatlannak tart minden kritikát, amit brüsszeli útja miatt kap.

A devizahitelek ügyében viszont egyetért Schifferrel. "A cél az, hogy magyar emberek ingatlana fedezetként devizahitel mögött ne álljon" - jelentette ki, megismételve, hogy a kormánynak nincs lehetősége az árfolyamok befolyásolására. A devizahitelek felszámolása egy lépésben viszont lehetetlen, azt a magyar bankrendszer nem bírná ki. Szerinte a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy külföldi bank, ha nem is önként, de visszahozta nyereségét a devizahitelek kiváltásának fedezésére. A szocialisták szerinte "mély érdekszövetséget" kötöttek a bankokkal, ezért ellenzik a Fidesz és a kormány javaslatait.

Orbán további tiz-tizenkét mondatban ragozta az államadósság felszámolásának fontosságát, amire felesküdött, és amihez segítséget kér. Ezután Schiffer azon javaslatára reagált, hogy ki kéne szállni az adóversenyből. "Ugyan már, miért döntene úgy egy amerikai, egy német, hogy Magyarországon hozzon létre vállalkozást" - vetette fel. Szeretné azt mondani, hogy azért, mert itt többet költenek az innovációra, vagy mert képzettebb a munkaerő. De nem így van, azért jönnek ide, mert adó szempontjából jobban járnak. "Ha erről az előnyről lemondunk, akkor nincs sok ezer Audi-dolgozó Győrben, sokezer Mercedes-dolgozó Kecskeméten. Hát ezt akarjuk?" - kérdezte. Szívesen vitatkozna az adórendszerről, de szerinte képtelen felvetés, hogy szálljunk ki az adóversenyből. "Nem mondhatunk le az előnyünkről, sőt azt növelni kell. Ha nem nevezünk be, akkor nem nyerjük meg a versenyt" - mondta. "Engedjék meg, hogy minden tiszteletem ellenére ne vegyem komolyan azokat a javaslatokat, amelyek a progresszív adórendszer visszaállítására ösztönöznek minket. Hát ez tett tönkre minket. Miért akarnánk visszaállítani, ha az egész ország ellene szavazott?" - mondta.

Orbán viszontválaszában elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek a magyar gazdaság jövőjéről szóltak. Szerinte ezek végén mindig az államadóssághoz lyukadunk ki. "Higyjék el, amíg az adósságot nem csökkentjük, nincs lehetőség arra, hogy a válságot magunk mögött hagyjuk. Ez a szomorú helyzet. Én is szeretném, ha nem így lenne. Én is örülnék, ha azt mondhatnám, hogy találtam a 2012-es költségvetésben ezermilliárd forintot. Ennyit kell ugyanis visszafizetnünk" - mondta. Ha csak arról kéne beszélni, hogy az így talált ezermilliárdot hogyan kéne elkölteni, nem lenne vita, "jól elbeszélgetnénk". "Mindig emlékeztessék választóikat arra, hogy az előző évek gazdaságpolitikájának hibájából olyan helyzet állt elő, hogy minden évben ezermilliárd forintot kell visszafizetnünk" - ragozta tovább.

A Fidesz részéről Lázár János reagált, akit Orbán már korábban tájékoztatott, még a délelőtti frakcióülésen. Aztán beszólt Vonának, hogy ő meg a kettős állampolgárságról szóló szavazás idején adott rádióinterjút, pedig az nem volt fontos, bezzeg a magyar érdek brüsszeli képviselete. A kormány pedig nem csak képviselte az érdekeket, de a költségvetés összeállításakor tekintettel is volt a válságra, hiszen beletervezte az államadósság csökkentését. Szerinte az euró és a svájci frank árfolyamát befolyásoló kormányzati döntésekről szóló cikkek szerzőinek tollát spekulánsok fogják, mert valójában a kormány nem is tudja befolyásolni az árfolyamokat. A magyar bankrendszer pedig nem jó, mert rossz a devizahiteleseknek, ezért kikényszerítik a végtörlesztést és a tőkepótlást. "Ne támogassa az európai bankkonszolidációt" - kérte Orbántól. Emlékeztetett rá, hogy 2008-ban két magyar bank is milliárdokat kapott, amit egyikük azzal hálál meg, hogy megpróbálja ellehetetleníteni a végtörlesztést - Lázár az OTP-re célozgatott nem túl burkoltan. "Érdekből, és nem szerelemből politizálunk együtt az EU-ban" - jelentette ki, és elutasította az Euro+ tervet.

A szocialisták részéről Kovács László szerint az nem változott, hogy az EU célja a munkahelyteremtés, csak ezt most megelőzte a pénzügyi-gazdasági világválság kezelése. Most már nem a visszaesés és a munkanélküliség növekedése, hanem a stagnálás és az államcsőddel fenyegető államadósság a probléma. "2008-ban egyes tagállamokban felerősödött a nemzeti önzés, de nem ez a válasz, nem a kevesebb, hanem a több Európa" - jelentette ki. Támogatta a további integrációt, például az Euro+ programot. "Szerdán megszülethetnek a végleges döntések ezekben a kérdésekben" - reménykedett. Orbán két kijelentésére figyelt fel, hogy bankok nélkül nincs gazdaság, és Európa sikere Magyarország sikere is. Szerinte ez elszakadást jelent az értelmetlen gazdasági szabadságharctól. Javasolta, hogy Orbán szakítson álláspontjával, és csatlakozzon az Euro+-hoz, mert a társasági adó alapjának egységes számítása nem korlátozza gazdasági szuverenitásunkat, de növelné a magyar vállalatok versenyképességét és tőkevonzó képességét is. Javasolta a progresszív adózás visszaállítását is.

Másodikként a jobbikos Vona Gábor reagált, szubjektív kritikával kezdett, szerinte "megengedhetetlen mulasztás", hogy Orbán nem volt itthon október 23-án. Ezután a 2012-es világvégével példálózott, amiben ugyan nem hisz, de "valakinek ki kell mondania, hogy az EU megmenthetetlen". Szerinte uniós tagságunk ráfizetéses volt, Orbán ötleteitől meg "isten óvja Magyarországot". Szerinte akármi történik is Görögországgal, az euró helyzete tarthatatlan. Szerinte Brüsszelben tüneti kezelés folyik, Orbán is egy "süllyedő hajón rohangál, ahelyett, hogy másik hajót keresne". Szerinte az EU Magyarország szuverenitásának korlátozására készül, ami szerinte Magyarországnak nem érdeke. Vona szerint nem a bankokat kéne stressztesztelni, hanem a társadalmak tűrőképességét. Magyarország társadalmát kell konszolidálni, ezért kéne szerinte újratárgyalni az adósságot. Az életet pedig az EU-n kívül kéne keresni, akár "egy sokkal nagyobb kelet-európai fordulattal". Társadalmi vitát javasolt a tagságról.

Orbán húsz percnél rövidebben beszélt, így a frakciók öt percben reagálhatnak. Elsőként az elempés Schiffer András beszélt, aki szerint "az egész globális kapitalista rendszer is válságban van, és megbukott a magyar fejlődés elmúlt húszéves modellje is". Schiffer szerint az eurózóna "hízlalta a centrumországokat és gödörbe taszította a perifériát". Szerinte a kétezres évek elején Görögországban 45 százalék alatt volt az adósság - legalábbis a könyvelés szerint. Schiffer pártja baloldali ideológiájának megfelelően a szabadkereskedelemben látja a válság okát, és a hitelminősítők szabályozását is követelte. A szabadkereskedelem ökopolitikailag is fenntarthatatlan, mondta. Az offshore-hálózatok elleni fellépést és a Tobin-adó bevezetését követelte. "Az elmúlt húsz éve magyarországi fejlődése egyetlen szempontot tartott szem előtt, hogy növekedjen Magyarország tőkevonzó képessége" - mondta. Szerinte inkább a magyar tőkét kéne erősíteni, ennek érdekében viszont szerinte fel kéne mondania az adóversenyt, mert "egyre kevesebbet lehet jóléti kiadásokra költeni". Javasolta még a kamatplafon bevezetését is.

Ez volt talán a legerősebb Orbán-mondat a sok újdonságot nem tartalmazó felszólalásban.

"A válságot lebecsülni, de túlbecsülni sem szabad" - mondta Orbán. Szerinte már most a válság utáni időre kell gondolnunk. "Mi, magyarok elsősorban magunkért küzdünk" - mondta, mert 56 óta tudjuk, hogy "senki másra nem számíthatunk". Kívánta, hogy ennek a súlyát minden képviselő belássa.

"A szabályozás nem szitokszó. Az elmúlt húsz év arra tanította meg a magyarokat, hogy a piac szabályok nélkül tiszta lutri, ahol mindig a legcinikusabbakra mosolyog rá a szerencse" - mondta, majd Európát nagy tengerjáró hajóhoz hasonlította, ami nehézkésen mozog. "Mi azonban nem érünk rá, jövőre el kell rugaszkodnunk a válságzónától" - mondta. Szerinte erre van esély, mert "bizonyos tekintetben előrébb tartunk".

"Szükség van jó bankokra" - tért rá következő pontjára, a bankrendszer válságára. Szerinte a bankok nem jól használták fel a 2008-ban kapott pénzeket, de szerinte az nem járható út, hogy újra közpénzből mentsék meg őket. "Minden országnak, minden kormánynak az az érdeke, hogy a kontinensünkön egyetlen bank se higgye magát pótolhatatlannak" - jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenki pótolható. "Európának elemi érdeke, hogy felülvizsgálhassa a bankok működését, a kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól" - mondta, mert ebben az összefonódásban látja a legfőbb problémát. Emlékeztetett rá, hogy ő már 1990-ben is így gondolta.

Szerdán jelenti be a Negyedik Köztársaság mozgalom, hogy új, baloldali pártot alapítanak. A magyar mikrobloggerek máris azon röhögnek, hogy milyen remek cikket is írt pár éve Istvánffy András, a mozgalom egyik arca és gyakori felszólalója a Magyar-Venezuelai Szolidaritási Társaság oldalára. A cikk mára már eltűnt, de egy tömör ajánlója megmaradt a kommunista.net-en:

Hét-nyolc évvel ezelőtt a legtöbb politikai elemző anakronisztikus jelenségnek tekintette Hugo Chávez venezuelai elnök baloldali populizmusát, amely mintha egy korábbi korszakból maradt volna hátra a neoliberális kormányok által vezetett kontinensen. Mára a perspektíva drasztikusan megváltozott: úgy tűnik, Chávez csak az első fecskéje volt a latin-amerikai baloldali hullámnak. Dominóként dőltek az országok balra a hagyományosan az Egyesült Államok hátsó udvarának tartott kontinensen.

"Az új recepteket most és nekünk kell, a mindennapos küzdelmek között kiizzadnunk, kiokoskodnunk" - mondta. Mindeközben nem szabad törődni azzal, mit szólnak ehhez azok, akik "Európát és Magyarországot eladósították". Magyarország nem mondhat le az ország legjobb munkaerejéről, váltott hirtelen témát. "Magyarországon az emberek keveset keresnek, ezért megfelelő ütemben följebb kell vinni a fizetéseket. Ezt csak minimálbér-emeléssel tudjuk megoldani" - jelentette ki.

Orbán megfigyelése szerint a forint azért gyengül az euróval szemben, mert az euó van válságban. A nem ortodox összefüggés kifejtése helyett az államadósság csökkentésének fontosságát hangsúlyozta. "Ez azonban önmagában nem elég, muszáj kimenteni a családokat is a devizaadósságból" - mondta. Orbán szerint gyors növekedés egyhamar nem várható, arra nem számíthatunk, hogy más európai országok húzzanak magukkal. "Ragaszkodnunk kell a saját, mondhatnám sajátos megoldásainkhoz" - jelentette ki.

"Magyarországnak el kell rugaszkodnia a válságzónától" - jelentette ki Orbán, aki szerint az EU lassú és körülményes, számos országa válságban van, nyílt kormányválsággal küszködik. "Nem is kell olyan magasra emelni a tekintetünk, hogy ilyet is lássunk" - utalt Szlovákiára. Orbán szerint az EU alapjait a gazdasági fellendülés idején rakták le, ezek azonban nem működnek. Magyarországnak ezért saját utat kell keresnie, bár az EU sikeréhez is hozzá kell járulni. "El kell rugaszkodni a válságzónától, el kell érni, hogy a magyarok a legkevésbé legyenek kiszolgáltatva az euró válságának".

A miniszterelnök szokása szerint a pulpitusról szól az Országgyűléshez. "Azért kértem szót, hogy alkotmányos szokásainknak megfelelően beszámoljak a hétvégi brüsszeli csúcstalálkozó eseményeiről" - kezdte. Európa nagy döntések előtt áll, a csúcstalálkozó vasárnap este csak félbeszakadt, tudtuk meg. Fontos döntéseket kell hozni Görögország ügyében. "A csőd már nyilvánvaló, a kérdés csak az, hogyan lehet megmenteni a görögöket, hogyan lehet megakadályozni a csőd továbbterjedését és hogy lehet megmenteni az európai bankrendszert" - mondta, ugyanis több európai bank vezetői megint pénzért kilincselnek. "Itt valami nincs rendben" - állapította meg, mert szerinte nem normális, hogy a "legjövedelmezőbb" szakma űzői, a bankárok folyamodnak újra és újra közpénzért.

Tudtuk róla, hogy nincs nála bársonyosabban érzékeny hang, de az 1849-es esményekről még soha nem hallottunk ilyen megrendült beszámolót, erősen ott jártunk a könnyhatáron.

Báró Perényi Zsigmondra, Csernyus Manóra és Szacsvay Imrére emlékeztek, akiket 1849. október 24-én végeztek ki a pesti Újépület mellett. Szacsvay parlamenti jegyző bűne "csak egy tollvonás volt", amit a függetlenségi nyilatkozaton helyezett el. Szacsvay nagyváradi volt, ennek örömére erdélyi vendégek, köztük Tőkés László ülhettek a vendégpáholyba.

Bodó Sándort október 16-án választották képviselővé a püspökladányi körzetben.

Az ülés elején ismertették Mesterházy Attila szocialista elnök-frakcióvezető levelét, amiben bejelentette a gyurcsányista képviselők kilépését. A jegyző, Hegedűs Lorántné ismertette a kilépő és a megmaradó farkciótagok nevét, a Tibor nevet következetesen "tíbornak" ejtette. Mesterházy kezdeményezte, hogy Vadai Ágnes helyett Molnár Zsolt legyen a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Ismertették azt a levelet is, amiben Lezsák közli, hogy egyelőre nem döntenek a demokrata frakció létrehozásáról.

A külföldi körútra utazott Kövér László helyett Lezsák Sándor alelnök nyitotta meg a magyar parlament első nyolcnapos hetét. Képviselői eskütétellel kezdünk, a Püspökladányban negyedik nekifutásra megválasztott fideszes képviselő, Bodó Sándor tesz esküt. Bodó a tavasszal elhunyt Arnóth Sándor körzetében nyerte meg a választást.

Nem kaptak új ülőhelyet a parlamenti patkóban a frissen alakult Demokrata Párt képviselői, ezért kivonultak - feltételezzük, hogy tüntetőleg, valójában a történés elsikkadt az ülés előtti zsibalyban.

Amit sejteni lehetett, bekövetkezett, íme az Országgyűlés sajtófőnökének közleménye a fletóista képviselőcsoportról:

Az Országgyűlés elnökének helyettesítését ellátó Lezsák Sándor alelnök a Demokrata Párt frakcióalakítással kapcsolatos leveléről megbeszélést folytatott - a hivatalos látogatáson külföldön tartózkodó - Kövér László elnök úrral. Az egyeztetés szerint a házelnök a Magyar Szocialista Párt frakciójából kilépett képviselők frakcióalakítási ügyével kapcsolatos döntések meghozatalát az október 30-i hazaérkezését követően kezdeményezi majd.

Mázlijuk van, hogy Kövér nem több hetes zarándoklatra ment. Kíváncsian várjuk, tényleg a világhoz fordulnak-e Molnár Csabáék.

Most kaptunk a remek hírt: "Félórás házikoncertet ad Oravecz György zongoraművész a Liszt Ferenc-bicentenárium alkalmából az Országgyűlés plenáris ülésének azonnali kérdései után." Szükség is lehet a nyugtató dallamokra, ha ugyanis nem kapnak szót a magukat önhatalmulag megalapítottnak tekintő gyurcsányisták - márpedig nem kapnak - akkor a folyosón terveznek fesztiválozni.

Pörgős tréning után érkeztek meg a fideszes képviselők a Házba, nem lennénk a hiány helyében!