Orbán-fesztivállal indul a nyolcnapos parlamenti hét

Pörzsén és Vonán kívül más nem intézett azonnali kérdést Orbán Viktorhoz, így mi is abbahagyjuk az események közvetítését. Hétfőn egy törvény, a közalkalmazotti módosításáról szavaznak, emellett több beszámolót és szerződést is elfogadnak. Kedden az adótörvényeket tárgyalják, szerdán pedig megkezdik a 2012. évi költségvetés vitáját. Terveink szerint az utóbbiról a vezérszónoklatokat közvetíteni fogjuk.

Vona szerint Orbán közvetve beismerte, hogy a gárdisták nem bűnözők, ezért arra szólította fel Orbánt, kérjen bocsánatot a gyöngyöspataiaktól. "Menjen el Gyöngyöspatára és beszéljen az ottani emberekkel" - javasolta. "És valóban, beszéljünk a gyöngyöspataiakról is" - mondta Orbán. A kormány tíz helyen indította el start munkaprogramját, Gyöngyöspatán negyvenen dolgoznak erdőtelepítésen, a gyöngyösi kistérséget pedig kiemelt kistérséggé nyilvánították a pataiak érdekében.

Fotó: Huszti István

"Bár nekem nem tisztem, hogy bármely parlamenti képviselőnek tanácsot adjak, különösen ha nem kértek erre, de mint parasztlegény, azt mondom önnek, hogy ha legközelebb vidékre megy, ne azt mondja, hogy lemegyek, hanem hogy elmegyek, mert ez nekünk jól esik" - mondta Orbán Vonának. A gárdáról azt mondta, nem az a kérdés, hogy valamilyen egyenruhás szervezet konkrétan követett-e el bármilyen törvénysértést. Ez elvi kérdés, és tapasztalatai szerint az erőszakmonopólium csak az államot illetheti meg. "Semmilyen civil szervezet nem viselhet egyenruhát, ez elvi és történelmi kérdés" - mondta.

"Járt-e már Gyöngyöspatán" - kérdezte Vona Gábor Orbán Viktortól, majd arra kérte, gondolja újra az egyenruhás bűnözésről mondottakat, mert a gárdisták szerinte igenis jó emberek.

Pörzse szerint Orbánnak joga van visszavonni Kertész Kossuth-díját, aki a magyar adófizetők pénzét viszont elfogadja. "Ne legyen gyáva" - mondta Orbánnak. "A biztatást köszönöm, azt hittem, rólam az a kép terjedt el, hogy nem szorulok támogatásra, ha a fokost a fejem fölött kell pörgetni" - felelte erre Orbán, aki szerint azt szabályosan kell rendezni, hogy hogyan vonja vissza a nemzet közössége a megtisztelő címet attól, akinek adta. "Ez bonyolultabb kérdés valami rasszista szamárságnál" - mondta.

Orbán örül annak, hogy a magyar kulturális intézmények élére történő kinevezések "nem esnek egybe személyes ízlésemmel". "Nem is szeretném, ha egybe esnének" - tette még hozzá. "Valóban létezik ez a párbajképességi probléma, hogy mikor és kinek szabad visszavágni. Ezért jobboldali, magyar és keresztény politikusoknak hozzá kell szokniuk, hogy sokszor nemtelen, galád és rasszista, magyargyalázó szamárságokat kell elviselniük" - felelte a felvetésre, amit tovább is vitt, mert tudomása szerint például még Gerő Ernő is Kossuth-díjas, azaz lenne még tenni való a kérdésben. Ennek érdekében hamarosan beterjesztik a ház elé a kitüntetésekről szóló törvényt, amikor is aktualitások nélkül megbeszélhetik a kérdést.

Pörzse Sándor arról kérdezte Orbánt, miért nem vonta eddig vissza Kertész Ákos Kossuth-díját. Pörzse felszólalása elején körüludvarolta Orbánt, akit szerinte a legtöbbet gyaláztak az elmúlt években, és Orbán ezekre nagyon méltóságosan nem reagált. "De két dolog mellett nem lehet elmenni, ha az ember nemzetét vagy a családját gyalázzák" - jelentette ki. Szerinte Kertész nem kért bocsánatot, sőt, azóta akkora sztár lett belőle, mint Alföldi Róbertből, akit szintén a Jobbik támadott, látta meg az összefüggést Pörzse.

Fotó: Huszti István

Nemény felszólalásával véget értek az interpellációk, így két jobbikos felszólalás a jövő hétre csúszik át. Most kezdődnek az azonnali kérdések, melyek közül az Orbán Viktornak címzetteket és a miniszterelnök válaszát közvetítjük.

Cséfalvay szerint "tegnap visszaemlékezhettünk volna 2006. október 23-ra, ami után egy erkölcsi alapján nélkülöző kormány hirdette magáról, hogy csak ő képes reformok végrehajtására" - csapott oda a szocialistáknak Cséfalvay. Pedig nem csak a szocialisták tudnak reformálni, az Orbán-kormány reformok sorát hajtotta eddig is végre, például az államháztartás és az adórendszer reformját. "Ezen átalakítások úgy alakítják át a gazdaság szerkezetét, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra" - mondta. A szocialisták ezzel szemben felelőtlenül osztogattak, amit hitelből finanszíroztak, majd amikor erre már nem volt lehetőség, megszorításokkal fizettették meg az osztogatás árát. "A szocialistákkal az a gond, hogy előbb utóbb kifogynak a más pénzéből" - idézte búcsúzóul Margaret Thachert. Nemény nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A szocialista Nemény András Matolcsy Györgynek szánta Pain híres számát idéző kérdését, hogy a megszorítás vajon mi? Orbán szerinte úgy definiálta a megszorítást, hogy az az, amikor pénzt vesznek ki a gazdaságból anélkül, hogy ezel párhuzamosan csökkentenék annak kiadásait. Szerinte ennek a definíciónak megfelel az egykulcsos adó bevezetése és az áfa-emelés is.

"Van abban valami báj, ha attól félnek, hogy az ország visszazuhan abba a szakadékba, amibe maguk egyszer már beletaszították" - vágott vissza még rosszabb poénnal a kormány nevében Cséfalvay Zoltán, aki szerint a szocialisták nyolc éve alatt Magyarország csak két százalékot faragott le az EU-átlag GDP-jével szembeni lemaradásából. Ezzel szemben az egy főre jutó államadósság 1,103 millióról 2,104 millió forintra nőtt. Ezzel szemben a kormány általánossá teszi az arányos adózást, önjáróvá az egészségkasszát, "megindítja az emberek visszatérését a segélyek világából a munka világába" - értsd: közmunka -, stb. A szocik alatt 70 ezerrel csökkent a versenyszférában foglalkoztatottak száma, azóta 32 ezerrel nőtt, példálózott tovább. "A jelentős átalakítások közepette a kormány sosem téveszti szem elől a polgárok mindennapi gondjait" - zárta válaszát. Józsa nem kapott választ a kérdésre, hogy mitől lesz itt növekedést, ezért nem fogadta el a választ. A kormánytöbbség viszont most sem szavazta le államtitkárát.

A szocialista Józsa István szerint a szocialisták padlógázzal száguldottak elfele a szakadéktól, a kormány viszont pont a szakadék felé tart padlógázzal. Ezt jó poénnak tartotta, nagyot kacagott rajta. "Vegyék le a szemükről a piros kendőt és forduljanak vissza" - javasolta, mert a kormány gazdaságpolitikája rontja a gazdaság helyzetét, és Orbán sem mondott egyetlen használható javaslatot sem napirend előtt. "Abból a zsolozsmából, hogy államadósság-államadósság-államadósság nem lesz gazdaságfejlesztés" - jelentette ki. "Komplex" gazdaságpolitikát ajánlott a Fidesznek "az elmúlt húsz év legnagyobb megszorításai" helyett.

Fazekas Sándor agrárminiszter "érdeklődéssel hallgatta" Szilágyi mondandóját, ami alapján az, aki nem jár Kolontáron, azt gondolhatná, hogy semmi sem történt. "A képviselő úr nyilván tisztában van mondatai súlyával, hiszen ezt mondta" - jelentette ki vitathatatlan logikával. Szerinte például nincs is sár, ezért "a politikai nyerészkedés gyanúja vetül" Szilágyi felszólalására. A gazdák pedig nemhogy vetettek, de már be is takarították a termést. "Biztos vagyok benne, hogy az egész földgolyón a környezetvédelmi szempontból legellenőrzöttebb hely Magyarországon található, és az Kolontár és Devecser" - jelentette ki. A katasztrófa pedig nem ismétlődhet meg, mert a Mal Zrt. már nem is termel lúgos zagyt. A térségben nem csökkent az állatlétszám, nyugtatott meg minden emiatt aggódót az államtitkár. A térség helyreállításán viszont a jövőben is dolgozni fognak, ami talán azt jelenti, hogy mindent tán mégsem állítottak helyre. Szilágyi majdnem elfogadta a választ, de mégsem, mert nem látja, hogyan fogják mentálisan helyreállítani a helyieket. A kormánytöbbség viszont elégedett volt a miniszteri válasszal.

"A vörösiszap letudva?" - teszi fel a kérdést interpellációjában az elempés Szilágyi László, annak apropóján, hogy a kormány szerint újjáépítették a környezetet, pedig "mindenki tudja, hogy a környezetet nem lehet újjáépíteni, csak segíteni lehet a regenerációját". Szilágyi szerint tévedés az is, hogy minden meg lenne oldva, például csapadékos időben még mindig nagy a sár, a Torna-patakban meg nagy az alumíniumkoncentráció. Szilágyi azért is könyörög, hogy a helyiek még ne vessenek, inkább még hosszasan méregessék a talajszennyezettség szintjét. Nem változott a jogszabályi környezet, nem változott a lúgos zagy környezetvédelmi besorolása és nem oldódott meg a zagytározók felelősségbiztosítása sem. Végül ceterum censeóként fenntartható tájgazdálkodást javasolt és középtávú tervet kért számon a kormányon.

A fideszes Molnár Attila a határmenti egészségügyi ellátásról kérdez, Spaller Endre pedig arról, hogy van-e védelem az online kereskedelemben.

A kormány nevében Cséfalvay államtitkár válaszolt, aki emlékeztette Zagyvát, hogy az üzemanyagár négy komponense közül a kormány csak az adótartalomról rendelkezik, de afelett sem szabadon, mert a minimális adószintet az EU határozza meg. Amúgy még a jövedéki adó emelése után is 12 tagállamban lesz magasabb a magyarnál a jövedéki adó. Az emelésre pedig a költségvetési egyensúly és a benzin és a gázolaj közötti jövedékiadó-eltérés mérséklése miatt van szükség. Zagyva szerint az átlagpolgárt nem érdekli, mennyi a jövedéki adó, az viszont annál inkább, hogy mennyit fizetnek a benzinkúton. A választ nem tudta elfogadni, a parlament viszont igen.

A jobbikos Zagyva György Gyula szerint hamarosan tartósan is négyszáz forint fölött lesz az üzemanyag ára, azaz minden környező országban olcsóbb lesz, így beindul majd a benzinturizmus. "Önök tudják, hogy mi lenne a megoldás, hiszen ellenzékben el is mondták" - emlékeztette a Fideszt 2008-as jövedékiadó-csökkentési javaslatukra. Most viszont pont jövedékiadó-emelésre készül a kormány, a dízel jövedéki adóját 13 forinttal emelnék a kedden tárgyalt javaslat szerint. Mit kívánnak tenni az üzemanyagárak csökkentéséért, kérdezte végül.

Fotó: Huszti István

Réthelyi József nemzetierőforrás-miniszter szerint a felügyelet eddig és ezután is minisztériuma alá tartozik, ami a magas színvonal garanciája. A működtetés új formáját pedig egyedileg kell újra gondolni. A megyei intézményekben kezelt, de tulajdonukban nem álló vagyontárgyak tulajdonjogát nem érinti az államosítás, azok sorsáról a tulajdonos szabadon dönthet, mondta. A megyei könyvtárak esetén Réthelyi még az emelt színvonalú ellátásra is biztosítékokat lát, de nem kötötte az érdeklődők orrára, hogy ezek mik. Ipkovich nem fogadta el a választ, mert nem is kapott a kérdéseire. Azt gyanítja, hogy a kormány az elfogyott magánnyugdíjpénztári pénz pótlására privatizálni akarja a közgyűjtemények vagyonát. A kormánytöbbség nem aggódik, elfogadta a miniszteri választ.

A rövid kitérő után a rendes kerékvágásban folytatódnak a dolgok, kezdődnek az interpellációk. Elsőként Ipkovich György érdeklődik az iránt, hogy a megyei intézmények állami kézbe vételével mi lesz az államosított közgyűjtemények sorsa. Szerinte ugyanis az átgondolatlan átvétel veszélyezteti a kultúrát és a múzeumok koordinált működését. Arról nem is beszélve, hogy sokszor az adományozó nem az államra hagyta a közgyűjteménynek adott képeket, így azok tulajdonjogát akár vissza is perelheti. De a leglényegibb kérdés, hogy mi lesz a szombathelyi képtárral?

Még egy fideszes is kioktatta Schiffert és Gaudi-Nagyot - tetszettek volna részt venni az alkotmány vitájában, a törvényhez meg módosítókat is be lehet nyújtani -, majd a kormánytöbbség változatlan formában elfogadta a napirendi javaslatot.

Mégiscsak fellángolt a vita, Schiffer András kifogásolja, hogy "a nemzeti cinizmus rendszerét kiépítő" javaslatot a népszavazások korlátozásáról csupán 4 óra 20 perces időkeretben vitathatják meg. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás is cinikusnak nevezte a döntést, hogy a közvetlen demokrácia gyakorlását korlátozó javaslatról ilyen rövid ideig vitatkozhatnak, mert a törvény gyakorlatilag lehetetlenné teszi a népszavazások szervezését a jövőben. Kitért arra is, hogy az uniós csatlakozásról tartott népszavazás tisztességtelen volt, mert az ellenzők nem kaptak állami pénzeket a kampányra. Latorczai János szerint az időkeretet a házbizottság terjeszti elő, ott viszont se a Jobbik, se az LMP nem javasolt más időkeretet. A kereszténydemokrata Salamon László pedig arról beszélt, hogy ez a törvény csupán a technikai kérdéseket rendezi, mert az elveket már az alaptörvényben meghatározták, így elég az idő a tárgyalásra. Apropó Salamon, boldog névnapot kívánunk minden Salamon nevű olvasónknak!

Pillanatnyilag a nyolcnapos ülés gigantikus napirendjének pontjait veszik sorra, szavaznak a költségvetési és az adótörvények vitáinak időkeretéről, egyelőre meglepetések és komolyabb vita nélkül.

Vigyázó szemeinket Görögországra kellene vetni - kezdte válaszát Cséfalvay Zoltán, vagyis Matolcsy szereplése éppen csak egy cameo  volt. Cséfalvay persze rutinból hozza a választ: ha Szekeres nem szeretné, hogy Magyarország is a görögök sorsára jusson, ne menjen szembe a kormány gazdaságpolitikájával.

Az államtiktár szerint azt kell elérni, hogy az uniós támogatások legalább 50 százaléka a termelő szektorba kerüljön. "Mi a nemzetállamok erejében bízunk, ennek egyik eleme azt adóverseny" - mondta Cséfalvay. A legnagyobb kockáztot az jelenti, hogy a válságot lassan, kompromisszumokkal telve oldja, meg, miközben olyan gyorsmegoldásokra lenne szükség, mint például az országvédelmi terv.

A kormány lemondott az adóbevételek egy részéről, beruházások maradtak el vagy álltak le, miért teszi ezt a kormány? - kérdezi az MSZP-s Szekeres Imre, aki szerint a kormány egyértelműen egyre kevesebb kapcsolatot akar Európával, miközben megszerzi a magyas keresetűek támogatását. A magasabb jövedelműek adókedvezménye és a nyugdíjak államosítása semmilyen előnnyel nem járt, mondta Szekeres. Az MSZP több Európát javasol és csatlakozást az eurózónához.

Fotó: Huszti István

"Éveken keresztül csak törlesztünk és nincs miből fejleszteni. Aztán majd megkérdezik tőlünk, mit építettetek a négy év alatt? Romokat takarítottunk, romokat" - vázol meglepően lehangoló képet a fideszes Bagdy Gábor a budapesti perspektívákról egy fővárosi gazdasági helyzetről szóló ÁSZ-jelentés alapján. A kormány nevében senki sem válaszolt.

"Sajnálom, hogy a forradalom másnapján a képviselő úr egy szót sem szól az áldozatokról" - kezdte válaszát Soltész Miklós államtitkár. Ezzel rögtön annyira felbosszantotta a jobbikosokat, hogy azok még magukhoz képest is szokatlanul felbőszültek. "Szégyelld magad, kérjél bocsánatot és menjél haza" - kiabálta például Pörzse Sándor.

Aztán megnyugodtak a kedélyek, Soltész pedig elmondja, hogy a Jobbik nem is mond igazat, és sok ember fájdalmát és szenvedését saját céljaikra használják. A kommunista vezetők nyugdíjának megadóztatása semmilyen más nyugdíjasra lesz hatással, mondta Soltész.

Fotó: Huszti István

"Ne hazaárulózzon le mindenki mást, aki nem a Jobbik frakcióban ül. Önök között is vannak forradalmárok, nálunk is vannak, sőt, még az MSZP-ben is vannak olyanok, akik megszenvedték azt az időszakot" - zárult meglepő beismeréssel az államtitkár válasza.

Máris vége a kellemes kulturális perceknek, a jobbikos Murányi Levente a magyargyűlölő hazaárulók nyugdíját vonná meg. Tudomása szerint egyes volt kommunista vezetők nyugdíja akár hatszázezer forint is lehet, a Fidesz viszont nem jó megoldást választ, mert nem csökkenteni, hanem megadóztatni akarják ezeket a nyugdíjakat. Ezzel szerinte kinyítják Pandóra szelencéjét, mert a jövőben így bármilyen nyugdíj megadóztatható lesz. Ráadásul annyira maradnak ki a körből, hogy a Fidesz javaslata a "komolytalanság szintjére jut". Szerinte jobb lett volna, ha egy az egyben átveszik a Jobbik korábbi javaslatát a témában, és a párt nem is haragudott volna a "plágium huncutsága" miatt.

Végre, nem válságról, hitelekről, összeomlásról és egyéb borzalmakról folyik a szó. A fideszes Kupper András a Liszt Ferenc-bicentenáriumról beszél. "Voltak meglepetések is! Ki gondolta volna, hogy a téma még egy bevásárlóközpont kampányába is kerül" - mondta Kupper az ünnephez kapcsolódó programok felsorolása után. A Liszt-emlékünnepségek szerinte izgalmas kulturális pezsgést hoztak.

Parlamenti breaking: a kormány nevében hosszú idő után ismét Matolcsy György miniszter válaszol, nem az általában őt helyettesítő Cséfalvay Zoltán. A miniszter szerint az LMP-nek korai még temetnie az Orbán-gazdaságpolitikát, pont akkor, amikor jöttek az első sikerek. Ezek közül a legfontosabb szerinte, hogy sikerül csökkenteni a kezelhetetlen hiáyt, igaz, kemény intézkedésekkel, mint a bankadó vagy a "magánnyugdíj-reform" - és szerinte jönnek is még kemény lépések. Magyarországon megtörtént a gazdaságpolitika elvi fordulata a miniszter szerint, de a válság miatt ez veszélybe került.

Bár éppen Matolcsy György beszél, az egész Ház azt találgatja, hogy az MTI milyen titkos üzenetet akart közvetíteni azzal, hogy leközölte a fenti képet az lábbi szöveggel, minden további magyarázat nélkül:

Cím: Németország - Mókus Szöveg: Köln, 2011. október 24. Bogyót eszik egy mókus egy fán, a németországi Kölnben. (MTI/EPA/Oliver Berg)