Kitört a Facebookról Orbán új ellenzéke

4K: balról leutánozni a Jobbikot

Ezen a héten jelentette be a Negyedik Köztársaság-mozgalom (4K), hogy párttá alakulnak. Istvánffy András, a szervezet koordinátora az Indexnek azt mondta, már nyáron döntöttek erről, a kérdés csak az volt, mikor jelentik be. “Az MSZP kettészakadása aztán jó alkalmat teremtett a baloldal megújításához” - mondta Istvánffy.

A civil szervezetként indult, korábban flashmobokat, köztéri akciókat szervező 4K hangsúlyosan baloldali párt lesz, mely szerintük alternatívát jelent az elöregedett MSZP-vel szemben, de nem veszi el az LMP szavazóit sem, szerintük "zöld-liberális" pártra továbbra is szükség van. Bár a szervezet arról kapta a nevét, hogy szerintük a harmadik köztársaság megbukott, ezért negyedikre van szükség, megalakulásuk egyik hangsúlyos üzenete volt, hogy bármelyik baloldali erővel elképzelhetőnek tartják az együttműködését, tehát az MSZP-t vagy Gyurcsányt sem zárták ki a lehetőségek közül. Amikor arról kérdezzük Istvánffyt, a harmadik köztársaság bukásában nem játszott-e jelentős szerepet az MSZP is, azt mondja: “arról van szó, hogy a Fidesz leváltása érdekében működnénk együtt velük. Az MSZP elvesztette legitimitását, mint hiteles baloldali erő, de egy új köztársaság megalapításában megkerülhetetlen”.

De mit akar a 4K a politikában? Szervezzen illegális metrópartikat a kulturális minisztérium? Napirend előtti párnacsata a parlamentben?

“A párt programja még most alakul, decemberben lehet majd többet tudni róla, az alakuló kongresszus pedig jövő májusban lesz. A 4K-nak fontos lesz a tagság véleményének folyamatos becsatornázása, a programot pedig az élén álló politikusi réteg hajtja majd végre. Szerintük ettől lesz majd hatékonyabb, mint az LMP, ahol a túlságosan bázisdemokratikus működés miatt nem tudnak határozott és egységes irányokat megszabni.

Azt, hogy a 4K-nál mik lesznek ezek az irányok, Istvánffy egyelőre nem tudta megmondani. Biztosan hangsúlyos téma lesz a fiatalok helyzete, szerinte arra, hogy a mai pályakezdőknek sokkal nehezebb helyzetük van, mint az előző generációnak, kollektív strukturális választ kell adni. Fontos téma lesz a munkavállalói jogok kérdése is

Többek között ezektől a kérdésektől reméli a 4K, hogy elkerüli az LMP hibáját, és túl tud lépni a nagyvárosi fiatalokon, másokat is meg tud szólítani. Ezen a téren Istvánffy inkább a Jobbikot tarja jó példának, ami szintén Budapestről indulva még a kistelepülésekre is el tudott jutni - igaz, egészen másféle üzenettel. “A Jobbik és az LMP sikere mutatja, hogy egy fiatal párt a fennálló elittel szembeni üzenetekkel be tud jutni a parlamentbe. Erős baloldali programmal meg lehet szólítani annyi embert, hogy abból meglegyen a bejutás” - mondja. A munkának a nehezebb része viszont most kezdődik, ezt ők is elismerik. “Össze lehet még hozni akárhány demonstrációt, de abból nem lesz helyi szervezet Kaposváron. A pártépítés most kezdődik."

Szolidaritás: megfér a munkáspártos zászló mellett a turul

Felmerült a D-Day tüntetésen megalakult Szolidaritással kapcsolatban is, hogy párttá alakul – erről azonban Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője azt mondta, soha nem fog megtörténni. “Azt viszont nem mondjuk, hogy soha nem állunk be semmilyen politikai erő mögé, vagy, ha a tagság úgy dönt, nem válik ki a Szolidaritásból egy párt” – mondta Árok, de szerinte a mozgalom ebben az esetben is külön működne tovább.

Árok szerint a szakszervezetek közül is többen félreértették, amikor az október elsejei tüntetésen bejelentették a mozgalom megalakulását (úgy, hogy erről előzetesen szinte senki más nem tudott). “Nem arról van szó, hogy ezzel kihúzzuk alóluk a szőnyeget. Egy olyan szervezetet akartunk, ami hatékonyan tud reagálni a jogszabályváltozásokra, mert a szakszervezetek mechanizmusa olyan lassú, hogy sokszor mire összehoznának egy demonstrációt, már el is fogadták a törvényt” - mondta Árok.

A Szolidaritásból senki nem beszélt az október 23-i rendezvényen, de sok tagjuk jelen volt a tüntetésen. Árok szerint jó, hogy ilyen sokan voltak, de szerinte kicsit súlytalan volt a rendezvény, legalább valami komoly bejelentést várt volna, ha már összejöttek ennyien. Ő aztán igazán mondhatja, májusban ő és Kónya Péter vezették az utóbbi idők legütősebb tüntetéseit a rendvédelmi dolgozókkal. “Az egy teljesen más, homogén közeg volt. Magyarországon szokatlan még ez, de nyugaton teljesen természetes, ha ilyen egy szakszervezeti tüntetés. A civilekkel együtt ezt nyilván nem így csináljuk, de akkor is vannak olyan közös célok, amelyek mentén össze tudunk fogni” – mondja. Szerinte a Szolidaritásban éppen az a jó, hogy elfér egymás mellett a munkáspártos zászló és a turul, mert “nincs jobb- és baloldali munka törvénykönyve”, az mindenkire ugyanúgy vonatkozik. Árok szerint, bár tavasz óta békések voltak a demonstrációik, jövőre olyan szintet érhet el a kormánnyal szembeni elégedetlenség, hogy “átcsaphat a hullám”.

Hallgatói Hálózat: az egyetemeket védik

Az október 23-án szerepet kapó szervezetek közül az intézményes keretektől és a nagypolitikától legtávolabb a Hallgatói Hálózat nevű csoport áll, közben mégis ők kerültek legközelebb hozzá. Az október elsejei tüntetésen beszédet mondó Polgár Dóra a szervezet meghatározó arcaként jelent meg a sajtóban, egészen addig, míg a szervezet ki nem adott egy közleményt, hogy elhatárolódnak tőle, mert a pártpolitikát választotta, Polgár pedig néhány nappal később pedig már a Gyurcsány Ferencet támogató Újkorcsoportban jelent meg. A Hallgatói Hálózat szóvivője, Horváth Bence annyit mondott, sajnálják Polgár távozását, de lezártnak tekintik az ügyet.

A Hallgatói Hálózat volt az egyetlen szervezet, ami az október elsejei és 23-i tüntetésen is beszélhetett, ami azért is érdekes, mert neve ellenére kis szervezetről van, hat-nyolc szervezővel és nyolcvanfős levelezőlistával. Igaz, azért úgy tervezik, nem ez lesz a végállomás

A szervezet eredetileg a felsőoktatási törvény módosítása miatt alakult, mert szerintük az csak költségvetési szempontokat vesz figyelembe és tovább rombolja a felsőoktatást. Azóta viszont már bővíteni akarják a témák körét.

“Elsősorban előadásokat, workshopokat szeretnénk szervezni a felsőoktatás, a generáció, a politikai aktivitás és passzivitás témájában” - mondta Horváth. Ez egészen úgy hangzik, mint amit a 4K mond, a Hallgatói Hálózat azonban nem tervez egyelőre semmilyen politikai együttműködést.

“A frissen alakuló pártokat kíváncsian figyeljük, de alapvetően nem tervezünk együttműködést velük, kitűzött céljaink alapján erre nincs is szükségünk” - mondta Horváth. Szervezetileg a HÖOK tüntetésén sem vettek részt, mert, bár a célokkal egyetértenek, erős kétségeik vannak arról, a HÖOK milyen tényleges változásokat érhet el.

A hallgatóknak azonban - bár nem konkrétan a Hallgatói Hálózatnak, hanem az ahhoz közeli Helyzet van!-nak pedig nagy szerepe van abban, hogy a civil ellenállás idáig fejlődött. Juhász Péter azt mondta, a Facebook-csoport létrehozásához a Helyzet van! tavaly decemberi, médiatörvény elleni tüntetése adta az ihletet. “Sokan mondták akkor, hogy jó volt, de olyan kevesen voltak. Ekkora ugrott be, hogy meg kell ezt csinálni.” És aztán leült, gondolkodott negyed órát, és beírta, hogy akkor legyen egymillió.