Hova fogják zárni a hajléktalanokat?

A szabálysértési törvény november 14-i módosításával lehetővé válik, hogy december 1-jétől 150 ezer forintos pénzbírsággal vagy akár 60 napos elzárással sújtsák azokat a budapesti hajléktalanokat, akiket fél éven belül kétszer vonnak felelősségre azért, mert a közterületet életvitelszerű lakhatásra használják, illetve azokat, akik az ingóságaikat közterületen tartják.

A fővárosban nagyjából nyolcezer hajléktalan él, azonban a szállók kihasználtsága csaknem teljes, így nagyjából 2500 fedél nélküli kényszerül az utcán élni. Mivel a hajléktalanok képtelenek lesznek kifizetni a bírságot, a büntetésüket elzárásra váltják át. A büntetés-végrehajtó (bv) intézetek telítettsége azonban most is jóval nagyobb, mint amennyit elbírnának.

Az Index megkeresésére a Belügyminisztériumban (BM) azt a tájékoztatást adta, hogy a bv-intézményrendszerének kapacitása az elmúlt időszakban mintegy három százalékkal növekedett.

A BM adatai szerint a fogvatartottak létszáma jelenleg megközelíti a 17 450 főt, ami országosan 138 százalékos kihasználtságot jelent. A telítettség az előzetesen letartóztatottak elhelyezésére szolgáló megyei börtönökben, Észak- és Kelet-Magyarországon, a fővárosban és Baranya megyében a legnagyobb.

Bővítettek, felújítottak, újranyitottak

A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai épületét idén nyáron adták át. A részleges felújítás után 237-tel nőtt a férőhelyek száma. 2010-ben az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet két, 2009-ben bezárt solti körletét nyitották meg újra, ahol 328 elítéltet tudnak elhelyezni. Ezeken kívül az elmúlt években további kapacitásbővítések történtek: két börtön is épült PPP-projektként, azaz a köz- és magántőke közös finanszírozásában Tiszalökön és Szombathelyen, amelyek 1500 új férőhelyet jelentettek.

A minisztériumnál rákérdeztünk arra is, hogy biztosítani tudnák-e a feltételeket megnövekedett rablétszámnál is, erre az a válasz érkezett, hogy a büntetés-végrehajtás folyamatosan működteti az úgynevezett telítettség-kiegyenlítő programját. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az előzetesen letartóztatottakat a kevésbé telített intézetekbe szállítják.

Azonban nem valószínű, hogy azok a hajléktalanok, akik a megfizethetetlen összegű bírságot nem tudják leróni, Budapesten, vagy a kevésbé telített bv-intézetekben kerülnek elzárásra. Ugyanis a pénzbírságot helyettesítő, elzárás végrehajtásáról szóló hatályos rendelet meghatározza, hogy melyik bv-intézetben lehet végrehajtani a büntetést: eszerint Budapestről azok a férfiak, akiket elzárásra ítélnek Baracskára, a nők pedig a pálhalmai bv-intézetbe kerülnek.

Növekvő börtönnépesség

Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztályának osztályvezető-helyettese szerint a megnövekedett létszámnál csak elvileg lehetne biztosítani a feltételeket, de ezt semmiképpen sem tartaná kedvező folyamatnak.

„Látható, hogy az utóbbi időkben a szigorúbb büntetőpolitika növeli a börtönnépességet, és emelkedő trendre lehet számítani a jövőben is. A biztonságos és az előírásoknak megfelelő őrzéshez szükséges tárgyi feltéteket nehéz lenne biztosítani, ráadásul a büntetés-végrehajtást is nagyobb feladat és kihívás elé állítaná. Több gond is jelentkezhet, nagyobb feszültséget generálhat majd az elítéltek és az őrök között is” – véli. Hozzátette, az elzárással való fenyegetettség csak ultima ratio, az elsődleges cél az, hogy legyen törvényes eszköz a hatóságok kezében, amellyel fel tudnak lépni a közterületen a lakosságot zavaró hajléktalanokkal szemben.

További szigorítások a jövő évtől

De nem csak a hajléktalanok miatt lehetnek zsúfoltak jövőre a börtönök. A jövő áprilistól hatályba lépő új szabálysértési törvény szigorításával átalakul a szabálysértés miatt kiszabható büntetések végrehajtása is, így az, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, szabálysértési elzárással lesz sújtható. November elején a kormány által elfogadott törvény tervezete bevezetné a visszaesést az eredetileg szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértéseknél (kivéve a helyszíni bírságot). Így ha valakit hat hónapon belül legalább kétszer már felelősségre vontak, arra a harmadik, folyamatban levő ügye miatt szabálysértési elzárást is kiszabhat majd a bíróság.

A tervezet fenntartja a fiatalkorúak elzárását lehetővé tevő szabályozást is. A Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság szerint a törvény a 14-16 éves gyerekek esetén a figyelmeztetés mellett gyakorlatilag csak elzárást lehet kiszabni, ami javítóintézetben nem, csak bv-intézetben hajtható végre. A jogvédők szerint a szabályozás nyilvánvalóan nem szolgálhatja a gyerekek érdekét vagy nevelési célokat.

Tavaly szeptemberben például három gimnazista lányt azért zártak be másfél napig, mert egy budapesti üzletből fogadásból elloptak néhány bizsut. A 15 éves lányokat a rendőrök a szabálysértési törvényre hivatkozva előállították.

Szabó Máté ombudsman akkor úgy nyilatkozott, hogy a fiatalkorúak szabálysértési őrizetbe vételének és elzárásának törvényben biztosított lehetősége aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a fiatalkorúak személyi szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogát. Az ombudsman szerint több alkotmányos joggal ellentétes a szabálysértési törvénynek az a rendelkezése, amely nem tekinti gyermeknek a fiatalkorút, megszünteti a fiatalkorúak elzárásának tilalmát, meghatározza a fiatalkorú elzárásának lehetséges időtartamát, sőt azt is megengedi, hogy a fiatalkorúra kiszabott pénzbírságot elzárásra változtassák.