Így lesz jobboldali Magyarország

2002-ben több egyéni mandátumot szerzett volna, 2006-ban pedig egyenesen kormányt alakíthatott volna a Fidesz, ha már azokat a választásokat is Lázár János választójogi törvénytervezete alapján tartották volna, derült ki Szigetvári Viktor, Tordai Csaba és Vető Balázs tanulmányából, mely Bajnai Gordon Haza és Haladás alapítványának blogján jelent meg.

Az eddigi választások eredményeinek modellezése az új rendszerben nem egyszerű feladat – a 2010-es választási eredmények elemzésére csak azok különlegessége miatt vállalkoztunk, akkor a Fidesz elsöprő fölénye miatt nem kellett figyelembe venni a körzethatárok átrajzolását. Szigetváriék a 2002-es és a 2006-os eredmények modellezésekor az első fordulós listás szavazatokat vették figyelembe. Ezt azzal indokolták, hogy a körzetek átszabása és méretük, főleg a vidéki körzetek méretének számottevő növekedése jelentősen csökkenti az egyéni jelöltek lokális népszerűségének hatását.

Már 2006-ban jöhetett volna a Fidesz

Modelljük eredményei szerint 2002-ben az MSZP és az SZDSZ hétfős többséggel alakíthatott volna kormány, de 2006-ban már a Fidesz lett volna a legnagyobb, az MDF-fel koalícióban kormányalakításra is képes párt. A körzetek átszabásának hatását pedig a legjobban az egyéni eredmények tükrözik. Igaz ugyan, hogy 2002-ben végeredményben a Fidesz 95 egyéni mandátumot nyert el, míg a szocialisták 79-et, az SZDSZ pedig 2-t, de az első fordulós eredmények alapján a szocialisták 100 körzetben vezettek, a Fidesz meg csak 76-ban. Az eredményt Orbán Viktor kéthetes országjárásával és a visszalépésekkel fordították meg. Erre az egyfordulós új rendszerben már nem lenne lehetőségük, de a listás szavazatokkal végzett számítás szerint szükségük se volna rá. A modell szerint a 106 új választókerületből 55-ben diadalmaskodott volna a Fidesz, és csak 51-ben az MSZP.

2006-ban még érdekesebb eredmény születne a modell szerint, már csak azért is, mert a választás után a Fideszé lett volna a legnagyobb, 97 fős frakció, amely az MDF hat képviselőjével már kormányzó többségben lett volna a parlamentben, míg a szocialistáknak csak 89, az SZDSZ-nek pedig hét mandátum jutott volna. A valóságban a szocialistáknak 190, a Fidesznek 164 mandátum jutott, így az MSZP az SZDSZ 20 képviselőjével kényelmes többséggel bírt a parlamentben. Az első fordulóban a valós eredmények szerint 96 körzetben nyert a szocialista, 75-ben a fideszes jelölt, az SZDSZ jelöltje három, az MDF-é és a Somogyért Egyesületé 1-1 körzetben vezetett. A második fordulóban végül 102 szocialista, 68 fideszes, 5 szabad demokrata és a Somogyért Egyesület jelöltje nyert. Ehhez képest az első fordulós listás szavazatokkal számoló modell szerint a Fidesz 59, az MSZP 47 egyéni mandátumot szerzett volna.

A Haza és Haladás kérésünkre megosztotta velünk a modellhez használt adatokat, így most utánajárunk, mely körzeteken fordulhatott meg a 2006-os választás, hol lesz jelentős hatása a választókerületek pártos átrajzolásának, a gerrymanderingnek.

Budapest

A fővárosban a korábbi 32 választókerület helyett az új rendszerben már csak 18 lesz. A 2006-os választáson még így is fölényes győzelmet aratott volna az MSZP Budapesten, 14 körzetben nyertek volna a Fidesz 4 győzelmével szemben, azaz az arányok is irreleváns mértékben változnának csak. A Fidesz az új rendszerben is nagyjából ugyanazokat a kerületeket (az I. V. XI. XII.) nyerné, mint valójában is.

Az átalakítás végeredménye: 4 jobboldali, 6 billegő, 8 baloldali körzet

Az új budapesti választókerületek nagyobban

Bács-Kiskun

A régi rendszerben Bács-Kiskun megyében 10 választókerület volt, ebből hat marad az újban. A valóságban a Fidesz 8 mandátumot szerzett, Kecskeméten viszont az MSZP és az SZDSZ jelöltje diadalmaskodott. Kecskeméten az új rendszerben is két választókerület lesz, ezekhez viszont több, jellemzően jobboldali falut is csatoltak, aminek meg is van az eredménye. A modell alapján mind a hat új választókerületben a Fidesz jelöltje diadalmaskodott volna. Azaz Kecskemét jól példa rá, hogy két, eddig kiegyensúlyozott, billegő körzetből jobboldali szavazókörök hozzáadásával hogyan alakítottak ki jobboldali körzetet – az új 1-es választókerület ráadásul a modellszámítás szerint stabilan jobboldali körzet, a listás eredmények alapján itt a Fidesz a szavazatok 52 százalékát szerezte volna meg 2006-ban.

Az átalakítás végeredménye: 6 jobboldali körzet

Választókerületek - Bács-Kiskun nagyobb térképen való megjelenítése

Baranya

Itt az eddigi rendszerben 7 választókerület volt, az új rendszerben 4 lesz. A valós eredmények szerint az MSZP 5, a Fidesz 2 mandátumot szerzett volna az első fordulós egyéni eredmények alapján. A modellben az MSZP 3, a Fidesz 1 győzelmet szerzett, a mandátumarány csak annyiban torzult, amennyiben kevesebbet kellett elosztani. Hogy így alakult, abban nagy szerepe van annak is, hogy az MSZP erős pécsi jelöltjei, Toller László polgármester és Szili Katalin 2002-ben és 2006-ban is már az első fordulóban mandátumot szereztek, és Pécs, illetve Komló hagyományos baloldali fellegvárnak számított. Hogy Baranyában sem pártatlanul osztották újra a választókerületeket, arra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a három pécsi és a komlói körzetből alakították ki a két új pécsi választókerületet, míg az új szigetvári választókerülethez 174 települést soroltak.

Az átalakítás végeredménye: 2 jobboldali, 1 billegő, 1 baloldali körzet

Választókerületek - Baranya nagyobb térképen való megjelenítése

Békés

Hét választókerületből négy marad az új rendszerben. 2006-ban az MSZP 3, a Fidesz 4 választókerületben vezetett az első forduló után – végeredményben az MSZP 5, a Fidesz 2 mandátumot szerzett. A modellszámítás szerint az új rendszerben 2-2 lenne a végeredmény. Békésben a körzetek újrarajzolásánál a gettósítás volt a vezérlő elv, két balos és két jobbos körzetet vontak össze, Békéscsaba jobboldali karakterét pedig erősítették. A gyulai és a szeghalmi körzet összevonásának várható hatásai kérdésesek. A modellszámítás szerint 2002-ben és 2006-ban is az MSZP nyerte volna a körzeteket, de mindkét esetben kis fölénnyel: a valós első fordulós eredmények szerint Gyulán mindkét választáson a jobboldali, Szeghalomon a szocialista jelölt vezetett, a második fordulóban 2002-ben mindkét körzetben a jobboldali, 2006-ban a baloldali jelölt nyert. Régen két-két biztos jobb- és baloldali, és három billegő körzet volt a megyében.

Az átalakítás végeredménye: 2 jobboldali, 1 billegő, 1 baloldali körzet

Választókerületek - Békés megye nagyobb térképen való megjelenítése

Borsod-Abaúj-Zemplén

Az eddigi 13-ból 7 körzetet faragtak a térképrajzolók. A modellszámítás szerint minden rendben is volna, a 2006-os választás első fordulójában az MSZP 9, a Fidesz 4 körzetben vezetett, az új rendszerben a modell szerint az MSZP 6, a Fidesz 1 mandátumot szerzett volna – 2002-ben 9:4-ről 5:2-re módosulna az arány.

2010-ben azonban az MSZP-t mindegyik új választókerületben megelőző Jobbik megjelenése alaposan átrajzolta a megye politikai földrajzát, így nyugodtan állíthatjuk, hogy Budapesten és Csongrád megyén kívül – erről bővebben lejjebb – itt fogott a legvastagabban a térképrajzolók ceruzája.

Kezdjük Miskolccal, ahol ugyan minden adva lett volna egy tisztán városi körzet kialakításához, két, jobbra húzó falvakkal feltöltött választókerületet alakítottak ki, ebből a biztosan baloldali választói lélekszáma bő tíz százalékkal magasabb a megye többi választókerületéjénél.

A megye két másik baloldali fellegvárát, Kazincbarcikát és Ózdot is alaposan átszabták: előbbihez hozzácsapták a megye legjobboldalibb kerületét, Edelényt, ahol 2010-ben a Fidesz jelöltje a Fideszből szélsőjobboldali hajlamai miatt kizárt edelényi polgármesterrel versengett, míg Ózdhoz hozzácsapták a korábbi kazincbarcikai választókerület jobboldali részét, Putnokot. A modell tehát ez esetben megtévesztő, a jövőben az eddig stabilan baloldali megye sokkal kiegyensúlyozottabb lehet.

Az átalakítás végeredménye: 3 jobboldali, 2 billegő, 2 baloldali körzet

Választókerületek - Borsod-Abaúj-Zemplén megye nagyobb térképen való megjelenítése

Csongrád

A megye 7 választókerületéből 4 lesz az új rendszerben. 2006-ban a 7-ből 4-et az MSZP, egyet az SZDSZ nyert meg, 2 körzetben vezetett a Fidesz, a modellszámítás szerint az új rendszerben két fideszes győzelemre jutott volna két szocialista győzelem. Mint azt korábbi elemzésünkben megírtuk, Szeged három választókerületéből felszámolták a billegőt, annak balosabb részét az eddigi biztos baloldali körzethez csatolva létrehoztak egy baloldali gettót. A másik megmaradt szegedi körzetben a modellszámítás szerint 2002-ben és 2006-ban is az MSZP nyert volna, de csak minimális különbséggel – 2002-ben mindössze 3 szavazattal. A korábban inkább baloldali makói és szentesi körzeteket a masszívan jobboldali hódmezővásárhelyi és csongrádi körzetekkel vonták össze, biztosítva ezekben a jobboldal túlsúlyát.

Az átalakítás végeredménye: 2 jobboldali, 1 billegő, 1 stabil körzet

Választókerületek - Csongrád megye nagyobb térképen való megjelenítése

Fejér

A megye 7 választókerületéből 5 lesz. 2006-ban az első forduló után a Fidesz 4, az MSZP 3 választókerületben vezetett, a modell alapján a Fidesz 3, az MSZP 2 mandátumot szerzett volna. A körzetek újrarajzolásakor egybeolvasztották a megye két baloldali választókerületét, a gárdonyit és a dunaújvárosit, Fehérvár eddig baloldalibb kerületét pedig billegővé alakították.

Az átalakítás végeredménye: 2 jobboldali, 2 billegő, 1 baloldali körzet

Választókerületek - Fejér megye nagyobb térképen való megjelenítése

Győr-Moson-Sopron

Hét körzetből 5 marad az új rendszerben. Nyugat-Magyarországon eddig sem sok keresnivalója volt a baloldalnak, 2006-ban az első fordulóban a hét választókerületből 6-ban vezetett a Fidesz jelöltje, egyedül Mosonmagyaróvár számított baloldali bástyának. Az új rendszerben a problémát az eddigi legstabilabban jobboldali győri kerület vidéki részeinek a körzethez csatolásával orvosolták, így az új rendszerben a modellszámítás szerint a Fidesz 5-ből 5 mandátumot szerezne meg. Az átalakítás végeredménye: 5 jobboldali választókerület.

Az átalakítás végeredménye: 4 jobboldali, 1 billegő körzet.

Választókerületek - Győr-Moson-Sopron megye nagyobb térképen való megjelenítése

Hajdú-Bihar

A megye 9 választókerületéből 6 marad. 2006-ban 6 kerületben a Fidesz, 3-ban a szocialisták végeztek az élen az első fordulóban. Az új rendszer szerint mind a hat új választókerületben a Fidesz nyerne. Az eddig inkább baloldali körzetek közül Balmazújvárost a hajdúböszörményi, Püspökladányt a hajdúszoboszlói jobboldali körzetekben olvasztanák fel, az eddigi hajdúszoboszlói körzet keleti felével pedig a berettyóújfalui körzetet hígítanák fel billegővé.

Az átalakítás végeredménye: 3 jobboldali, 3 billegő körzet

Választókerületek - Hajdú-Bihar megye nagyobb térképen való megjelenítése

Heves

A megye eddigi 6 választókerületéből 3 lesz. Heves megye egészen 2010-ig baloldali fellegvár volt, így a 2002-es és 2006-os modellezett eredmények alapján a körzetek átrajzolása nem hozott volna változást. A valós eredmény mindkét választáson 6:0 volt, a modellezett eredmény mindkét választáson 3:0 lenne az MSZP javára. De ahogy Borsodban, úgy Hevesben is jelentősen átrajzolta a politikai térképet a Jobbik megjelenése, és így már tetten érhető a pártos szándék a körzetek újrarajzolásában is. Földrajzilag logikusan egy gyöngyösi, egy egri és egy hevesi választókerületet lehetett volna kialakítani, így azonban egy körzetbe került volna a balos Hatvan és Gyöngyös. A térképrajzolók így Hatvanhoz csapták Hevest, Gyöngyöst Eger felé nyújtották meg, az egri körzetet pedig dél felé. A gyöngyösi és a hatvani körzetben így, a Jobbik szavazóival már egyértelmű a jobboldali fölény.

Az átalakítás végeredménye: 2 jobboldali, 1 billegő körzet

Választókerületek - Heves megye nagyobb térképen való megjelenítése

Jász-Nagykun-Szolnok

A megye eddigi 8 választókerületét megfelezték, az új rendszerben 4 lesz. Ez már önmagában is elég nagy csapás a baloldalnak, ami a nyolc körzetből 2002-ben és 2006-ban is 7-et nyert. Ráadásul az egy jobboldali körzet az új rendszerben is megmarad, így 2006-ban már csak 3:1 arányban hozták volna a megyét a szocialisták. Az észak-magyarországi megyékhez hasonlóan itt is új erőviszonyokat hozott a Jobbik előretörése.

Az átalakítás végeredménye: 2 jobboldali, 2 billegő körzet

Választókerületek - Jász-Nagykun-Szolnok megye nagyobb térképen való megjelenítése

Komárom-Esztergom

Öt kerületből marad három. A 2006-os választás tényleges eredményei szerint az első fordulóban 4 szocialista és 1 fideszes vezetett, a modellezett eredmény szerint mindhárom mandátum a szocialistáké lenne. Csodát itt a térképrajzolók se tudtak tenni.

Az átalakítás végeredménye: 1 billegő és 2 baloldali körzet

Választókerületek - Komárom-Esztergom megye nagyobb térképen való megjelenítése

Nógrád megye

A legkisebb lakosságú magyar megye eddigi 4 választókerületét 2 kerületbe vonták össze. Nógrád hagyományosan megosztott vörös és fekete részre, az idők kezdete óta döntetlen volt az eredmény a megyében, és ez az új rendszerben is így marad, hacsak nem zavar be a Jobbik.

Az átalakítás végeredménye: 1 jobboldali, 1 baloldali körzet

Választókerületek - Nógrád megye nagyobb térképen való megjelenítése

Pest

A megye eddigi 16 választókerületéből 12 marad. A 2002-es és a 2006-os választás tényleges eredményi szerint a baloldal 9, a jobboldal 7 körzetben nyert. A modellezett eredmények szerint a 12 új körzetből mindkét választáson 8:4 arányban a Fidesz diadalmaskodott volna. Kell-e több bizonyíték a fideszes térképrajzolók jól végzett munkájára. Ha nem vennénk figyelembe a Jobbik 2010-es eredményeit, még kiegyensúlyozottnak is nevezhetnénk az átalakítást, négy körzetben is szoros volna a Fidesz győzelme. De figyelembe vesszük, így

Az átalakítás végeredménye: 8 jobboldali, 4 baloldali körzet

Választókerületek - Pest megye nagyobb térképen való megjelenítése

Somogy

Eredetileg 6 választókerülete volt, ebből, a területi adottságokat is figyelembe véve 4, az átlagosnál kisebb választókerületet alakítottak ki. 2006-ban az első forduló után 3 fideszes jelölt vezetett, az MSZP a 2 kaposvári körzetet vitte, míg Nagyatádon a helyben népszerű Gyenesei István fordult az élen. Az új kerületekkel számoló modell szerint a Fidesz 3, a szocialisták 1 mandátumot szereztek volna.

Az átalakítás végeredménye: 3 jobboldali, 1 billegő körzet

Választókerületek - Somogy megye nagyobb térképen való megjelenítése

Szabolcs-Szatmár-Bereg

A megye 10 választókerületéből 6 új kerületet alakítottak ki. 2006-ban a tényleges eredmények szerint az MSZP 7, a Fidesz 3 körzetben szerzett többséget az első fordulóban. A modellezett eredmény szerint a végeredmény 3:3. A 2002-es választáson ténylegesen 5:5 volt az eredmény, a modell szerint 4:2-re a Fidesz nyert volna. A térképrajzolók itt is a gettósítást választották: Nyíregyházán kialakítottak egy masszívan baloldali városi körzetet, a másik nyíregyházi körzetet viszont környező települések odacsatolásával eljobbosították - ez különösképpen a 2010-es eredményeket is figyelembe véve igaz, hiszen ide tartozik ezentúl Tiszavasvári is. Kisvárda is csak a Jobbik figyelmen kívül hagyásával lenne billegőnek tekinthető.

Az átalakítás végeredménye: 5 jobboldali, 1 baloldali körzet

Választókerületek - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagyobb térképen való megjelenítése

Tolna

A megye eddigi öt választókerületéből 3-at alakítottak ki. Ahogy Somogyban, úgy Tolnában is a megye földrajzi adottságai miatt kellett aránylag kicsi körzeteket kialakítani, választói lélekszám alapján a kettő indokoltabb lett volna. A 2006-os választásokon a tényleges eredmény 4:1 volt a Fidesz javára, a szimulált 3:0 lenne. 2002-ben viszont fordított eredmény születne, akkor a tényleges adatok alapján a szocialisták vezettek 3:2-re az első forduló után, míg a szimulációban a Fidesz nyerne 2:1-re. A trükk, hogy a balosabb Pakshoz és Dombóvárhoz hozzácsapták az egyértelműen jobbos Tamásit, illetve Bonyhádot. A jobbos bonyhádi körzetből jutott a szintén inkább balos Szekszárdihoz is.

Az átalakítás végeredménye: 2 jobboldali, 1 billegő körzet

Választókerületek - Tolna megye nagyobb térképen való megjelenítése

Vas

A megye 5 választókerületéből 3-at alakítottak ki. 2006-ban a tényleges eredmény 3 fideszes és 2 baloldali első fordulós győzelem volt, a modellezett eredmény szerint mindhárom új körzetben a Fidesz nyerne. A térképrajzolóknak itt egyetlen megoldandó feladatuk volt, a baloldali szombathelyi körzet felszámolása. Ez olyannyira sikerült, hogy a modellszámítás szerint az új szombathelyi körzetben 5 százalékos fölénnyel nyert volna 2006-ban a Fidesz jelöltje, miközben a valóságban mindkét eredeti szombathelyi körzetben a baloldali jelöltek nyertek.

Az átalakítás végeredménye: 3 jobboldali körzet

Választókerületek - Vas megye nagyobb térképen való megjelenítése

Veszprém

A megye 7 választókerületét 4 új kerületre osztották. 2006-ban a megyében kiegyensúlyozott eredmény született, a Fidesz 4:3 arányban nyert. Az új felosztásban a szimuláció szerint mind a 4:0 lenne az arány a Fidesz javára. A három baloldalibb körzet közül az ajkait a biztos jobbos tapolcaiba, a várpalotait a biztos jobbos balatonfüredibe olvasztották bele - megjegyeznénk, hogy Várpalota és Balatonfüred között csak Veszprémen keresztül van közlekedési kapcsolat -, míg a veszprémi városit összevonták a másik, a környező települések miatt stabilan jobboldali veszprémi körzettel.

Az átalakítás végeredménye: 3 jobboldali, 1 billegő körzet

Választókerületek - Veszprém megye nagyobb térképen való megjelenítése

Zala

A megye 5 választókerületét 3 kerületbe vonták egybe. 2002-ben és 2006-ban a Fidesz 4, a szocialisták 1 mandátumot szereztek volna az első fordulós egyéni eredmények alapján. Az új rendszerre vetített listás szavazatok alapján a Fidesz mindhárom körzetben nyert volna. A térképrajzolók feladata itt a nagykanizsai balos körzet felszámolása volt, ezt a masszívan jobboldali lenti körzet felének odaadásával eredményesen meg is oldották.

Az átalakítás végeredménye: 2 jobboldali, 1 billegő körzet

Választókerületek - Zala megye nagyobb térképen való megjelenítése

Így lesz jobboldali az ország

Ha a fenti eredményeket összegezzük, a 106 új választókörzetből 59-ben többségében jobboldali, 22-ben többségében baloldali szavazók élnek. 25 választókerületet minősítettünk billegőnek, ám ezek többsége is inkább jobb-, mint baloldali karakterű. A Lázár János törvénytervezetéhez térképet rajzolók legalaposabban Pest megye választókerületi felosztásába nyúltak bele, de látványos változás, ahogy a Nyugat-Dunántúlon és Veszprémben felszámolták a baloldali kerületeket. Érdekesen átalakulhatnak a politikai erőviszonyok Észak-Magyarországon is, ebben azonban az ügyesen megrajzolt térképek mellett a Jobbik megjelenésének is komoly szerepe van.