Szomszéd úr, van poloskád?

Még nem saját albérlet, de már nem is tömegszálló – a hajléktalanságból kivezető útnak hasznos és fontos igényt kielégítő lépcsőfoka az az intézménytípus, amelyet úgy hívnak: Szobabérlők háza. A lényeg az lenne, hogy az otthon nélküli rászorulók, akiknek van némi rendszeres jövedelme, olcsón, a piaci ár alatt juthassanak emberi léptékű, egy-két személyes szobához meghatározott időre.

Hogy egy 8,8 négyzetméteres szobáért havi 21 000 forint, vagy egy 13,4 négyzetméteres, kétszemélyes szobáért havi 29 400 forint ilyen méltányos árnak számít-e, nem tűnik egyértelműnek. Ilyen díjszabással működik a Szobabérlők háza a XV. kerületi Kőrakás parkban. Ebben az árban ugyan benne van a rezsi is, de a szobákban csak mosdókagyló van, a vécén, zuhanyzón, konyhán osztozniuk kell az egy folyosón lakóknak.

Zsizsegnek

A több lépcsőházból álló, négyemeletes tömb kívülről beleolvad a panelkörnyezetbe. Az útbaigazításért megszólított, padon ücsörgő emberek – mint kiderült, szobabérlők – hívtak be, hogy megmutassák, mit kapnak a pénzükért. Az első lépcsőházban zsúfolt földszinti folyosóra léptünk. Körénk gyűltek a lakók, egymás szavába vágva mutogatták legfőbb bosszúságuk, a házat ellepő rovarok rejtekhelyeit. „Csótány, az van rendesen. Meg poloska is” – biztosítottak róla. Az apró konyhában egy férfi épp csülköt főzött, miközben a rovarok a plafonon mászkáltak. „Az kéne, hogy beleessen a jó kis csülkömbe” – nézett a feje fölé.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A házban épp ki volt plakátolva egy hirdetmény arról, hogy pár nappal később jönnek a rovarirtók, de a lakók nem vártak tőlük sokat, szerintük ahogy a takarítók, úgy a rovarirtók sem voltak eddig se elég hatékonyak. A zuhanyzó nem néz ki sokkal barátságosabban, mint a konyha, a lakók szerint sokszor „ott is zsizsegnek”. A plafon, a fal helyenként mintha rothadna, penészedik. „A fürdő a tüdejét tönkrebassza az embernek, mert gombásodik” – fakadt ki egy fiatal srác. „Az ember vécézik, és potyog rá a vakolat” – vette át a szót egy idős asszony. „Erre fizettünk” – ismétlődött újra meg újra a méltatlankodás. Panasz nemcsak a higiéniai állapotokra van. Akad, aki azt kifogásolja, hogy szerinte túl gyakran keresik az üzemeltető részéről a lakókat, „dörömbölnek az ajtón”, más amiatt dühös, hogy sok kapucsengő nem működik, a vendégeknek ordibálniuk kell, ami meg jogosan bosszantja a szomszédokat.

8,8 négyzetméter

A lakók elmondták, hogy nem így néz ki az egész Szobabérlők háza, van olyan rész, amelyet már felújítottak, még kerekesszékkel is lehet közlekedni, de ez őket, akik nem ott élnek, nem vigasztalja. Megnéztünk egy másik lépcsőházat is, itt is visszaköszönt a koszos fal, a penész. „Szomszéd úr, van poloskád?” – kopogott be az egyik ajtón a bosszús lakók hangadójául és alkalmi idegenvezetőnkül szegődött fiatal nő. Az ajtó mögött lakó középkorú férfi behívott zsúfolt, de szépen, gondosan berendezett szobájába. Készségesen kihúzta az ágyneműtartót: üres, csak maradék irtópor és döglött poloskák vannak benne. Mást nem is mer már belerakni, magyarázta.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A nő saját szobáját is a házilagos poloskairtás nyomai teszik tarkává. A 8,8 négyzetméteres helyiség közepét egy felfújható matrac foglalja el, a ruháit zsákokban vagy a plafonról lógó szárítón tárolja. A szűk helyen lépni alig lehet.

Albérletet is lehet találni ennyiért

Szociális bérlakásból mindig nagy hiány van, de azok a szerencsések, akik kifognak egy ilyet, sokkal olcsóbban jönnek ki, mint a szobabérlők. A XV. kerület honlapján még megtalálható a legutóbbi, novemberben lezárult szociálisbérlakás-pályázat kiírása. Volt például egy „költségelven történő bérbeadásra” hirdetett földszinti, összkomfortos, 30 négyzetméteres lakás, amelyet a kiírás szerint felújított állapotban akartak kiadni, mindössze 10 200 forint havi bérleti díjért. Akadt 37 négyzetméteres, tizedik emeleti lakás, ennek a bérleti díja 14 800 forint havonta a kiírás szerint. Találtunk a kerületi szociális bérlakások közt – havi 27 200 forintért – két és fél szobás, 68 négyzetméteres lakást is.

Még néhány piaci albérlet is versenyképes lehet árban a 21 ezer forintért kiadott 8,8 négyzetméteres szobákkal. Albérlet-apróhirdetéseket böngészve kis kitartással könnyen lehet kiadó szobát találni 21 ezer forint alatt. Még olyan novemberi hirdetést is találtunk, amely az V. kerületi Kecskeméti utcában kínál húsz négyzetméteres, berendezett szobát havi 20 ezer forintért, és ebben a hirdetés szerint már a rezsi is benne van. Ha hárman-négyen úgy döntenek, hogy összeállnak, és közös albérletet keresnek, az egy főre jutó költséget szintén ki lehet hozni a Szobabérlők háza díja alatt.

A Szobabérlők házát 2010. január 1-től a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, a Budapesti Módszertani Szociális Központ (BMSZKI) üzemelteti. A ház Facebook-oldalán olvasható az épület rövid története: eszerint az kezdetben, az újpalotai lakótelep építésekor az építést végzők munkásszállójaként működött. Később olyan emberek béreltek itt szobát, akik nem tudtak bér- vagy saját lakáshoz jutni. Az épületet – amely a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van –, 2009 végéig a FIMÜV (Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozói Zrt.) üzemeltette.

Az átvétel hátterében finanszírozási gondok álltak, magyarázták el a kerületieknek egy tavaly márciusi lakossági fórumon, amelyről az írásos emlékeztető megtalálható a XV. kerület honlapján. Pelle József, a BMSZKI vezetője akkor felidézte, hogy a Szobabérlők Házát eredetileg úgy hozták létre, hogy a befolyó lakbérekből fenntartható legyen, de idővel bebizonyosodott, hogy ez nem megy, nem lehetett olyan mértékben emelni a lakbéreket, ahogy a fenntartási költségek emelkedtek. Pelle elmondta, hogy 2009-ben már nem tudta biztosítani a Fővárosi Önkormányzat a fenntartáshoz szükséges pénzt, ezután döntöttek úgy, hogy a BMSZKI kezelésébe adják az épületet. A megoldás lényege az volt, hogy megmarad a Szobabérlők háza eredeti funkciója, de a BMSZKI létrehoz az épületben egy hagyományos átmeneti szállót is, ami után állami normatíva jár, és így biztosítani lehet a ház további működését. Az átmeneti szálló tavaly december 15-én el is kezdett működni.

A lakók pénze még így sem elég

Az árak ellenére a Szobabérlők háza jelenleg maximális kihasználtsággal működik, tudtuk meg a BMSZKI-tól. Az intézmény tájékoztatása szerint a  49 egy férőhelyes és a 183 két férőhelyes szoba közül mindössze 11 áll üresen, azok is a ki-beköltözéshez kapcsolódó tatarozás miatt. 285 ember él ott.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A Szobabérlők házának egyéves fenntartása 65 millióba kerül a BMSZKI szerint, ebből 59 millió forintot fedeznek a lakók által befizetett díjak, a többit egyéb bevételeikből fizetik. A 65 millió forintból 36 millió megy el közüzemi díjakra, 7 millió egyéb dologi kiadásokra, például szekrényekre, ágyakra. A maradék 20 milliót bérek és járulékok viszik el, fizetnek például takarításra, karbantartásra, őrzésre. A Szobabérlők házában dolgozik ugyanis egy adminisztrátor, egy gondnok, három takarító, egy segédmunkás, egy karbantartó, plusz egy szerződéses biztonsági őr, közölte kérdésünkre a BMSZKI. Ehhez jön még a Kőrakás parkban működő átmeneti szálló személyzete: egy vezető, hét szociális munkás és három szociális asszisztens. A BMSZKI szerint a Szobabérlők házában lakók is rengeteg ügyes-bajos kérdéssel fordulnak az átmeneti szállós kollégákhoz.

Biztonságban ellakhat

„Az átvétel óta látjuk, mit örököltünk, próbáljuk ezzel felvenni a harcot, nem kevés ráfordítással” – írta a szakmai igazgató, Győri Péter a ház állapotára, a poloskákra, penészre vonatkozó kérdésünkre. „A tervünk az, hogy évről évre fokozatosan kijavítunk ezek közül néhány dolgot saját forrásból, hogy fokozatosan javuljanak a körülmények” – tette hozzá, és emlékeztetett arra, hogy átvételkor a teljes pincerendszert rendbe kellett hozni, több száz ágyat, beépített szekrényeket kellett pótolni, költöttek a távközlési rendszerre, tévére, internethálózatra is.

A fiatal nő, akinek a szobájában jártunk, állami gondozott volt gyerekkorában, aztán egy hajléktalanszállón kötött ki. Leszázalékoltként 28 500 forintot kap egy hónapban. Miután kifizeti szobája 21 ezer forintos díját, 7 500 forintja marad. A lakók, akikkel beszéltünk, mind drágállják a Szobabérlők házát, egyikük megjegyezte, a munkaügyi központban is figyelmeztették már, hogy sokat fizet. A piaci albérletet mégsem tartják reális alternatívának. A volt állami gondozott nő például azt mondta, próbálta már többször is, de nem tudott kijönni a pénzéből, ráadásul a kauciót sem sikerült soha visszaszereznie. A BMSZKI-nak is feltettük a kérdést: egy olyan ember számára, aki képes havonta 21 ezer forintot költeni a lakhatására, miért lehet vonzóbb a Szobabérlők háza, mint ha – akár két-három ismerősével összeállva – kibérelne egy kisebb lakást, osztozva társaival a költségeken? A válasz az volt: „Itt egyedül lehet, vagy párjával olcsón, és ha fizeti a díjat, akkor biztonságosan ellakhat, ameddig csak kívánja.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!