További Belföld cikkek
- Egyre csak terjed a madárinfluenza, már nyolc vármegyében van jelen a kór
- Harminchat éve nem volt olyan hideg ebben az időszakban, mint az elmúlt három napban
- Egyre több házaspár végrendeletben tisztázza az özvegynek járó vagyont
- Magasabb teljesítményre kapcsolhat a gödi Samsung-gyár
- Egyetlen sugárterápiás gép sem működik a győri kórházban
Folyamatos átalakulásban van a parlament rendkívüli ülésszakának a napirendje, a pillanatnyi állás szerint csütörtökön mégsem külön ülésnapot tartanak, csak folytatják a kedden véget ért ülést - legalábbis a szokásos ülésnapkezdő porgrampontok közül kimaradnak az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések. Persze az is lehet, hogy csak a fölösleges ellenzéki rizsázást akarja korlátozni a kormánypárt.
De nem ez az egyetlen innovatív eleme a napirendi javaslatnak. Ahhoz az elmúlt másfél évben már hozzászokhattunk, hogy olyan törvényeket is napirendre vesznek, melyeknek még nincs is beterjesztett tervezetük. Az viszont minden szempontból újdonság, hogy a csütörtöki első napirendi pontnak, az Alkotmánybíróság ítélete előtt sietve eltörölt egyházügyi törvény helyett beterjesztett új javaslatnak még a csütörtökön elérhető napirendi javaslatban sem volt címe, csak az enigmatikus „Az egyházakkal kapcsolatos..." címen jegyezték, és még csak az sem derült ki róla, hogy önálló képviselői indítványként terjesztik-e be, vagy a kormány javaslataként.
Időközben, a dátumozás szerint még szerdán beterjesztették a végül „a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról" címet kapott törvényt. Mi magunk utoljára szerdán este 11 óra 5 perckor ellenőriztük a beterjesztett irományok listáját, akkor még nem szerepelt a javaslat a beterjesztett törvényjavaslatok között. Igaz, ezután még 55 percig december 21-e volt, a képviselőknek meg egészen biztos elég a tervezet áttanulmányozására az a bő tíz óra, ami az ülés kezdetéig hátra volt.
Államosítják a dohány-kiskereskedelmet
Az új egyházi törvényről a tervek szerint hat órát vitatkozhatnak majd a képviselők, amit a nyári tapasztalatok alapján ki is tölthetnek – akkor, a nyári ülésszak utolsó ülésén a záróvita is az éjszakába nyúlt. Csütörtökön ezen kívül már csak egy napirendi pontot tárgyalnak, lefolytatják Lázár János nevében a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról, de lényegében a dohánykiskereskedelem államosításáról szóló javaslatát. Azért mondjuk, hogy a javaslat csak nevében célozza a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítását, mert e cél érdekében egy lépéssel sem tesz többet az eddigi szabályozásnál, a fiatalokat a jövőben is csak igazoltatással lehet majd megakadályozni a dohányvásárlásban. A javaslatról részletesebben ebben a cikkünkben olvashat.
A parlament pénteken 16 törvény elfogadásával és négy törvény módosító indítványainak megszavazásával folytatja munkáját, ezekről bővebben következő parlamenti előzetesünkben számolunk be. De hogy legyen idejük felkészülni, azért felsoroljuk, mit tesz a Fidesz a karácsonyfa alá.
Pénteken szavaznak az MSZP bűnösségét is kimondó Átmeneti Rendelkezések módosító indítványairól. Ez a törvény teremti meg a lehetőséget az állampárti tisztviselők nyugdíjának elvonására is, valamint az alaptörvénybe foglalja a legfőbb ügyész jogát arra, hogy kedve szerint választhasson bíróságot. Ezt a rendelkezést eredetileg a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmazta, mígnem hétfőn az Alkotmánybíróság - ami az alaptörvény felülbírálására már nem jogosult - meg nem semmisítette.
Pénteken szavazzák meg Gulyás Gergely Biszku Béla elítélését lehetővé tevő törvényjavaslatát az emberiesség elleni bűnök elévülhetetlenségéről. Államosítják a mobil fizetési rendszert, elfogadják a Brüsszel által is kifogásolt, az egykulcsos adót kétharmadba betonozó törvényt a pénzügyi stabilitásról, törvényt alkotnak a zászlóról és a címerről, és megszavazzák a Fidesznek igencsak kedvező választási rendszert is.
Döntenek a nemzeti vagyonról, a szabálysértési törvény szigorításáról, a csődeljárásról, a területfejlesztésről, a vízközmű-szolgáltatásról, a befektetési alapkezelőkről, az államháztartási törvénnyel eltörlik Matolcsy György feje fölül a költségvetési plafont és elfogadják az új felsőoktatási törvényt is. Utolsóként pedig módosítják az igazságszolgáltatást érintő egyes törvényeket.