Abszurd a vád az LMP-sek ellen

2011.12.23. 15:55
A Helsinki Bizottság szerint az LMPs- tiltakozók senkinek nem sérthették a személyi szabadságát, hiszen a Parlamentet gyalog akadálytalanul meg lehetett közelíteni.

Ellentmond a józan észnek, hogy személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak az LMP-s tiltakozók ellen, hiszen helyváltoztatási szabadságától senkit nem fosztottak meg, és gyalogosan bárki bejuthatott az Országházba – áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében. A jogvédő szervezet jogi segítséget nyújt az előállított tiltakozó aktivistáknak.

Miként az Index is megírta, a rendőrség „személyi szabadság megsértésének” gyanújára hivatkozva állította elő azokat az LMP-s képviselőket és aktivistákat, akik élőláncot vontak a Parlament köré. A Büntető Törvénykönyv értelmében a rendőrség által hivatkozott, és három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt az követi el, „aki mást személyi szabadságától megfoszt”. A gyakorlat szerint ezen olyan magatartást kell érteni, amelynek következtében a sértett elveszíti a mozgási, helyváltoztatási, illetve a tartózkodási helyének megválasztásához fűződő szabadságát (lefogás, megkötözés, bezárás, stb.).

Az élőláncban részt vevők azonban senkit nem gátoltak meg abban, hogy a Parlamentbe bejusson vagy onnan kijöjjön, hiszen csak az utat zárták el, a járdákat nem. A Helsinki szerint ezért fel sem merülhet, hogy a tüntetők akárkit megfosztottak volna a szabad helyváltoztatás jogától.

A jogvédők emlékeztetnek rá, hogy a Fidesz 2007-es kordonbontása kapcsán hozott bírósági döntés fényében még az is kérdéses, hogy a tiltakozók magatartása egyáltalán szabálysértésnek minősülhet-e. A bűncselekményi tényállásnak az ügyre erőltetése pedig ellentmond a józan ész legalapvetőbb szabályainak. A Helsinki Bizottság ezért felszólítja a rendőrséget és az ügyészséget, hogy vizsgálja felül a tüntetők cselekményének nyilvánvalóan abszurd minősítését, és szüntesse meg a büntetőeljárást.

A jogvédők  kivizsgáltatnák a parlamenti képviselők és aktivisták elleni rendőri intézkedések jogszerűségét is, ideértve a testi kényszer alkalmazásának módját, illetve hogy az mindenben megfelelt-e a szükségesség és arányosság feltételének.