A puszta Putyinjától az önimádó Kim Dzsongunig

Kihez hasonlítanak minket nagyobb térképen való megjelenítése

Észak-Korea

Kezdjük a legfrissebbel. A kormány politikájának legádázabb határon túli bírálói sem mentek odáig, mint Szanyi Tibor, aki magát Orbán Viktort hasonlította Észak-Korea önimádó diktátoraihoz, akiknek azért viszonylag ritkán gyűlik meg a bajuk az IMF-fel:

"Szanyi Tibor arra is rákérdezett, igaz-e a sajtóértesülés, amely szerint a Fidesz azt fontolgatja, hogy észak-koreai mintára Orbán Viktor melletti szimpátiatüntetést tervez."

Oroszország, Fehéroroszország

A nemzetközi sajtó már-már reflexszerűen hasonlítja Orbánt és rendszerét az orosz Putyinéhoz, illetve a nála két fokkal keményebb fehérorosz Lukasenkóhoz. 2010-es hatalomra kerülése után például az Economist így írt:

"Többek szerint Orbán olyan, mint Vlagyimir Putyin volt, amikor Oroszország elnöke lett. Stabilitást és rendet teremt egy korrupt és hitelét vesztett politikai korszak után, de ezt nem reformokkal, hanem a hatalmi korlátok ledöntésével éri el."

Nos, a hatalmi korlátok ledöntése, az stimmel, a stabilitáson és a renden azonban még van mit csiszolni.

A Washington Post 2010. december 27-én, a médiatörvény elfogadása után állította Magyarországot Oroszországgal és Fehéroroszországgal egy sorba, már a cikk címe sokat mondó volt: Magyarország putyinizálódása.

Két nappal később a Die Welt már egyenesen a puszta Putyinjának nevezte miniszterelnökünket, és nem azért, mert Orbán Viktor is szokott volna félmeztelenül lovagolni, vagy koncerteken énekelni:

"A bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a puszta Putyinja a szinte összes állami intézmény gleichschaltolásával a magyar történelem tekintélyelvű rendszereinek szerencsétlen hagyományát folytatja. Az a kritika azonban, hogy fehérorosz állapotokat teremt az EU közepén, Orbánt egyáltalán nem izgatja. Magyarország nem az az ország, amely híján van az öntudatnak - mondja. Úgy véli, hogy ezt minden erővel be kell bizonyítania."

Szintén a médiatörvény elfogadása idején festett sötét képet Magyarországról Jean Asselborn luxembergi külügyminiszter:

"Mostanáig Aljakszandr Lukasenkót tekintették az utolsó diktátornak Európában. Nem ez lesz a helyzet, amikor a törvény hatályba lép."

Az alaptörvény elfogadására már-már kimaradtak a hasonlatokból, de a Washington Post keddi cikke megint megjátszotta a keleti kártyát:

Az új alkotmány hatályba lépésével Orbán Viktor miniszterelnök országa jobban emlékeztet az orosz és belorusz autokráciákra, mint az európai demokráciára.

Venezuela, Argentína

Fehéroroszországhoz és Oroszországhoz hasonlóan többnyire párban kapjuk a Venezuela-Argentína hasonlatot. Venezuelában éppen Kádár-rendszert épít Hugo Chavez elnök, Argentína pedig tíz évvel ezelőtt ment csődbe, Cristina Fernández elnökasszony pedig jóval később feltalálta a magánnyugdíjak államosítását.

Kopits György, a monetáris tanács volt tagja a Wall Street Journalban bírálta a magyar kormányt, aminek politikájáról éppen ez a két ország jutott eszébe:

"Ezzel azonban hitelessége maradékát is elveszítheti, hiszen a lépés, együtt a független intézmények irányításának átvételével már-már a venezuelai és argentínai eseményekre emlékeztet. Magyarország viszont, Argentínával és Venezuelával szemben szűkölködik a természeti erőforrásokban, azaz nincs semmije, amivel ellensúlyozhatná a hitelvesztés negatív hatásait."

A magánnyugdíjak államosításánál a Financial Times-nak ugrott be az argentin példa:

"A londoni gazdasági napilap elemző rovatának írása felidézi, hogy az Evita egyike azon filmeknek, amelyeket Budapesten forgattak, és a magyar főváros ebben az esetben Buenos Airest helyettesítette. Most a valóság utánozza a fikciót, miután Magyarország populista kormánya megpróbálja elkobozni a magánnyugdíjakat, kimásolva egy oldalt Cristina Fernándeznek, Argentína peronista elnökének játékrendjéből."

Görögország

A világsajtó a magyar összeomlás vizionálása óta tele van a görög hasonlattal, azzal a különbséggel, hogy ott euró a fizetőeszköz, így az EU-nak inkább érdeke Athén megmentése, mint Budapesté. A Reuters hétfői elemzésének például már a címe is ez: Magyarország lett az új Görögország.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy Kósa Lajos Fidesz-alelnök bizonyos tekintetben megelőzte a korát. A kétharmados forradalom után egy nyilatkozatával, amiben a fuldokló Görögország helyzetével hasonlította össze a miénket, kis híján bedöntötte a forintot:

"Debrecen polgármestere a tanácskozáson azt mondta: úgy tűnik az átadás-átvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg, szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük. Felhívta a figyelmet arra, hogy van olyan igazgatási ágazat, ahol júniusra már nem tudnak bért fizetni, mert elfogyott az erre elkülönített keret."

Szlovákia, Lengyelország

Mára már szívesen cserélnénk mindkét országgal. Az euró árfolyamának megugrása után például elözönlettek minket a szlovák bevásárlóturisták. Charles Gati magyar származású amerikai politológus összehasonlítása mégsem olyan kedvező, mivel elemzésében az autoriter Meciar Szlovákiájával és a Kaczynski fivérek Lengyelországával veti össze Orbán Magyarországát.

Finnország

A leghízelgőbb összehasonlítást a finn hekkerek tették, akiknél Magyarország verte ki a biztosítékot. Magyar kormányportálok ellen intéznek támadást, mert szerintük Finnországban is hasonló történik, mint nálunk (látatlanban azért azt mondjuk, ide nekünk a finn politikai és gazdasági problémákat):

"A finn csoport egyik tagja a kérdésünkre elmondta, hogy a New York TImes egyik blogjában olvasták Paul Krugman jegyzetét a magyarországi helyzetről, és ennek hatására írták meg a bejegyzést a Twitterre. Azért kapták fel a fejüket a magyar hírre, mert úgy látják, hogy nálunk hasonló módon történik a politikai hatalom centralizációja, mint saját hazájukban, Finnországban."