Schmitt két és félmilliót kaphatott doktori címe után

Doktori fokozata miatt köztisztviselőként több éven keresztül pluszjuttatást kapott Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnök. Számításaink szerint az összeg megközelíti a két és félmillió forintot.

A hvg.hu szerdán arról írt, hogy Schmitt 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A cikk szerint a köztársasági elnök 215 oldalas dolgozatából mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) még szerdán visszautasította a cikk állításait. A KEH közleménye felidézi, hogy Schmitt 1992-ben „Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése” címmel írt egyetemi doktori értekezést. A közlemény szerint „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. A KEH szerint Schmitt és a sporttörténész ismerték egymást, kutatásaik során többször együttműködtek.

Csütörtök délután megkerestük a KEH-et, hogy Schmitt köztársasági elnökként, illetve korábbi tisztségeiben kapott-e ilyen jellegű juttatást. Kérdésünkre a KEH elküldte a szerdai közleményét, amiben visszautasították a plágium gyanúját.

Bár Schmitt korábban arról beszélt – ezt idézi a hvg.hu szerdai cikke is -, hogy nem használja a doktori címet, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt szerint azonban ezért a fokozatért pluszjuttatás jár, mégpedig a köztisztviselői illetményalap 75 százaléka. Az illetményalap jelenleg 38 650 forint, tehát ennek 75 százaléka, vagyis 28 987,5 forint jár minden hónapban azoknak a köztisztviselőknek, akik  doktori (PhD) fokozattal rendelkeznek. Ez a juttatás 1992 óta jár, igaz, az illetményalap összege azóta többször is változott.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az Indexnek azt mondta, hogy Schmitt életrajza alapján a nagyköveti pozíciók, a házelnöki tisztség, illetve a köztársasági elnöki tisztség számít közszolgálati jogviszonynak.

Fehér azonban hozzátette: a köztársasági elnöki hivatal esetén is alkalmazandóak a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályok, de hogy Schmitt ebben a pozícióban is megkapja-e a doktori fokozat után járó pluszpénzt, azt nem tudta megmondani. A főtitkár szerinte ehhez pontosan ismerni kéne, hogy az államfő havi illetménye pontosan milyen tételekből álló össze. Fehér szerint a nagyköveti időszak alatt azonban biztosan járt a pénz Schmitt Pálnak.

A kormány fellép a plágium ellen

Schmitt a KEH honlapján elérhető életrajza szerint 1993 és 1997 között volt madridi nagykövet. Bár a számítást nehezíti, hogy a hivatal betöltésének hónapjait nem ismerjük, az Index durva becslései szerint erre az időszakra 876 ezer forint járt Schmittnek a doktori fokozatért. Svájci nagykövet 1999-2002 között volt Schmitt, erre az időszakra számításaink szerint 1 millió 59 ezer 750 forintot kaphatott. A három hónapos házelnöki tisztségért 86 962 forint, a 17 hónapos köztársasági elnöki poszt után pedig 492 ezer 787 forint járhatott Schmittnek.

A szakszervezeti főtitkár nem emlékezett olyan esetre, hogy egy köztisztviselőnek azért kellett volna visszafizetnie juttatásai egy részét, mert plágium miatt megfosztották tudományos fokozatától.

Szabó Gáborról, Szombathely fideszes polgármesteréről 2000-ben derült ki, hogy korábban úgy szerzett doktori fokozatot, hogy nem rendelkezett az ehhez szükséges nyelvvizsgával. Az ügyben nyomozást is folytattak, azt azonban megszüntették, mert a doktori eljárás iratai közül ismeretlen körülmények között eltűntek. Dobolyi Alexandra MSZP-s politikus 2007-ben életrajzában annak ellenére feltüntette a doktori címet, hogy nem rendelkezett vele.

A jelenlegi kormány viszont határozottan fel akar lépni az egyetemi plágiumok ellen. Legalábbis ez derül ki az oktatási államtitkárság tavaly szeptemberi közleményéből. Ebben az olvasható, hogy „az a hallgató, aki sajátjaként nyújt be olyan diplomamunkát, amelyet más készített, magánokirat-hamisítást követ el, és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető”.

Kérdéseinkkel megkerestük az egykori Testnevelési Egyetem jogutódját, a Semmelweis Egyetemet. Azt szerettük volna megtudni, hogy megvizsgálják-e a plágiumgyanút Schmitt Pál doktori disszertációja esetében. Az egyetem kérdésünkre röviden annyit közölt: egyelőre csak a sajtóhírekből értesültek erről, és tájékozódnak a húsz évvel ezelőtt történtekről.

Schmitt disszertációjának egyik bírálója, Kertész István történész az Origónak azt mondta, hogy fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja Schmitt munkáját. Kertész István életrajza szerint a szakdolgozat elbírálásának évében, 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Bizottság által létrehozott Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának tagja. Schmitt Pál abban az időben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt, azt megelőzően, 1985 és 1990 között ő volt a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke.