Milliárdokat vont el Rogán javaslata Tarlóstól

Meglehetősen optimistán fogalmazott Tarlós István főpolgármester a Blikknek, amikor a bulvárlap 2010. december közepén arról írt, hogy egy módosító javaslattal a főváros elveszítheti az idegenforgalmi adóból származó több százmillió forintos bevételét. Tarlós akkor azt mondta, hogy „házon belül” rendezné a problémát.

Miután a javaslatot elfogadták, a főpolgármester jóval keményebb hangot ütött meg. A Magyar Hírlapnak tavaly januárban már azt mondta, hogy Budapestnek nincs adóbevétele, miután „az Országgyűlés hibájából, a miniszterelnök tudta nélkül” az utolsó fővárosi helyi adó, az idegenforgalmi adó kivetésének jogát is elvették a fővárostól.

A javaslatot Rogán Antal V. kerületi polgármester nyújtotta be, ennek lényege az volt, hogy a kerületek, ha akarják, a főváros helyett maguk szedhetik be a szálláshelyek tulajdonosai által fizetett idegenforgalmi adót. A javaslat nyilván azoknak a kerületeknek kedvezett, ahol több szálloda van, többek között ilyen a Belváros is.

A néhány fővárosi kerület számára kedvező javaslat jelentősége, hogy ez volt az első jelentősebb konfliktus a fideszes támogatással megválasztott Tarlós, illetve a Fidesz között. A javaslat zavart okozott a kormánypártok soraiban is, az Origó ugyanis tavaly januárban azt írta: a Fidesz-frakcióban felmerült, hogy a tervezetet egy másik javaslattal kiütik, Orbán Viktor kormányfő ehhez azonban állítólag nem járult hozzá, mert nem akarta, hogy elszabaduljanak indulatok.

2,5 milliárdot vesztett a főváros

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a múlt héten nyilvánosságra hozott, a főváros és a kerületek közti forrásmegosztásról szóló jelentésében hosszabban foglalkozik ezzel a konfliktussal. Az ÁSZ szerint Rogán javaslata évi közel 2,5 milliárd forintos bevétel kiesést okozott fővárosnak.

Amíg 2010-ben az idegenforgalmi adóból és az ahhoz kapcsolt normatív támogatásokból 2,8 milliárd forint bevétele volt a fővárosnak, ez az összeg 2011-re mindössze 375 millió forintra apadt. (Konkrétan a 2010-es bevétel 1,4 milliárd forint idegenforgalmi adóból és az ehhez kapcsolodó 1,4 milliárd forint nomatív  hozzájárulásból állt össze, tavaly 150 és 225 millió forint volt ez az arány).

A fővárosnál azért maradt némi forrás, mert tizenegy kerület – azok a kerületek, ahol kevés szálláshely van – lemondott az adóbeszedés jogáról.

A jelentés szerint mivel Rogán javaslata csak 2010. december 18-án lépett hatályba, így a fővárosi önkormányzatnak kevés ideje maradt arra, hogy felkészüljön az alkalmazására. A kerületeknek ugyanis 2011. január 10-ig kellett véleményezniük azt a javaslatot, hogy az új szabályok értelmében az idegenforgalmi adóból milyen arányban részesüljenek a kerületek. Végül tizenkét kerület élt azzal a lehetőséggel, hogy maga szedje be az adót. Az ÁSZ nem sorolja fel a kerületeket, mindössze annyit ír, hogy „jelentős idegenforgalmi vendéghelyekkel rendelkező belső kerületekről” van szó.

A számvevőszék arra sem tért ki, hogy az egyes kerületeknek mennyi bevételük származott a jogszabály módosításával. Rogán tavaly januárban még a Blikknek azt mondta, hogy az V. kerületi önkormányzatnak a korábbi 10 millió helyett 600 millió forint bevétele lehet az idegenforgalmi adóból. Rogán akkor azzal érvelt a javaslata mellett, hogy az V. kerület az elmúlt években 100 millió forintos értékben hajtott végre közterületi fejlesztéseket, így nagyobb arányú rész illeti meg az adóból.

Rosszul számolt Tarlós

A fővárost úgy tűnik megzavarta, hogy megváltozott az adó beszedésének módja. Az ÁSZ szerint ugyanis a főváros a nála maradt összegekből, azoknak a kerületeknek is pénzt akart visszaosztani, amelyeknek nem járna, mivel maguk beszedték a szálláshelyektől az idegenforgalmi adót. A fővárosi önkormányzat kétszer is megpróbálkozott az adóbevételek szétosztásával, de az ÁSZ jelentése szerint mindkét alkalommal rosszul számolt

Az ÁSZ az idegenforgalmi adó mellett a többi forrás elosztásával is foglalkozott, ezeknél megemlíti, hogy több kerület is lobbizott a pénzosztásnál. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke által irányított XII. kerület azt kérte: vegyék figyelembe a külső kerületeknél a zöldövezetek fenntartási költségeit. Az ugyancsak fideszes vezetésű XVII. kerület pedig arra hivatkozva nem támogatta a kerületek és a főváros közti forrás megosztást, „mert az hosszú távon negatívan hat a kerület felzárkózására és fejlődésére”. A XVII. kerületi polgármester Riz Levente tagja a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) vezetőségének, amellyel Tarlós tavaly többször is összeütközésbe keveredett.

Elhúzódó vita a pénzekről

A források körüli vita ősszel is előkerült, amikor a kormánypártok az önkormányzati törvényről vitáztak. A Fidesz azon parlamenti képviselői, akik kerületi polgármesterek is egyben olyan javaslatokkal álltak elő, amelyek jelentős forrásokkal járó feladatokat csoportosítottak volna át a fővárostól a kerületekhez. Ilyen volt például, hogy a parkolási bevételek a kerületekhez kerüljenek át. A törvény végső változatába végül a kerületek javaslatai kerültek be. Tarlós erre reagálva ősszel azt állította, hogy a kerületek a rossz anyagi helyzetük miatt teszik rá a kezüket a fővárost megillető bevételekre.

Tavaly év végén pedig Tarlós a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) is össze rúgta a port, mivel a tárca zárolta a BKV idei 32 milliárdos támogatását. A főpolgármester ezt követően jelentette be: leállhat a februártól a tömegközlekedés, ha a BKV nem kap állami támogatást. A pénz kormányzati zárolásáról tavaly decemberben az MTV Ma Reggel című műsorában Tarlós azt mondta: az a dolga, hogy a városért harcoljon, és ha ezek miatt „ütköznie” kell politikusokkal, akkor megteszi, „alkalmasint fideszessel is”.