Rendkívüli parlamenti ülés nélkül zárja le Orbán a brüsszeli konfliktust

„Az Európai Bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatóak” – mondta Orbán Viktor kormányfő szerdán az Európai Parlament (EP) előtti felszólalásában. Orbán beszédében, illetve az EP-vita utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Európai Bizottság (EB) és a kormány közti viták csupán egyetlen ügyre korlátozódnak, arra, hogy a jegybank elnöke, illetve a monetáris tanács tagjai az alkotmányra tegyenek-e esküt.

Napokon belül eldől

A kormányfő szavaiból az derült ki, hogy hamar pont kerülhet az Európai Unió és a magyar kormány között hónapok óta húzódó vita végére. Ezt erősítették meg kormányzati források is, akik szerda délelőtt azt mondták, napok alatt eldőlhet, hogy az EU által kifogásolt jogszabályokat milyen pontokon írják át. Egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő szerint egyelőre csak megoldási javaslatok vannak a törvénymódosításokra, a végleges döntések még nem születtek meg. Szerinte ezek jórészt a csütörtök délután négykor kezdődő kormányülésen, illetve a Fidesz ezen a héten összeülő elnökségi ülésén dőlhetnek el.

Egy másik kormányzati tisztviselő arról beszélt, hogy az Orbán és Barroso keddi találkozójáig több kérdésben visszakozhat a kormány. Szerinte azonban lesznek olyan lényegesebb pontok, amelyekről csak később születik majd döntés. Többek között az is mutatja, hogy még nincs kiforrott álláspont, hogy az egyik forrás szerint a bírók korai nyugdíjázásának kérdésében a kormány keménykedni fog. Múlt héten azonban egy másik kormányzati forrás még arról beszélt, hogy akár ebben a kérdésben is elképzelhető meghátrálás. Ezt azzal magyarázta, hogy az idei évtől nyugdíjba vonuló bírák helyére csak tavasszal írják ki a pályázatokat, így ezeket vissza lehetne vonni.

Nem lesz rendkívüli ülés

A források szerint a csütörtöki ülésen a kormány várhatóan összerakja az elmúlt hetekben begyűjtött információkat is. Fellegi Tamás, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter ugyanis az elmúlt hetekben külföldön tárgyalt. A kormány pedig szerdán megkapta azt a levelét, hogy konkrétan milyen kifogásai vannak az EB-nek a jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos hivatalának átalakítása és a bírói munka felső korhatárának csökkentése miatt. A sietség oka feltehetően az, hogy az EB a jogszabályok, különösen a jegybank törvény módosítását szabta meg az IMF-fel és az EU-val folytatott hiteltárgyalások elkezdésének feltételeként.

Több kormányzati forrás szerint ennek ellenére nem merült fel, hogy rendkívüli parlamenti ülésre lenne szükség a jogszabályok módosításához. A parlament tavaszi ülésszaka ugyanis február 13-án kezdődik. Az egyik forrás szerint várhatóan azért nem lesz szükség rendkívüli ülésre, mert a házszabály tavalyi módosítása lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben két nap alatt elfogadjanak egy előterjesztést. Az erről szóló javaslatot Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője terjesztette be december közepén az ellenzéki kritikák ellenére.

Fokozatos hátrálás

A kormány teljes fordulatot vett az EU-val folytatott vitában az elmúlt hetekben. Orbán december 22-én a Barrosónak küldött levelében még azt írta, hogy nem hajlandó visszavonni az EB elnöke által kért törvényeket. Két nappal később a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta: „Nem kell megriadni, nem kell bebújni az asztal alá, hanem nyílt vitákban kell megvédeni az álláspontunkat”.

Január 8-án az MTI-nek adott interjúban azonban már azt mondta, hogy ha az IMF és az EU érvei „megfontolandóak”, akkor a kormány is kész „magáévá tenni” őket, mert számukra „nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása”. Január 12-i brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta: „Ha az Európai Unió érvei meggyőzőek lesznek, akkor jobban tesszük, ha elfogadjuk azokat, és követjük az irányt. Akkor nem lesz rá ok, hogy ennek ellenkezőjét tegyük.” Szerdán a Bild című német lapnak adott interjúban pedig már azt mondta: „A hatalomnak és nem az érvek előtt fogunk meghajolni ebben az esetben.”

A stratégia

A meghátrálásban szerepe lehetett annak, hogy a kormány januárban kemény kritikákat kapott Brüsszel mellett a francia, az osztrák külügyminisztertől, a német kormánytól. Kritikákat fogalmazott Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is. Ráadásul januárban többször is mélypontokra süllyedt a forint árfolyama.

A meghátrálást több kormányzati forrás is úgy írta le, mint Orbán egyik jellemző stratégiáját. Eszerint Orbán a kompromisszumkeresés és a tárgyalás helyett egyből keménykedik, és megpróbál elmenni falig. De ha kiderül, hogy túl kemény a fal, akkor megenyhül, visszavonul, és úgy állítja be a helyzetet, hogy az nem volt jelentős vita, mondta a kormánypárti frakció egyik befolyásos tagja.

A források ezt ahhoz hasonlították, mint amikor tavaly januárban a külföldi kritikák hatására a kormány módosította a médiatörvényt. A kormány akkor is csak technikai módosításokról beszélt, hasonlóan Orbán szerdai sajtótájékoztatójához, amikor szintén élt ezzel a fordulattal. A helyzet azonban annyiban eltér egymástól, hogy akkor a kormány nem kényszerült rá, hogy hitelmegállapodást kössön.