Még három hétig gondolkodhatnak a felvételizők

Némi könnyebbséget jelent a felvételizőknek az oktatási államtitkárság csütörtöki bejelentése, miszerint kilenc nappal meghosszabbították a felsőoktatási jelentkezések határidejét, így a már-már hagyományossá vált február 15-i határidő helyett most akár elektronikus formában, akár postai úton, legkésőbb február 24-én éjfélig lehet eldönteni, melyik egyetem, főiskola szeptemberben induló képzésére adják be a jelentkezési lapot.

480 helyett 500

2012-től már nem 480, hanem 500 pont lehet maximálisan elérni, amelyben 240 pont az úgynevezett jogszabályi minimum. Ezt mindenkinek el kell érni, azaz akinek nincs ennyi pontja, azt automatikusan nem veszik fel sehova.

Változik a többletpontok rendszere is: a korábbi 80 helyett idén 100 többletpontot lehet beszámítani, az emelt szintű érettségiért a korábbi 40 helyett például 50 plusz pont jár.

Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján szerzett pontok (érettségi pontok) összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével lehet jelentkezni. A két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amely előnyösebb a felvételizőnek.

A pontszámítás szabályairól bővebben a felvi.hu oldalon olvashat.

Államilag finanszírozott helyett ösztöndíjas

A felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítése január 31-én jelent meg, az idei, intézményekre, képzési területekre és szakokra lebontott keretszámokat pedig január 20-án hozták nyilvánosságra. A legnagyobb változás talán, hogy átalakul a képzések finanszírozása: szeptembertől állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges finanszírozási forma váltja az eddig államilag finanszírozott és költségtérítéses képzést, ami annyit jelent, hogy a tavalyi 53 ezer helyett most kevesebb, összesen 27 ezer hallgató tanulhat állami ösztöndíjas képzésben, 15 ezren pedig részösztöndíjat kaphatnak. Akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a diákhitel 2.

Röghöz kötnek

Nagy érvágást jelenthet azonban az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas diákoknak, hogy hallgatói szerződés megkötésére kötelezik őket, amiben vállalniuk kell, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor Magyarországon dolgoznak. A felvi.hu-n közzétett tájékoztató szerint a hallgatói szerződés a hallgató és az állam között jön létre, azt az állam nevében eljáró Oktatási Hivatallal kell megkötni. Azok, akik aláírták a szerződést, de nem teljesítik a feltételeket, azoknak vissza kell fizetniük majd az évente több százezer forintnyi támogatást.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói viszont közszolgálati ösztöndíjat vehetik igénybe, ennek feltételeit azonban nem az állam, hanem az egyetem határozza meg.

Visszavágott képzések

Nagy felháborodást keltett az is, hogy a jogi és gazdasági területeken drasztikusan csökkentették az államilag finanszírozott helyeket. Így például vidéken nem, csak a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lesz államilag finanszírozott jogászképzés: a 100 férőhelyén az ELTE és a Pázmány fele-fele arányban osztozkodhat.

Igaz tavaly egyetlen szakon sem kellett elérni a maximális, 480-as ponthatárt, idén biztos, hogy még nagyobb verseny várható a legnépszerűbb szakokon. (2011-ben a legmagasabb pontszám, 462 a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakhoz kellett.)

A 2011-es ponthatárokat és a legnépszerűbb szakokat itt és itt találja.

Nyelvvizsga nélkül is lehet diplomát szerezni

2013. és 2016. között azok a hallgatók is átvehetik a diplomájukat, akik eddig nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták meg az oklevelet. Kitétel azonban, hogy csak az élhet a nyelvvizsga-amnesztiával, akik a felsőoktatási intézmény saját, belső szervezésű nyelvvizsgáját sikeresen teljesítik. Azt, hogy a felsőoktatási intézmények élnek-e ezzel a lehetőséggel, azt maguk dönthetik el.