Az évértékelő helyszínén, a Millenáris környékén tartózkodó tudósítónk jelentése szerint már három órával a beszéd kezdete előtt döbbenetes méretű a rendőri készültség. Helyi lakos tudósítónk a park mögötti utcákat járta, állítása szerint már a Millenáristól egy-két utcányira is ötven-hatvan rendőrjárőr posztol és járőrözik.
"Bízunk abban, hogy a gazdaság hamarosan képes lesz növekedni." Az IMF legutóbbi országjelentése jóval pesszimistább Orbánnál. A dokumentum szerint a kilátásaink nem túl jók, a növekedésünk lassabb, a hiányunk nagyobb lehet, mint amekkorát a kormány és Brüsszel vár.
Orbán: Az új adórendszer a családoknak is kedvez, mert a gyereknevelés költségeinek egy részét nem adóztatják. Az egy gyermekesek nettó jövedelme 8,5, a kétgyerekeseké 16, a három- és több gyerekeseké 23,3 százalékkal nőtt, a gyes időtartama pedig 3 évre. De a családhoz nem csak a gyerek, hanem a nyugdíjas is hozzátartozik. Nekik két éve még a nyugdíj értékének zsugorodástól kellett tartaniuk, most viszont már nem kell, és a rezsiköltségeket is megfékezték. A nők pedig negyven év után nyugdíjba vonulhatnak, ezt a sikert a nemzetközi tárgyalásokon is megvédi a miniszterelnök.
Orbán: Arra kérte a nyugdíjasokat, hogy támogassák a középosztályt támogató politikát, hogy a középosztály megteremthesse a nyugdíj alapját, a középosztályt meg arra, hogy támogassák a nyugdíjasokat, akiknek a szavazataival megteremthető a középosztály érdekét szolgáló többség.
A miniszterelnök arra is utalt, egyebek mellett azért kell átalakítani a felsőoktatást, mert túl sokan szereztek diplomát, és az egyetemek és főiskolák tömegképzése később csalódást okozott a diplomásnak, a családjának és a munkaadóknak is. A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet hétfőn publikált elemzése viszont azt mutatja: nincs diplomás túlkínálat Magyarországon, a cégek inkább növelni, mint csökkenteni szeretnék diplomás foglalkoztatottaik számát.
Orbán: 2011 az első olyan év, amikor a költségvetési deficit 3 százalék alá csökken. Orbán szerint kevéssé köztudott költségvetési titok az, amit az elmúlt egy évben tíz-tizenöt beszédében elmondott, hogy 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság csökken, afelett nő. Ezért bele is foglalták az új alkotmányba, hogy az országot ne lehessen eladósítani. Az adósság jó üzlet is lehet, "ha az ember a bot jó végén van".
Orbán szerint az államadósságot jelentősen csökkentettük, de még nem érezhetjük biztonságban a függetlenségünket. Az Eurostat adatai szerint a 27 uniós tagország közül 14-ben csökkent az államadósság a tavalyi harmadik negyedévben. A mutató az EU-ban Magyarországon nőtt a legnagyobbat: 4,9 százalékponttal emelkedett a második negyedévhez képest, és 0,2 százalékponttal az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Orbán: A régi alkotmány nem védte meg a környezetünket, és a polgári szabadságokat sem, mert félkatonai szervezeteket szabadított a nyakunkra. Az új alkotmány alatt ilyen nem lesz. És rend is van, az elmúlt másfél év összes jelentős bűnügyének elkövetőjét elfogták. És a rasszizmus problémája is megoldódott azzal, hogy nincs különleges bánásmód, mindenki korán kel és dolgozik.
Orbán: Megfékezték a végkielégítések kifizetését is, bár buzgár módjára fel-feltörnek kísérletek, amiket el kell fojtani. Az is igaz, hogy az állami cégeknél a bérezés nem mindig reális.
Orbán Viktor azt mondta, hogy elárul egy költségvetési műhelytitkot. Ami szerinte így hangzik: „ha a költségvetési deficit 2,8 százaléknál kisebb, az államadósság automatikusan csökken, ha nagyobb, akkor automatikusan nő”. Ez ugyanolyan jól csengő ökölszabálynak tűnik, mint az, hogy nem osztunk ki néhány sallert annak, akitől kisvártatva egy Papcsák Ferenc-i értelemben vett vagyont kérünk kölcsön. Csak kár, hogy nem feltétlenül igaz. A deficit és az államadósság alakulása között direkt összefüggést csak akkor lehet számolni, ha tudjuk azt is, milyen gyorsan nőtt a gazdaság, és milyenek a reálkamatok. Egy 7-8 százalékos, tátrai tigrisnyi elrugaszkodásnál akár beleférhet a 3 százalék fölötti deficit is, recesszió esetén viszont akár egy nulla közeli mínuszos egyenleg is növelheti az adósságot.
Orbán: Akik tőlünk balra állnak, azok a teljes önfeladásban szoktak jeleskedni. Ők mindent eladnának, a vízkészletet is. Ők bárkivel megegyeznének. Akik pedig tőlük jobbra állnak, azok senkivel sem egyezkednének, ezért nem lehet őket komolyan venni. A kormány viszont harcol vagy megegyezik, ha kell, mondta Orbán, aki megismételte a Tenkes kapitányás-nagy indiánkönyves hasonlatát.
Orbán: Ne a gazdasági elit és ne a politikai elit szabják meg az ország életét, hanem azok, akik munkából akarnak megélni. Szükség van az elitre is, de az ország haladási irányát és uralkodó értékeit a demokrácia Lincolni szabályai szerint a népnek kell meghatároznia. "Itt léteznek azok a hegyeket megmozgatni képes, ha úgy tetszik, népi erőforrások, amik Kolontáron és Devecseren is megmozdultak" - tért vissza nyitóképéhez.
Orbán: A nemzeti önállóságért más nemzetek nem osztanak jutalmakat, de idővel majd az élettől megkapjuk. A jutalom persze furcsa, a jó munka jutalma még több munka. Lengyelország és Litvánia pedig már mellénk is állt, éljen Lengyelország, éljen Litvánia!
Orbán: Vannak dolgok, amiket számokkal és gazdasági jelenségekkel nem, csak lelki adottságokkal lehet megmagyarázni. Mint amikor a háború után három év alatt újjáépítettük az országot. De az ázsiai gazdaságok teljesítménye mögött is vannak mozgatórugók. A magyar mozgatórugó az, hogy rosszabbul állunk annál, amire a munkánk és a tehetségünk alapján jogosultak lennénk. Kétségtelenül követtünk el hibákat a XX. században, de a büntetés meghaladta a hibák mértékét. A magyar mozgatórugó az, hogy bántja az igazságérzetünket a sorsunk.
Orbán: A magyarokat az viszi előre, hogy meg vannak győződve arról, hogy ennél jobbat érdemelnek. Ne törődjünk az európaiak okoskodó aggódásával. Járjuk a magunk útját. "Ne oda korcsolyázz, ahol a korong éppen van, hanem ahol lesz" - idézte zárásként Wayne Gretzkyt.