Kína, Matolcsy, holdudvar: Fellegi három próbája

Fellegi Tamás hosszú távra tervezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetőjeként. Erre utalt legalábbis, hogy a nyáron átépítették a minisztérium I. kerületben található Vám utcai épületét. Fellegi dolgozószobája korábban a hetedik emeleten volt, a miniszteri szintté azonban a nyolcadik emeletet alakították át, egyedileg berendezett szobákkal, mágneszáras ajtókkal. Fellegi környezete az Indexnek azt állította, az átépítés oka mindössze az volt, hogy méltó elhelyezése legyen a miniszternek függetlenül attól, hogy ki tölti be a posztot. Kormányzati források szerint azonban Fellegi sikeres miniszter akart lenni, aki komolyabban berendezkedik a Vám utcában.

Fellegi december 8-án jelentette be: felmentését kéri arra hivatkozva, hogy túl nagy terhet jelent a számára az IMF-tárgyalások vezetése, illetve a minisztérium irányítása. Orbán Viktor kormányfő elfogadta a lemondást, és néhány nappal később az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterré nevezte ki Fellegit. A lemondás okait firtató decemberi újságcikkek szerint Fellegi a Malév és a közösségi közlekedés sikertelen átalakítása, a magyar-kínai kapcsolatok eredménytelensége, az uniós források lassú kifizetése miatt távozott. Egy befolyásos kormányzati tisztviselő ehhez annyit fűzött hozzá, hogy több miniszterről is el lehet mondani, hogy nem teljesítettek a várakozásoknak megfelelően, így valószínűleg Fellegi távozása sem kizárólag ezzel függött össze.

Már ősszel sejteni lehetett

Az Index arra volt kíváncsi, hogy a lemondása előtti hónapokban milyen konfliktusokba keveredett a miniszter, illetve hogy a kormány tagjai közül miért ő távozott elsőként, miközben az NFM kifelé egy szakmailag viszonylag összeszedett minisztérium képét mutatta. Az elmúlt másfél hónapban tizenegy olyan vezető beosztású kormányzati tisztviselővel és az NFM ügyeit közelről ismerő forrással beszélgettünk, akik ráláttak a miniszter tevékenységére, a téma érzékenysége miatt azonban valamennyien a nevük elhallgatást kérték. A beszélgetésekből az rajzolódott ki, hogy Fellegi ősszel két tűz közé került: komoly vitái voltak Matolcsy György gazdasági miniszterrel, a Fidesz több képviselőjével, ráadásul az általa vezetett tárcát egyre nagyobb nyomás alá helyezték a kormánypártokhoz közel álló gazdasági érdekcsoportok.

Bár a miniszter távozása látszólag váratlan volt, az Index forrásai szerint ez korántsem volt előzmény nélküli, sőt már ősz eleje, szeptember óta lehetett hallani erről szóbeszédeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csak később, november 17-én jelentette be, hogy a kormány az IMF segítségét kéri, így a tárgyalódelegáció összetétele csak ezt követően állt össze. Az NFM működését közelről ismerő források szerint a pletykákat az indította el, hogy a miniszter „nem érezte jól magát a bőrében”, ősszel több esetben is előfordult, hogy feszültebb volt, felemelte a hangját, ez pedig azért volt szokatlan, mert a Fellegit ismerő források a minisztert türelmes, higgadtan érvelő embernek írták le.

Munkatársai szerint Fellegi az NFM irányítójaként jól tudta ötvözni tanári és üzletemberi tapasztalatait. Az 1980-as években a Bibó István Szakkollégiumban tanított, ahol jó kapcsolatba került a Fidesz alapítóival, köztük Orbánnal is. 1996-tól a Magyar Telekomnál dolgozott, előbb ágazati igazgatóként, majd kormányzati kapcsolatokért felelős vezérizgató-helyettesként, 2009-ben pedig megalapította az Infocenter nevű céget, ami többek között a Heti Válasz című hetilapot is birtokolja. Egyik munkatársa szerint Fellegitől sokat lehetett tanulni. Jellemző történetként mesélte, hogy az egyik külföldi tárgyalás során a tárgyalópartner sokat követelt, és nehéz volt leszerelni. Fellegi a helyzetet úgy oldotta meg, hogy a tárgyalás alatt elővett egy darab papírt, aminek az egyik oldalára a külföldi, a másikra a magyar követeléseket jegyzetelte le. Miután az előbbi lista jóval hosszabb volt, a tárgyalópartner néhány dologban kénytelen volt engedni.

Ki vigye le a balhét?

Az Indexnek több forrás is arról beszélt, hogy Fellegi lemondásában szerepe volt a kormányzati struktúrából adódó nézeteltérésnek. A jelenlegi csúcsminisztériumi rendszerben Matolcsy felelt a költségvetésért, Fellegi pedig a források elosztásáért, a fejlesztésért. A két tárca között már 2010 őszén konfliktusok alakultak ki, amelyekből akkor úgy tűnt, Fellegi került ki győztesen, az általa vezetett tárcához egyre több hatáskör került át Matolcsytól, többek között az orosz és a kínai ügyek. A kormányhoz közel álló Magyar Nemzet 2010 októberében arról írt, hogy napirenden van Matolcsy leváltása, ugyanezen az oldalon a napilap egy másik cikkben cselekvő miniszterként írt Fellegiről. A konfliktus 2010 végére alábbhagyott, tavaly ősszel viszont a költségvetés összeállítása során újra felszínre kerültek az ellentétek.

Az NFM és az NGM kölcsönösen egymást bírálta. Fellegi információink szerint ősszel egyre több gazdaságpolitikai döntéssel nem értett egyet. Nehezményezte, hogy a finanszírozási problémák miatt a kormány novemberben kénytelen volt az IMF-hez fordulni, és kritizálta az egykulcsos szja bevezetése körüli nehézségeket is. Matolcsy ezzel szemben több kormányzati forrás szerint az uniós források lassú kifizetését rótta fel Felleginek. A gazdasági miniszter szerint az uniós forrásokra a gazdasági növekedés beindítása miatt lett volna szükség. A Fidesz parlamenti képviselői ugyancsak türelmetlenkedtek amiatt, hogy az uniós források lassú érkezése miatt nem indultak meg választókerületeikben a fejlesztések.

Az NGM többször felrótta azt is, hogy nem jöttek azok az eredmények, amelyeket Fellegi a Széll Kálmán-terv keretében vállalt. Az NFM a széttagolt közlekedési vállalatok (MÁV, Volán, viszont a BKV nem tartozott volna ide) holdingba szervezésével tudott volna évi több milliárdot spórolni. A fejlesztési minisztérium azzal védekezett, hogy a közlekedési koncepció május óta a kormány asztalán van, amelyet azóta sem tárgyaltak. Valószínűleg azért, mert a koncepció a járatok felülvizsgálata, az egyes mellékvonalak megszüntetése miatt számos helyi érdeket sértett volna. Egy gazdasági területen dolgozó kormányzati forrás szerint a Fellegi és Matolcsy közti vita összességében arról szólt, hogy ki legyen a felelős, ha a kormányzati gazdaságpolitika a következő választásokig mégsem hozza meg a várt eredményt. A jelenlegi gazdaságpolitikában ugyanis benne van a kudarc kockázata, fogalmazott a kormányzati forrás.

Kudarcok

Ráadásul Fellegi nem volt elég erős ahhoz, hogy több fontos elképzelését keresztül tudja vinni. Több forrás példaként a negyedik mobilszolgáltatóról szóló pályázat kiírását említette. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) január végén jelentette be, hogy a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank alkotta konzorcium lesz a negyedik mobilszolgáltató, mivel ők tették a legjobb ajánlatot. Felleginek annak ellenére nem tetszett a koncepció, hogy 2008-ban maga is képviselt egy befektetőcsoportot, ami a negyedik mobilszolgáltató frekvenciájára pályázott. Információink szerint a miniszter az állami szerepvállalással nem értett egyet. Úgy vélte, a telített mobilpiac miatt a több milliárdos állami beruházás (vezetékhálózatok, adótornyok építése) hosszú éveken keresztül nem lenne kifizetődő. A jelenlegi három szolgáltató annyira lefedi a piacot, hogy az első években az új szolgáltató valószínűleg csak állami alkalmazottak körében tudna előfizetőket szerezni.

Másképp alakult a kormányzati informatikai hálózat fejlesztése is, amely Fellegi terveivel szemben nem a kormányzati portált működtető Kopint Datorg Zrt-nél maradt, hanem átkerült az MVM-hez. Az erről szóló vita tavaly augusztusban vett különös fordulatot, amikor a Magyar Hírlap az MVM-es koncepciót támogató Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár lehetséges menesztéséről írt. A Magyar Nemzet egy nappal később megvédte Nyitrait, és Fellegi korábbi munkahelyére, a Magyar Telekomra utalva azt írta, hogy üzleti körök akarják elmozdítani az államtitkárt. Bár Nyitrai szeptemberben átkerült a Miniszterelnökséghez, információink szerint Fellegi úgy érezte, hogy a kormányzaton belüli hatalmi harcok többször az ő meggyengítésére irányultak.

Presztízsveszteséget jelentett az NFM-nek az is, hogy nem tudtak befektetőt találni a Malévnak, amely végül február elején be is dőlt. Bár a kínai Hainan-csoporttal tavaly előrehaladott tárgyalások folytak, a kínai befektetők mégis visszaléptek arra hivatkozva, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzetben nem találtak megfelelő üzleti modellt. A koncepció az volt, hogy a magyar állam csak kisebb tulajdonrésszel száll be a nemzeti légitársaságba, a fő befektető a kínai Hainan-csoport és Demján Sándor lesz. A megállapodás azért bukott meg, mert Demján egy drágább megoldásban, nagyobb kapacitású gépekben gondolkodott. A kínaiak ezzel szemben kisebb, a Malév által is használt repülőgépekkel működtették volna a légitársaságot.

Az Index információi szerint Fellegit kellemetlenül érintette, hogy a kínai befektetők ráadásul ősszel egy Orbánnak is elküldött levélben részletezték, hogy szerintük a magyar fél hozzáállása miatt hiúsult meg az üzlet. (A kínai levélről vasárnap beszámolt az atlatszo.hu is) A feszültség Fellegi válasza után oldódott ugyan, és nyilvánvalóvá vált, hogy a kínaiak nem a miniszterre orroltak meg, hanem a Demján által képviselt drágább modellel nem értettek egyet. Egy kormányzati tisztviselő szerint azonban Orbán később egy szűkebb körű beszélgetésen is szóba hozta a kínaiak levelét.

A bizalmatlan frakció

A miniszter helyzetét nem könnyítette meg az sem, hogy nem volt erős bázisa Fideszben; a Bibó szakkollégiumos időkből inkább a párt alapítóival, a régi fideszesekkel ápolt jó viszonyt. Kormányzaton belüli befolyását a Fidesz egyik meghatározó politikusa szerint annak köszönhette, hogy az üzleti életből érkezett. Egy másik kormánypárti képviselő szerint mivel Fellegi külföldi útjai miatt keveset járt be a parlamentbe, nem alakult ki közvetlenebb kapcsolat a miniszter és a frakció között. Ráadásul a képviselő szerint Fellegi lemondása állítólag nem volt beszédtéma a kormánypárti frakcióban. Több képviselő viszont olyan pletykákat emlegetett Fellegiről, hogy a miniszter korábbi üzlettársainak cégeit ajánlotta a kínai befektetők figyelmébe. Fellegi egyik korábbi munkatársa tagadta ezt, azt állítva, hogy az NFM-en belül működő kínai kormánybiztosság nem kötött szerződéseket. A kínaiak pedig magyarországi tárgyalásaik során, többek között a Malév átvilágításakor, a saját embereikkel dolgoztak, nem vették igénybe magyar cégek segítségét.

Fellegi legszűkebb környezetét így főként olyan emberek alkották, akiket korábbi cégeiből hozott magával. Ez nagyjából arra a 8-10 fős csapatra korlátozódott, akiket tárca nélküli miniszterként azután is maga mellett tartott, hogy átköltözött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kossuth téri épületébe. Több munkatársát a kommunikációs tanácsadással foglalkozó EuroAtlanticból hozta, ahol Fellegi a Figyelő róla szóló portréja szerint az 1990-es és a 2000-es években is felbukkant. Korábbi cégtársa, a pr-szakember Gelényi Csaba személyi titkárként, az ugyancsak az EuroAtlanticban tisztséget vállaló, korábbi rádiókuratóriumi elnök Szadai Károly politikai főtanácsadóként dolgozik Fellegi mellett. A kabinetfőnök Komondi Zsolttal pedig a híradás-technikai berendezéseket gyártó Kapsch Telematic Services Kft-nál dolgozott együtt a 2000-es évek végén. Bánhegyi Zsófia szóvivő korábban a Heti Válasz lapigazgató-helyettese volt, illetve egyike annak a négy magánszemélynek, akiktől Fellegi 2009-ben megvásárolta a hetilapot.

A láthatatlan háború

A Fellegi által irányított minisztérium rendelkezett a legtöbb forrással (az idei költségvetés szerint például az NFM 565 milliárd, miközben az NGM 61 milliárd forint felett rendelkezik), a lobbik jelentős része így értelemszerűen az NFM-re zúdult, ami még több konfliktust generált a miniszter körül. Sőt, több kormányzati tisztviselő azt állította, hogy Fellegi lemondásához nagyban hozzájárultak a Fidesz mögött álló gazdasági érdekcsoportokkal folytatott csatározások.

Az egyik forrás szerint a tavaly januárban indult konfliktus (ekkor terjesztette be Lázár János Fidesz-frakcióvezető – valószínűleg a holdudvarnak kedvezve – a kötelező áramátvételi rendszer átalakításáról szóló javaslatát, amellyel nem értett egyet Bencsik János, az NFM energetikai államtitkára) őszre valóságos háborúvá fordult át. Az őszi eseményekből konkrét ügyeket azonban arra hivatkozva nem akartak vagy nem tudtak mondani, hogy a kormánypárt gazdasági holdudvara szűk, zárt körként működik, amelynek ügyeit kevesen látják át. A gazdasági holdudvart azonban olyan befolyásos körnek írták le, amelynek jó kapcsolatai vannak Orbánnal, a törvényjavaslatok módosításánál is latba tudják vetni a befolyásukat, a hozzájuk lojális emberek kezét pedig hamar elengedik, ha az érdekeik úgy kívánják.

Fellegi számára ez a kör nem volt ismeretlen, az Infocenterben lévő érdekeltségét ugyanis még miniszteri kinevezése előtt Nyerges Zsoltnak adta el. Nyergesről elsőként a Figyelő közölt portrét 2010 júniusában: ebből olyan befolyásos üzletember képe rajzolódik ki, aki kiváló kapcsolatokkal rendelkezik az üzleti világban, illetve a Fidesz környékén. Nyerges több szállal kötődik Simicska Lajoshoz, akit a Fidesz egyik legbefolyásosabb háttéremberének tartanak. Simicska korábban a Fidesz gazdasági igazgatója, majd az első Orbán-kormány idején az adóhivatal elnöke volt. A két, nyilvánosságot kerülő üzletember viszonyáról a Figyelő azt írta: egy körben dolgoznak, ahol Simicska a főnök, de Nyerges szerepe is meghatározó. A hetilap szerint Fellegin kívül ehhez a körhöz tartozik Töröcskei István bankár, az Állami Adósságkezelő Központ vezérigazgatója, illetve Kalmár István, Simicska korábbi adóhivatali helyettese.

Fellegi és a holdudvar konfliktusát valószínűleg az okozta, hogy a tárca vezetése nem tett eleget minden kérésnek, mivel nem akarták vállalni az összes ezzel járó felelősséget. A lobbi ennek ellenére a kormány megalakulása óta tetten érhető volt. Látványosan megerősödött a Nyerges Zsolt által irányított Közgép, amelynek felemelkedéséről az Origó közölt több cikket. Az Origó foglalkozott azzal is, hogy a kormányváltás után több nagy állami vállalat a korábbiaknál jóval nagyobb összegeket kezdett el köztéri reklámokra fordítani, és ezek egy olyan cég felületein jelentek meg, amelyben Simicskának és Nyergesnek is tulajdonrésze van. A lobbira (különösen a Közgépére) utaltak azok az Index által megismert jelentések is, amelyeket egy külsős cég készített az NFM számára. A források szerint a lobbi ráadásul intézményesült is, az érdekcsoport több embere a minisztériumban dolgozott, példaként említették, hogy a Fellegit váltó Németh Lászlóné mellett főtanácsadóként ott tevékenykedik Nyerges testvére, Nyerges Attila is.

Az átizzadt ing

A lobbiharc a minisztériumi dolgozók között is beszédtéma volt. Egy minisztériumi forrás szerint többször szóba került például, hogy a minisztérium vezetői közül kik büszkélkednek azzal, hogy rendszeresen járnak a Radóc utca 8-ba, ahol több, Simicskához köthető cég székhelye található. Egy másik minisztériumi forrás pedig egy olyan pletykáról számolt be, hogy Fellegi egyik munkatársa átizzadt inggel jött ki egy olyan tárgyalásról, amelyen a holdudvar egyik ismertebb tagja is jelen volt. De nemcsak a minisztériumban, a kormánypárti képviselők között is többször beszédtéma volt a gazdasági érdekcsoportok ereje. Az egyik képviselő szerint ezek a beszélgetések úgy néztek ki, hogy egy kormányzati döntés után az egyik képviselő megkérdezi a másiktól, hogy valójában mi történt, erre a megkérdezett politikus megemlíti a holdvar egyik ismert tagjának a nevét, mire a képviselő azt feleli, igen, ő is úgy tudja.

A szóbeszédek egy része lehet, hogy nem igaz, de tény, hogy a téma a képviselőket, a kormányzaton belüli dolgozókat is foglalkoztatja. Több befolyásos kormányzati forrás is megerősítette, hogy maga Nyerges Zsolt is megjelent a minisztériumban. Eszerint Nyerges akkor bukkant fel, amikor több kínai befektető érkezett Magyarországra, akik magyar üzletemberekkel találkoztak az NFM-ben. A magyar delegációnak tagja volt Nyerges is. A tárgyalásokat ismerő egyik forrás szerint többek között a ferihegyi gyorsvasút építése volt a téma. Fellegi tavaly júniusban a Magyar Nemzetnek mondta azt, hogy kínai befektetők építhetik a Ferihegyet Budapesttel összekötő gyorsvasutat, illetve részt vehetnek nagyobb pályaudvarok felújításában is. A fejlesztések iránt pedig az Origó szerint a Közgép is érdeklődött. Mindezekkel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni Nyergest, az üzletember megkeresésünkre azonban egyelőre nem reagált.

Hogyan tovább?

Fellegi nem kívánt interjút adni az Indexnek lemondása körülményeiről. Szűkebb környezete megerősítette ugyan a cikkben említett információk nagy részét, de állította: a miniszter távozásának nem volt köze sem a kormányzaton belüli, sem a holdudvarral folytatott vitákhoz. Azzal érveltek, hogy az NFM zöldmezős minisztériumként jött létre, a kialakítása során máshonnan kellett területeket elvonni, emiatt pedig kódolva voltak a konfliktusok. Ráadásul mivel a kormányzati források nagy része a misztériumhoz volt csoportosítva, a politikai és gazdasági konfliktusok is tömegesen jelentkeztek. De hiába állandósultak a konfliktusok, ezek nem befolyásolták a miniszter döntését, állították. Ha pedig a miniszter valóban keményen kritizálta volna a gazdaságpolitikát, akkor Orbán nem bízta volna rá az egyik legkényesebb feladatot, az IMF-tárgyalások levezénylését, érvelt Fellegi környezete. Hozzátetették: a kínai, orosz ügyek vitelével járó rengeteg utazás kimerítette a minisztert.

Fellegi a Figyelőnek adott januári interjúban (ahol főként az IMF-tárgyalásokról beszélt) a jövőjére vonatkozó kérdésre azt felelte: önálló egzisztenciával rendelkezik, így sem anyagiakban, sem karrierjében nem függ a politikától. Az Orbánnal való megállapodás értelmében pedig addig marad, amíg szükség van rá. Egy befolyásos kormányzati forrás szerint Fellegi az IMF-tárgyalások lezárulása után egy létrejövő energetikai, közlekedési holdingot vezethet, vagy nemzetközi szintéren kaphat posztot, a nyárra várható kormányátalakítás során azonban nem valószínű, hogy komolyabb kormányzati pozícióba kerül. Hozzátette: a nemzetközileg elismert, jó kapcsolatokkal rendelkező, kiváló tárgyalónak tartott Fellegi jövőjét mindenképpen meghatározza, hogy milyen eredményeket ér el a Valutalappal folytatott tárgyalásokon.