Így érvel a kormány a nagy büntetés ellen

„A kormány minden lehetséges csatornán tájékoztatja a partnereit a magyarországi folyamatokról és a magyar álláspontról” – fogalmazott szerda délelőtt újságíróknak Győri Enikő EU-államtitkár. A magyar diplomáciai offenzíva az Európai Bizottság múlt heti, 144 milliárd forintos büntetése miatt vált nagyon fontossá.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Frankfurtban azt mondta a bizottság javaslatáról, hogy az "nem törvényes és nem fair". Azt is ígérte, hogy küzdeni fog azért, hogy az EU-s pénzügyminiszterek a márciusi találkozójukon ne bólintsanak rá a bizottsági javaslatra.

Budapest szerint miért nem törvényes?

Igyekeztünk összeszedni a magyar érveket, hogy miért nem tekinti a kormány törvényesnek és fairnek a büntetést.

Egyetlen bizottsági érvet fogad el Magyarország, azt, hogy az EU történetében a legrégebben, 2004 óta folyamatosan túlzott deficiteljárás alatt van az ország. Ezért persze időarányosan inkább az MSZP-SZDSZ kormányok a felelősek.

Trükk vagy siker?

A bizottság másik fontos érve, hogy a 2011-re vonatkozó, még 2009-ben kiadott EU-s ajánlásokat Magyarország nem teljesítette. A tavalyi évre vonatkozóan kellett volna elérni, hogy a GDP arányos költségvetési hiány 3 százalék alatt legyen. A magyar kormány szerint a cél bőven teljesült. A nemzetgazdasági minisztérium január 26-i közleménye szerint csak a GDP 2,8 százalékára rúgott a hiány, sőt, az eredményszemléletű mérleg 3 százalék feletti többletet mutatott, az egyszeri bevételek miatt. Az Európai Bizottság azonban nem így számolt. A brüsszeli számítások szerint a magyar hiány valójában a GDP 6 százaléka volt tavaly. A különbség ott van, hogy a bizottság szerint trükközött a magyar kormány, mert a válságadókkal és a nyugdíjpénztárak államosításával tömködte be a lyukakat, márpedig ezek egyszeri, és nem fenntartható bevételek.

Apróságon kekeckednek?

Az idei hiány miatt is aggódik a bizottság, de a büntetéskor kiadott érvelésük szerint is lehetséges, hogy idén tartani fogjuk a 3 százalék alatti szintet. Viszont 2013-ra ennél valamivel nagyobb, az EU-s határt 0,25 százalékkal túllépő hiányra számítanak. "Miközben az Orbán-kormány nagyon gyorsan csökkenti a hiányt, akkor egy ilyen kicsi, becsült különbség miatt kell példátlan büntetést elszenvednie?" – érvelnek most a magyar diplomaták. Egyébként is a magyarok egyik fő érve, hogy látványosan küzd a magyar kormány a hiány csökkentéséért, az új alkotmányba is belekerült az eladósodás tiltása, így éppen az e tekintetben egyik legstréberebb tagállamot akarják megbüntetni.

„Ahol nem 0,25 százalékról vitatkozunk, ott a bizottság hogyan fog eljárni?” – tette fel szerdán Győri Enikő a költői kérdést, amit a nagyobb hiánnyal küzdő tagállamok kormányainak is nekiszegez várhatóan a magyar diplomácia. Ezzel lehet ijesztgetni őket, hogy a Magyarország elleni különös szigor olyan precedenst teremthet, amelynek áldozatai legközelebb ők lehetnek.

A jövő évre vonatkozó becslést különösen furcsának találja a magyar kormány a büntetés érvei között. A túlzott deficiteljárás ugyanis a magyar kormány jogértelmezése szerint nem vonatkozhat időben előre. Az Európai Bizottság szerint azonban vonatkozhat, ez következik az úgynevezett hatos csomag logikájából, ahol a büntetést preventív módon is ki lehet szabni a túlköltekezőkre. Csakhogy a magyar kormány szerint az eurózónára vonatkozó hatos csomag szellemiségével érvelni az eurózónán kívül jogilag nem értelmezhető.

Túlzott a büntetés?

Van viszont egy vitapont, ahol ez az érvelés megfordul, mégpedig a büntetés mértéke körül. A magyar kormány szerint a GDP 0,5 százalékára rúgó büntetés most azért túlzás, mert a hatos csomag alapján első körben legfeljebb a GDP 0,2 százalékát kitevő büntetést lehet kivetni. (Ennek az elvnek az alapján jósolt az Index is 56 milliárd forint körüli büntetést a múlt héten.) Csakhogy itt a bizottság nem a hatos csomag szellemiségével érvel, hanem egy 2006-os EU-s rendelettel, ami kifejezetten a kohéziós pénzek felfüggesztésének feltételeire vonatkozik, és ott a 0,5 százalékos tétel szerepel. Innen is jól látszik, hogy mindkét fél érvel a hatos csomaggal, illetve más szabályokkal is, attól függően, hogy álláspontjához melyik áll éppen közelebb.

Tettünk valamit?

A magyar kormány azzal is érvel, hogy nem igaz az, hogy Magyarország nem lépett, amikor a büntetést kilátásba helyezték. Győri Enikő szerdai bejelentése szerint a kormány már február 9-én tájékoztatta a bizottságot arról a csomagról, amit előző nap Matolcsy György vitt kormányülésre, és ami összesen 30 milliárd forintos spórolásról szólt, éppen az EU-s büntetés elkerülése érdekében. Orbán Viktor később még egy levelet küldött erről a bizottságnak, ám a magyar kormány szerint ezeket érdemben a bizottság nem vette figyelembe a 22-i döntésekor.

Az persze bonyolíthatta a helyzetet, hogy a nemzetgazdasági tárca közben azzal a címmel adott ki közleményt ez EU-s büntetésről szóló döntés napján is, hogy „A kormány nem hajt végre kiigazítást a költségvetésen”, miközben pont ez lenne a brüsszeli elvárás. Hogy itt mekkora szerepe van a szómágiának, és mik a valódi lépések, az csak lassan derülhet ki. Ugyanis a közleményben van olyan rész, ami elismeri, hogy döntött a kormány intézkedésekről az EU-nak is tetsző hiánycélok betartásáért, csakhogy ezek nem kiigazításaként, hanem az irány változatlanságaként értendők.

A jogon bőven túlmutat e vita

A jogi érveken túl vannak nagyon fontos politikai érvek is. Ahogy ebben a blogbejegyzésben már kifejtettük, az Európai Bizottság szívesen statuálna példát egy komoly büntetéssel, hogy a szigorú közös gazdaságpolitika hitelességét bizonyítsa. Ugyanakkor a kormánypárti politikusoknak meggyőződése, hogy a bizottsági döntések mögött gazdasági és egyéb részérdekek vannak – ahogy ezt Varga Mihály miniszterelnök-helyettes és Lázár János frakcióvezető is kifejtette. Vagyis a bizottságot gazdasági érdekeik mentén nyomják egyesek. Az ezzel kapcsolatos feltételezések megalapozottságáról már itt írtunk, jelezve, hogy Magyarország általános megítélése tényleg annyira rossz Európában, hogy ha valakit büntetni kell, akkor politikai szempontból Magyarország könnyű préda.

Nagyobb a füstje mint a lángja?

A jogi és politikai viták mellett van még két nagyon fontos szempont, ami alapján a büntetés körüli vita inkább látványelem, mintsem önmagáért fontos.

Mert egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországra tényleg kevesebb pénz jön majd jövőre, akárki akárhogyan is dönt.

Egyrészt a bizottság nagyon egyértelműen jelezte, hogy Magyarországnak van ideje arra, hogy meggyőző tervek bemutatásával megússza a büntetést. A magyar kormány elég magabiztos abban, hogy ha a tagállamok most rá is bólintanak a bizottsági döntésre, arra gondolnak majd közben, hogy legkésőbb az év végén ezt úgyis visszavonják majd. Az Index értesülései szerint ezt tartják Budapesten a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Pláne, hogy az EU-tól és IMF-től várt hitel feltételei várhatóan olyanok lesznek, amelyek a most kívánt kiigazításokat amúgy is Magyarországra kényszerítenék.

Ám ha mégis megkapjuk a büntetést, az sem biztos, hogy valódi veszteséget jelentene. Ahogy Fóris György, a Bruxinfo elemzője a napi.hu-nak elmondta, ezt pénzt simán lehet, hogy nem is tudtuk volna elkölteni. A büntetés után ugyanis a 2013-as kohéziós támogatások 71 százaléka maradna meg Magyarországnak. Ami azért nem lenne baj, mert az éves keretek 70 százalékánál többet nem szokott bírni Magyarország lehívni (nincs elég pályázat). Vagyis valójában lehet, hogy nem venné észre a magyar gazdaság e 144 milliárd Brüsszelben maradását, mert ez az összeg az eddigi tapasztalatok alapján amúgy is beragadna.

Így a büntetésről szóló vita leginkább politikai: Brüsszel büntetni akar, hogy szigorát megmutassa a piacoknak, és elrettentse a többi tagállamot a szabályok megsértésétől. A magyar kormány pedig el akarja kerülni az újabb megaláztatást.