Orbán Viktor mégse magyarázza az aláírását

A miniszterelnök napirend előtt Az új európai szerződésről címmel beszél majd, ezzel kezdődik a mai ülés. Péntek délelőtt írta alá Brüsszelben azt a kormányközi szerződést, amit még az idén ratifikálnia kellene a magyar parlamentnek is. Herman Van Rompuy többek között azzal bíztatta az európai miniszterelnököket, hogy biztos ráveszik a parlamentjeiket a ratifikálásra, hiszen "önök tehetséges politikusok, különben nem lennének itt".

Fél órával az ülés kezdete előtt az Országgyűlés honlapjáról a napirend előtt felszólalók listájáról lekerült Orbán Viktor neve.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye IS Magyarország - ez lesz a címe a mai első napirend előtti felszólalásnak, Gyurcsány Ferenc egykori pénzügyminiszterének, Veres Jánosnak az előadásában. A miniszterelnök helyett a KDNP és a Jobbik foglalkozik majd napirend előtt az EU-val, az LMP frakcióvezetője pedig a munka világával kapcsolatban kérdezi meg, hogy az merre tart.

Tavaszi ülésszak, hetedik ülés, megnyitotta.

Veres a felszólalása címét (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye IS Magyarország) egy 2-i tiltakozástól kölcsönözte. Helyi baloldali szervezetek a Nyíregyháza főteréntiltakoztak a kormány számos intézkedése ellen. Kevesebb munka, a közmunkásoknak járó bér csökkenése, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, a fagykárenyhítés méltánytalansága, a felsőoktatási keretszámok csökkentése és még számos sérelem szerepelt a felsoroltak között.

Veres felolvassa a 2-i titlakozáskor írt petíciót. A tüntetők szerinte az MSZP Kelet-Magyarország Programjára várnak.

Fotó: Huszti István

Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár állítja, hogy a kormány tudja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg is Magyarország része. A közmunkák 10 százaléka, a kistérségi támogatások 20 százaléka ment a megyébe, tehát felülreprezentált a megye a támogatásokban.

A kormány Szabolcsnak hasznos intézkedéseinek sorolása után azt bizonygatja, hogy az MSZP kormányzása idején a megye sokkal kevesebb támogatást kapott. 2009-nél 100 milliárddal több megy most. És a szerkezet is más, mert most több megy közmunkára, és arányaiban kevesebb szociális segélyre. "Önök elszigetelték, a segélyek világába zárták a szegényeket" - vág vissza. Bezzeg a Fidesz-kormánynak az a célja, hogy munkából éljenek meg az emberek.

Jávor Benedek - LMP - Merre tart a munka világa? címmel beszél napirend előtt. Szerinte az a kérdés, hogy Magyarország periféria akar-e lenne vagy a centrumországokhoz felzárkózni. Az olcsó, képzetlen munkaerő legyen a magyar út, vagy pedig a jól képzettekkel próbáljon az ország kitörni? A bevezető arra vonatkozott, hogy szerinte erről szól majd az LMP népszavazása, amihez a párt hétvégi döntése alapján már el is kezdődött az aláírásgyűjtés.

Ezek az LMP kérdései, amit népszavazásra bocsátanának. Jávor részletesen kifejti éppen ezeket:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen?

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni?

3.Egyetért-e Ön azzal, hogy 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?

4.Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?

Budapest 2012. március 5.Schiffer András a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti képviselője aláírásokat gyűjt a Nyugati téri aluljáróban a párt Népszavazás 2012 névvel elindított kezdeményezésén. Az LMP a nap folyamán nyolcvan helyre települ ki, és az interneten is szervezi a támogatóit. Az aláírásokat április 2.-ig gyűjthetik.

Fotó: Marjai János

Az LMP frakcióvezetője szerint nem jó érv az, hogy drága lenne visszavonni az LMP által megtámadott törvényeket. Egy Magyar Nemzet-cikk alapján legalábbis szerinte ez lesz a kormány ellenérve.

Jávor felszólalására a kormány nevében senki sem akar válaszolni. Így nem derül ki, hogy Jávor jól sejtette-e egy újságcikk alapján, hogy mi lesz a kormány válasza az LMP népszavazási kezdeményezésére.

Pálffy István (most KDNP, korábban Híradó) beszél a pénteken aláírt fiskális unióról. Erről beszélt volna Orbán Viktor is napirend előtt, de csak Pálffy méltatja most a megállapodást. De ez nem elég, Pálffy szerint további EU-s megállapodás kell.

Új európai kiegyezés kell, modus vivendi. Olyan megállapodás kell, ami nyugat és kelet között hoz létre új megállapodást, olyan alapon, hogy a közjóhoz térjünk vissza.

Kellenek a keleti szövetségesek, mert új alapon kell összhangolni Európát. Hogy pontosan miben állapodna meg, az nem derült ki.

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszol, emlékeztet arra, hogy a költségvetési paktum csak az egyik oldala az európai törekvéseknek. Szerinte gazdasági növekedés nélkül nem lehet a költségvetési fegyelemre koncentrálni.

Az arab tavasz kapcsán a keresztény kisebbség védelme is fontos, ezt a témát Orbán Viktor is erőltette az EU-s csúcson Németh szerint.

Tanulhatunk Romániától Németh Zsolt szerint, mert a szerb csatlakozási tárgyalások megkezdését a vlach kisebbségek védelméhez kötötték. A magyar (baloldali) kormány bezzeg annak idején a román csatlakozáskor nem volt ilyen kemény.

Vannak Magyarországgal szolidáris EU-tagok, akik kiálltak mellettünk: Litvánia, Lengyelország, Csehország. Tehát Németh szerint már nem magyar-EU vitáról van szó, hanem Közép-Európa értékeinek megvédéséről, csapong tovább szabadon EU-s témákra, ha már Pálffy szóba hozta a szervezetet.

EU-tanázia - ez Vona Gábor (Jobbik) felszólalásának címe, vagyis marad az EU-s tematika. Vona a Békemenet jelszavát idézi: "Nem leszünk gyarmat".Vona szerint azóta csak romlott a helyzet, az EP-ben már kéthetente magyarellenes napot tartanak, az MSZP-sek részt vesznek az ottani magyargyalázásban.

Vona szerint Andor László EU-biztos olyat tett, amit csak MSZP-s tehet, amikor nem vett részt a Magyarország megbüntetéséről szóló ülésen. Az MSZP-t elküldte a francba, Kövér László házelnök rendreutasította a szóhasználat miatt.

Az MSZP után most a kormányt támadja Vona. Szerinte a Fidesz letette a fegyvert a szabadságharcban, alámegy az EU követeléseinek, a fiskális uniót is aláírta Orbán Viktor. Vona szerint nettó ráfizetői vagyunk a tagságnak, mert több pénzt vonnak ki a nyugati cégek Magyarországról mint amennyi támogatás egyébként ide érkezik. "Ebben nem akarunk tagok lenni" - megváltozott az EU a belépés óta.

Legyen népszavazás a további EU-tagságról, vagy legalább a fiskális unióról, követeli Vona Gábor.

Kövér: a szavazáskor a kocsmai emberek hangja is számít, de nem a parlamentben, oktatja ki Vonát ismét az MSZP francba küldése miatt.

A miniszterelnüök személyesen válaszol Vonának. Orbán azt hitte, hogy a Jobbik a kormánnyal együtt van az EU-val folytatott harcban. Az EU olyan hiánycsökkentést követel Magyarországtól, amire rámenne az életszínvonalunk. 2010-ben nem voltunk hajléandóak azon az úton haladni, amit az EU követelt. Megszorítás helyett tehermegosztást választottunk, emlékeztet Orbán, aki csalódott, hogy a Jobbik ezt a politikát már nem támogatja.

Orbán szerint 2011-12-re vonatkozóan az EU-nak az nem tetszett, hogy milyen módszerrel nyomta le Magyarország a hiányát 3 százalék alá. 2013-ra vonatkozóan pedig nem hiszik el, hogy teljesül a hiánycél. Orbán szerint erről szól a gyarmatosításvita, vagyis a módszerekről szól a vita. Akinek csak a piacunk kell, az a gyarmatosító, de akinek a munkák is kell, az szövetséges. Hiszen Magyarországnak szüksége van a külföldi befektetésekre.

Orbán szerint a Magyarországot fenyegető pénzbüntetés - a kohéziós támogatások megvágása - nem igazságos, mert Magyarország teljesíti a célokat, sokkal jobban mint más tagállamok, csak a módszert vitatta az EU. Higgadtan védi majd a magyar érdekeket, ígérte a miniszterelnök.

"Akcióban a három csapás" - címmel beszél Kocsis Máté (Fidesz), aki Józsefváros polgármestere is. A nagyon rossz közbiztonságról beszél, és egy 2009-es fideszes kezdeményezésű szigorításról beszél. El is jut a 2010-es úgynevezett három csapás törvényhez, ami alapján a visszaeső bűnözők harmadik esetben már csekély bűncselekményért is nagyon kemény bűntetést kapnak.

Kocsis szerint a törvénnyel kapcsolatos alkotmányos kifogások nem állták meg a helyüket. Felsorolja az ítéleteket, ahol alkalmazták már a törvényt. Utána általában emlékeztet, hogy az együttélésnek kellenek szabályok. Szerinte a kormány erőfeszítései már meghozták első gyümölcseit.

Rétvári Bence (KDNP) igazságügyi államtitkár folytatja a kormány méltatását, formailag Kocsisnak adott válaszában. A kormány a bűnözők helyett az áldozatok oldalán van, a bűnt elutasítja a kormány, és senki se kerülheti el az igazságszolgáltatást, stb. Sorolja, hogy még milyen szigorításokat eszközölt a kormány 2010 óta (uzsorások, dizájner drogok, gyorsabb eljárások, több rendőr, stb).

Gúr Nándor (MSZP) kezdhet majd.