Mától erkölcsös lesz minden iszapömlés

Az elempés Karácsony Gergely "Rabul ejtve" című felszólalásával indul a nap, ami után a szocialista Harangozó Tamás követeli a kormányzati ámokfutás megakadályozását. Eztán Vona Gábor kérdez rá, hogy azé-e az ország, akié a föld. A két kormánypárti felszólaló közül Harrach Péter a szolidaritásról, a fideszes Zombor Gábor a gyáralapításokról beszél.

A szokásjog szerint a még mindig legnagyobb ellenzéki frakció, az MSZP kezdheti az interpellációkat, egyből egy páros mutatvánnyal. Pál Béla és Burány Sándor érdeklődik majd a Matolcsy Györgyöt helyettesítő államtitkárnál, hogy miért teszi tönkre a kormány a rokkantnyugdíjasok vállalkozásait. Másodikként a jobbikos Szilágyi György kérdezhet arról, hogy miért csak a személyi kifizetések példásak.

A héten két kormánypárti öninterpellációt is végigunatkozhatnak az érdeklődők. Elsőként a fideszes Pócs János ront rá a külföldi tulajdonú közműszolgáltatókra, név szerint a Tigázra, amely szerinte háromszor veszi vissza az elmaradt hasznot. A kereszténydemokrata Puskás Tivadar pedig az egészségügy átalakítása mellett tesz hitet.

A kormánypártok képviselői után az elempés Ertsey Katalin érdeklődik a szülői szabadságra vonatkozó EU-s irányelv átültetéséről, majd a szocialista Kiss Péter a magánnyugdíjasok nyugdíjáról, Józsa István pedig a döntéshozatalok helyéről érdeklődik.

Hagyományosan csak hét interpellációra jut idő, így a nyolcadikként és kilencedikként jelentkezett jobbikosok csak az elnök jóindulatától függően szólalhatnak fel. Bertha Szilvia 33 szavas kérdésben érdeklődne a fogyatékosok költségtámogatási rendszeréről, míg Lenhardt Balázs "a minket kioktató" Európáról értekezne. Tizedikként még egy kormánypárti öninterpelláló is jelentkezett, a kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás a magyar élelmiszer keleti piacáról beszélne.

Az LMP akkor tud részt venni a Lázár János által összehívott ötpárti egyeztetéseken, ha a kormánytöbbség visszavonja a parlamentet "bábszínházzá" visszaminősítő intézkedéseit, például a december 30-án elfogadott új házszabályt, vagy az egykulcsos adó alkotmányban rögzítését. „Ezek nélkül az ilyen típusú egyeztetések összehívása pusztán politikai PR-akció” – jelentette ki Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője. A korábbi ötpárti egyeztetések tapasztalata sem biztató, legutóbb, az átmeneti rendelkezésekről tartott egyeztetésen Lázár csak felolvasta a javaslatot, amit pár órával később nyilvánosságra is hozott, mondta Jávor.

A szokásos udvariassági késéssel kezdődik az ülésszak, a hivatalos kezdés után négy perccel még félház sincs, az MSZP-ből és a Fideszből a többség hiányzik, egyedül a jobbikosok vannak bent legalább felerészt. A házelnököt még nem láttuk.

A házelnök beigazította maga alatt a széket, megigazította a zakóját és bekapcsolta a monitorát, majd iratait rendezgette. Még nem kezdünk.

Kövér László hat perc késéssel megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kilencedik ülését, majd megadta a szót Karácsony Gergelynek.

Az elempés politikus napirend előtti felszólalását a Transparency International múlt heti jelentésének szentelte. Eszerint a korrupció új szintre lépett Magyarországon, "befolyásos érdekcsoportok ejtették rabul az országot" - mondta, majd idézte Orbán választási győzelem után mondott beszédét az oligarchák hatalmának felszámolásáról, illetve Ángyán Józsefet a kormány politikáját meghatározó maffiacsaládokról, majd hivatkozott az Index múlt heti oligarchás videójára.

Kik azok az oligarchák, akiknek a magánérdeke meghatározza a kormányzást? Karácsony szerint Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, mert az ő közvetlen munkatársaik kerültek magas kormányzati pozíciókba vagy állami tulajdonú cégek élére. Nyerges testvére még miniszteri főtanácsadó is lehet. "Nincs mit csodálkozni azon, hogy Nyerges Zsolt és Simicska Lajos halálra keresi magát" - mondta, majd a Közgépről beszélt.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Kolontáron Karácsony sejtése szerint Simicska Lajos rokonainak a bányájából hozták a murvát a felújításokhoz. Karácsony szerint a Közgép úgy kerül helyzetbe, hogy az ellentmond az új alaptörvény előírásainak is, hiszen tulajdonosi háttere felderíthetetlen. Ezután azt kérdezte a kormánypártoktól, hogy rendben van-e az, hogy csak Nyerges és Simicska cégei képesek feladatokat ellátni.

A kormány nevében Rétvári Bence igazságügyi államtitkár vágott vissza azzal, hogy az LMP eddig csak egy ügyben tett feljelentést, a szocialistákhoz köthető Sukoró-ügyben. Biztatta az LMP-t, hogy tegyen feljelentést, ne csak vádaskodjon, hiszen a Fidesz milliárdokkal erősítette meg az ügyészséget, hogy az vizsgálhassa a korrupciót. "Nincsen bizonyítékuk" - vágott vissza, majd azzal gyanúsította az LMP-t, hogy magyar cégek helyett külföldi cégeket akar helyzetbe hozni az építőiparban, vagy a dohánykereskedelemben.

Rétvári a Transparency jelentését azzal intézte el, hogy az javarészt a szocialista kormányok időszakára vonatkozik. Azt is állította, hogy most már tisztább a közbeszerzések rendszere - ezzel az állítással a szakértők nem értenek egyet. Végül az Állami Számvevőszék az LMP gazdálkodásáról kiadott véleményével zárt, amely szerint az LMP beszámolói nem adtak valós képet a párt gazdálkodásáról.

Másodikként a szocialista Harangozó Tamás a kormány újabb ámokfutását igyekszik megakadályozni. Idézettel kezdett, Orbán múlt heti öt és félmillió munkahelyes mondatát hozta fel, és sajnálkozott, amiért a miniszterelnök egyedül ül "abban a nagy szobában, és várja az IMF delegációját", ahelyett, hogy meghallgatná felszólalását. Amiben ezután Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki tanácsadót idézte, aki szerint "az önkormányzatok szarnak a szegényekre".

Ahogy a kormány is, mert a közmunkával valójában nem munkahelyeket akarnak teremteni, hanem olcsó állami munkaerőt. Például a katasztrófavédelemnél, ahol ezer közalkalmazottat rúgnak ki, hogy a helyükre négyszáz közfoglalkoztatottat vegyenek fel. "Jó lenne azt hallani, hogy a kormány erről mit sem tud és ez Bakondi György [katasztrófavédelmi főigazgató] magánakciója" - mondta, de inkább attól tart, hogy hasonlókat tapasztalhatunk majd az egészségügyben és az oktatásban is.

Harangozó attól tartott, hogy a kormány "egy jóleső elmúltnyolcévezéssel üti majd el a problémát", és lám, igaza is lett. A kormány nevében válaszoló Tállai András belügyi államtitkár rögtön a szocialista kormányok tevékenységének felidézésével kezdett. Például hogy szocialisták 2003-2005 között 250 embernek mondtak fel a katasztrófavédelemnél, és nem fizették ki a tűzoltók túlórapénzét. Tagadta, hogy bárkit is elbocsájtanának a katasztrófavédelemtől, szerinte valójában "átszervezés" történik a "hatékonyabb" munkavégzés érdekében.

A Jobbik elnök-frakcióvezetője azon szörnyűlködik, hogy 2014-ben lejár az uniós földmoratórium, és akkor jönnek a külföldiek, és felvásárolják a magyar földet - más szóval tőkét hoznak be az országba, az kevésbé valószínű, hogy teherautóval elhordanák a humuszt. Mindenesetre Vona szerint Turi-Kovács Béla mondta ki az igazságot, aki szerint "vagy feloldjuk a moratóriumot, vagy kilépünk az Európai Unióból", és kétségünk se legyen róla, hogy Vona melyik megoldást választaná.

Vona hiányolja, hogy a földtörvény, amely valamilyen feltételekhez köthetné a föld adásvételét, egyrészt még be sem terjesztették, másrészt ha korlátozni is próbálnák, azt az EU megsemmisítené, mert ütközik az EU-s joggal. Véletlenül "a tőke szabad áramlásának" nevezte azt, hogy külföldiek vesznek földet. Végül egyértelműen is azt javasolta, hogy lépjünk ki az EU-ból, hogy "megmentsük a magyar földet". Hiszen az unió tagjaként legfeljebb eljátszhatnánk, hogy védjük a magyar földet. "Ha a magyar földet elveszejtettük, mindent elveszejtettünk" - mondta, és "testi-lelki számonkéréssel" fenyegetőzött.

A kormány nevében Budai Gyula államtitkár válaszolt volna, ha működött volna a mikrofonja. Aztán kapott egyet, de nem abba beszélt, Kövér figyelmeztette, hogy érdemes belebeszélnie, ha már kapott egyet. Az apróbb technikai malőr után lebénázta a Jobbikot, amely szerint "gyengén teljesített" a földvédelem ügyében. A magyar kormánynak csak azt a tíz százaléknyi földet kell megvédenie, ami állami tulajdonban van, értelmezte újra a kormány földpolitikáját. "Az NFA 131 hektár földet akadályozott meg (sic!)" - mondta, arra utalva, hogy az államnak elővásárlási joga van az eladásra hirdetett földekre.

A kormány már 2001-ben "felvette a harcot a zsebszerződésekkel", jelentette ki Budai, aki ebben a témában ügyvédként komoly szaktekintély. "A magyar földért meghirdetett harc egyik nagy állomása a Hubertus Rt. ellen meghirdetett per" - jelentette ki minden összefüggés nélkül. Mindenesetre úgy érzi, hogy a kormány és jómaga is mindent megtett a föld védelmében, majd megköszönte a válasz elfogadását - szükségtelenül, csak az interpellációra adott válaszokról kell döntenie a parlamentnek.

Az első kormánypárti napirend előtti felszólaló, a kereszténydemokrata Harrach Péter "a leépülő, dekadens liberalizmus zavaros fejű képviselőiről" beszélt felszólalása elején, de hamar letért erről a vonalról, és inkább a kormány politikáját dicsérte, mert az szolidáris. Koncentrálni szerinte a hiányos érdekérvényesítő képességű, kis jövedelmű rétegekre kell koncentrálni. Ilyen réteg szerinte a szociális munkásoké. Segíteni kell az inaktívakon és a devizahiteleseken, az ő érdekükben a KDNP intézkedéseket karolt fel.

Magyarföldön már csak 31-en laknak, és a tendenciát az sem tudta megfordítani, hogy az elmúlt években Rátóti Zoltán színművész volt a polgármester.

Harrach Péter majdnem szólt a társasházak problémájáról is, de végül mégsem, inkább a végrehajtási költségek magas voltára hívta fel a figyelmet. "A társadalomnak nem csak hatékony szempontokra van szüksége, hanem szolidarításra is" - zárta felszólalását.

A kormány nevében válaszoló Rétvári szerint mi sem bizonyítja jobban a kormány szolidaritás iránti elkötelezettségét, mint a bankadó, vagy az, hogy államosítják a közoktatást és az egészségügyet. Vagy hogy keményen fellépnek az uzsorások ellen. Vagy a családi típusú adórendszer. Megtudtuk azt is, hogy a szegénység egyik forrása az, ha valaki szegénynek születik.

Az államtitkár ezután azzal büszkélkedett, hogy az Orbán-kormány nem csökkentette a nyugdíjakat, pedig "óriási az államadósság". Említette még a rezsistopot is, amivel szerinte főleg a szegényeknek segítettek - meg persze a gazdagoknak is, mert a rezsistop diferenciálatlan támogatás. Valótlannak nevezte azt az állítást, hogy a végtörlesztés csak a tehetősebbeken segített, hiszen sokan két-hárommilliós hiteleket végtörlesztettek, ők pedig nyilván nem tehetősek szerinte.

Az utolsó felszólaló, a fideszes Zombor Gábor államtitkár vérbő propagandabeszéddel tűnt ki. "Nem igaz, hogy megcsappant volna a befektetői bizalom Magyarországgal szemben" - kezdte. "Több új üzemet adtunk át a termelésnek, amelyek hátrányos helyzetű térségekben is új munkahelyeket biztosítanak", Csengeren például tizenötöt.

Zombor ezután olyan polgármesterként, aki parlamenti képviselő és államtitkár is egyben, megosztotta, hogy az ő településén is rengeteg új munkahely teremtődött, például mert odaköltözött a Mercedes. Azaz szó sincs befektetői bizalomvesztésről. Üdvözölte a kormány álláspontját, hogy az csak munkahelyteremtő beruházásokat kíván támogatni. "Rendkívül káros és veszélyes az, amelyet Magyarországon és külföldön néhányan elkövetnek a befektetések ellen. Nem lehet megingatni a bizalmat külföldön" - zárta általános megjegyzéssel.

A kormány nevében Czomba Sándor államtitkár köszönettel reagált Zombor felszólalására, állította, hogy az országban sokan irígykedve tekintenek Miskolc környékére. Ezután arról beszélt, hogy volt idő, amikor Magyarországon 5,5 millióan dolgoztak, igaz, az szerinte is a KMK-s időszak volt. Most viszont csak 3,8 millióan dolgoznak, ezen felül félmillió munkanélküli és háromszázezer inaktív van, így összeadva se jön ki az orbáni álom. "Messze nem ott tartunk, ahol tartunk" - jelentette ki. Hogy ott tartsunk, ahhoz szakképzés kell, meg demográfia.