Hallgatással ütné agyon a Fidesz az LMP-s népszavazást

„Minden reakció növelné a presztízsét”, ezzel magyarázták az Indexnek fideszes képviselők, hogy a kormánypártok miért nem szólaltak meg eddig az LMP népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban. A képviselők szerint ennek a stratégiának a része volt az is, hogy múlt hétfőn a kormány részéről senki nem reagált Jávor Benedeknek, az LMP frakcióvezetőjének a népszavazásról szóló felszólalására. A Fidesz ugyanis arra számít, hogy ha nem beszélnek a témáról, akkor az LMP nehezebben tudja napirenden tartani a népszavazási kezdeményezést.

Több, neve elhallgatást kérő kormánypárti képviselő is azt mondta, hogy egyelőre nem tartja veszélyesnek az ellenzéki párt akcióját. Ezt azzal magyarázták, hogy szerintük az LMP kérdései nem túl izgalmasak, mivel napi szinten nem befolyásolják az emberék életet, így valószínűleg nem fognak nagy tömegeket megmozgatni. Az egyik képviselő szerint a próbaidőről szóló kérdés például egy munkavállaló életében négyszer-ötször lehet aktuális. Egy másik, vidéki képviselő szerint pedig az érdektelenséget az mutatja, hogy múlt héten lakossági fórumot tartott saját választókörzetében, de egy résztvevő sem kérdezett rá a népszavazást érintő témákra.

Több forrás elismerte ugyan, hogy érezhető a kormánnyal szembeni elégedetlenség, amit az LMP megpróbálhat kihasználni. Szerintük azonban jelenleg jóval kisebb az elégedetlenség, mint a 2008-ban az MSZP-s többségű kormánnyal szemben, amikor a szociális (vizitdíjról, tandíjról, kórházi napidíjról szóló) népszavazás a Fidesz győzelmét hozta. (A 2008. márciusi referendumon a szavazásra jogosultak 50,49 százaléka vett részt, a kórházi napidíj esetében 84,08, a vizitdíjnál 82,42, a tandíj esetében 82,22 százalék volt az elutasítás aránya.)

Egy kormányzati tisztviselő szerint az LMP kezdeményezését azért sem lehet összehasonlítani a Fidesz által kezdeményezett népszavazással, mert akkor jóval megfoghatóbb, húsbavágóbb kérdésekről volt szó. A forrás szerint ráadásul az LMP-nek az MSZP-vel is meg kell küzdenie azért, hogy végül melyikük legyen az ellenzék vezető ereje. A népszavazás arra viszont jó lehetőség lehet, hogy az LMP a parlamenten kívül ellenzéki szervezeteket (Egymillióan a Sajtószabadságért, 4K!) fel tudja sorakoztatni maga mögé, tette hozzá.

Budapest 2012. március 5.Schiffer András a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti képviselője aláírásokat gyűjt a Nyugati téri aluljáróban a párt Népszavazás 2012 névvel elindított kezdeményezésén.

Fotó: Marjai János

A kormánypártok egyelőre azért sem foglalkoznak az LMP akciójával, mert az új alaptörvény szigorította a népszavazásra vonatkozó szabályokat. A korábbi szabályozás szerint az érvényességhez elegendő volt, hogy a szavazásra jogosultak 25 százalékának azonos szavazata. Egy kormányzati tisztviselő szerint azonban még így sem volt könnyű biztosítani az eredményességet, példaként a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazást említette. A januárban életbe lépett alaptörvény szerint viszont a népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele részt vesz rajta, az eredményességhez pedig az kell, hogy a résztvevők több mint fele azonos választ adjon.

Az LMP-s kezdményezéssel a kormány akkor foglalkozhat komolyabban, ha összegyűlik a népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezer aláírás, mondta a kormánypárti frakció egyik befolyásosabb tagja. A forrás szerint mivel ez még nem történt meg, egyelőre a frakcióüléseken sem került szóba a téma. Az LMP vasárnap azt közölte, hogy szombat estig megközelítőleg harmincezer aláírást gyűjtöttek össze. Egy fideszes politikus szerint, még ha össze is gyűlik a szükséges aláírás, akkor is tudnak úgy védekezni, hogy túl drága a referendum, miközben a felmérések szerint a kérdések nem mozgatják meg az embereket.

Az LMP március 5-én indította el aláírásgyűjtő kampányát. A párt négy kérdésben szeretne népszavazást: a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi 90 napról emeljék vissza a korábbi 260 napra, ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kikötni, illetve a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni. Ehhez kérdésenként legalább 200 ezer aláírást kell összegyűjteni április 2-ig. Az ellenzéki párt azért döntött a népszavazás kezdeményezése mellett, mert szerinte a kormány rossz fejlődési pályára állítja az országot. A versenyképességet nem a társadalomba történő befektetéssel (az oktatás, az egészségügy, a munkavállalói jogok erősítésével), hanem alacsony adókkal és bérekkel, a munkajogok csorbításával próbálja javítani.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!