Pál
-5 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Az államra tolta a Fidesz az ügynökmúlt rendezését

2012.03.19. 11:51
Nyárra alakulhat meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága nevű intézmény, amelynek a kommunista múlt feltárása lesz a feladata, jelentette be hétfőn Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Lázár szerint ez az intézmény tesz majd javaslatot az ügynökakták feltárására is. Az ügynökmúltról komoly vita alakult ki az elmúlt hetekben a kormánypártokban, a Fidesz ezzel a javaslattal zárná le a kérdést.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának a feladata lesz a kommunista diktatúra bűneinek a feltárása, mondta a Fidesz és a KDNP hétfő délelőtti frakcióülése után Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A frakcióülés egyik fő témája az ügynökakták nyilvánosságra hozatala volt. Az ülésen részt vett Orbán Viktor kormányfő is, Lázár szerint több kérdésben is Orbán ismertette a Fidesz álláspontját.

Lázár szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának több feladata lesz. Többek között meg kell neveznie a kommunista diktatúra vezetőit, illetve, hogy kit milyen felelősség terhel. Vizsgálnia kell, hogy a kommunista párt vezetői részt vehetnek-e a közéletben, a volt állampárti vezetők nyugdíjának kérdését, illetve azt, hogy mi lett az állampárt vagyonának sorsa. Javaslatot kell tennie az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról is. Vizsgálnia kell az egykori erőszakszervezetek működését is, mondta a frakcióvezető.

Lázár szerint a bizottság nem ideiglenes intézmény lesz, véglegesen kell rendeznie az állampárti diktatúra megoldatlan kérdéseit. A frakcióvezető szerint a kormány május 15-ig dolgozza ki a bizottság felállítására vonatkozó jogszabálytervezetet, amelyet július közepéig fogadhat el az Országgyűlés. Lázár szerint a bizottság ezt követően hamarosan javaslatokat tehet az egyes kérdésekben. A frakcióvezető szerint ebből a jogszabályból derül ki, hogy hány tagja lesz a bizottságnak, illetve mennyi pénzből gazdálkodhat. Lázár az arra vonatkozó kérdésre, hogy kik lehetnek a bizottság tagjai, azt felelte: olyan emberek vehetnek részt a munkában, akik függetlenek a pártpolitikai szempontoktól.

A bizottság létrehozását megemlíti az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló, tavaly év végén elfogadott törvény. Ennek a preambulumában az olvasható, hogy a „kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik”. A jogszabály szerint ez tárja fel a kommunista diktatúra működését, a vizsgálatok eredményeit pedig a bizottság átfogó jelentésben teszi közzé. A Magyar Nemzet már szerdán arról írt, hogy a bizottság Orbán javaslatára vehet részt az ügynökügy rendezésében.

Az Index kérdésre, hogy a közéletből való kizárás vonatkozhat-e Schmitt Pál köztársasági elnökre, aki 1983 és 1986 között miniszter-helyettes volt, Lázár azt felelte: minderre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ad majd választ. Hozzátette: a kormánypártok politikai bizalmát élvezni fogja a felálló új intézmény.

D KOM20120210016
Fotó: Komka Péter

A kormánypártokban azt követően alakult ki a vita a kérdésben, hogy február 20-án az Országgyűlés leszavazta az LMP javaslatát, amely lehetővé tette volna, hogy bárki nyíltan hozzáférhessen az ügynökaktákhoz. Az indítvány tárgyalását az ellenzéki pártok támogatták, a kormánypártok azonban megosztottak voltak. Orbán ezt követően a parlamentben azt mondta, hogy az ügynökmúlt feltárásáról komoly vita folyik a frakcióban, megfelelő javaslatokkal pedig csak a vita befejezése után tudnak előállni. A kérdés rendezését pedig a hétfő frakcióülésre tűzték a kormánypártok.

A hétvégén pedig a Fidesz több befolyásos politikusa is megszólalt a kérdésben. Kövér László házelnök a Duna Televízióban azt mondta: gumicsontnak, bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartja az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló vitát. "Szerintem majdnem minden kérdésre benne rejlik a mai jogi szabályozásban a válasz”, fogalmazott Kövér. Hozzátette: "Egyetértek abban, hogy az elkövetők, az ügynökök, az SZT-tisztek, az egész gépezetet mozgatók tekintetében minden információt nyilvánosságra lehessen hozni (...), a másik oldalon pedig minden körülmények között a megfigyeltek, az áldozatok személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben kell tartani".

Ezzel szemben Lázár a Magyar Hírlapnak adott szombati interjúban a magyar demokrácia "gennyes sebének" nevezte az ügynökkérdést. Lázár szerint a katonai és a nemzetbiztonságot veszélyeztető jelentéseken kívül minden adatot nyilvánossá kell tenni. A frakcióvezető Schiffer Andrásra, az LMP képviselőjére utalva azt mondta:"egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát”.

Hétfői sajtótájékoztatóján Lázár arra a kérdésre, hogy milyen vita folyt a kérdésről a frakcióülésen azt felelte: jó javaslatot tett le az asztalra a Fidesz elnöksége. Hozzátette: a hétfői ülésen a kérdéshez hozzászólt többek között: Wittner Mária, L. Simon László, Demeter Ervin is. Lázár megismételte, hogy szerinte Schiffer javaslata nem volt hiteles, mert az LMP-s politikus családja az előző rendszer nyertese volt. Szerinte az LMP javaslata csak egy tapasz lett volna a magyar demokrácia gennyes foltján, ezzel szemben a Fidesz ennél többet szeretne, véglegesen szeretné rendezni az egész kérdést.

Az ellenzék reakciója

MSZP

Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte a kormányt, hogy május 15-ig dolgozza ki azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a kommunista rendszer bűneit feltáró Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását, Mesterházy Attila közölte: attól tartanak, hogy ez csak figyelemelterelés, és a Fidesz így próbálja elkerülni a parlamenti vitát. Hozzátette, kíváncsiak rá, kik lesznek azok a szakértők, akik a bizottságban helyet kapnak. Mesterházy Attila szintén támogatásáról biztosította azt az LMP-s népszavazási kérdést, amely megtiltaná a korábban jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultság elvonását.

Jobbik

A radikális párt örül, hogy a kormányon lévő nyomás "kezdi éreztetni a hatását", ugyanakkor tart attól, hogy a kormánypártokon belüli nézetkülönbségek miatt nehogy félmegoldás szülessen a kommunista rendszer bűneinek feltárást, főként az ügynöklisták ügyét illetően –reagált hétfőn Vona Gábor pártelnök a Nemzeti Emklékezet Bizottságának ötletére. Vona Gábor hangsúlyozta: ebben a témában a Jobbik évek óta következetesen követeli a teljes nyilvánosságot, "járjon az bármekkora politikai hatással is", mert szerintük ez az egyetlen út a megtisztuláshoz.

LMP

A Lehet Más a Politika üdvözli a Nemzeti Emlékeztet Bizottsága felállítását, de sajnálatosnak nevezte, hogy ahhoz az LMP illetve az ellenzék nyomása kellett. Egyúttal annak a reményének is hangot adott, hogy amikor az abban való szerepvállalásra független személyiségeket kérnek fel, akkor "nem Pozsgai Imrében és a hozzá hasonlóan szakavatott Szűrös Mátyásban gondolkodnak". Ismét hangsúlyozta korábbi érvét, amely szerint az LMP azért is rendezni kívánja az állambiztonsági múltat, mert csak így lehet pontos képet kapni arról, hogy a túlélő állambiztonsági hálózatok hogyan szőtték át 1989-et követően a privatizáció folyamatát, a rendszerváltó pártokat és a média gépezetét.