Így őrzi az MSZP Károlyi szobrát
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Az MSZP őrséget állított a Kossuth térre, így tiltakoznak a Károlyi Mihály-szobor eltávolítása ellen.A tér északi parkolójának kapujában reggel fél kilenctől sötétedésig kerületi és országgyűlési képviselők, aktivisták, szimpatizánsok védik a szobrot.
A Kossuth tér 1944 előtti állapotok szerinti átalakítása megkezdődött, az északi oldalon a régi platánfákat már kivágták, itt kap helyet majd a mélygarázs, felette pedig park és látogatóközpont lesz. Jelenleg a szobron kívül semmi nincs az egykori parkban, mikor ott jártunk épp talajvíz-megfigyelő kutat fúrtak a park melletti utcában mélygarázs építése miatt.
A szobor elvitelét még nem erősítették meg. Arról, hogy az átalakításra váró Kossuth tér szobrait elviszik-e egyáltalán, és hogy hová viszik, csak április elején hoz döntést a fővárosi közgyűlés. A tér szobrai (József Attila, Károlyi Mihály, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc) közül a legnagyobb vita a Károlyi-szobor miatt van. 1944 előtt itt Tisza István szobra állt. Az MSZP azért állt a szobor mellé képletesen és szó szerint is, mert ahogy az akciót bejelentő Molnár Zsolt, az MSZP budapesti szervezetének elnöke fogalmazta, Károlyi sokat tett az újkori magyar demokráciáért, a munkavállalói jogokért, köztársasági elnöksége idején vezették be a demokratikus választási törvényt, a sajtó- és gyülekezési szabadságot, és elutasította a trianoni békeszerződést.
Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője azt mondta, "naponta aggódhatunk, hogy melyik éjszaka lesz, amikor majd jön a nagy sötét fekete autó, amire felpakolják és elszállítják Károlyi Mihály-szobrát", ezért kell az őrség. Amiatt joggal félthetik a szobrot, hogy a jobboldaliak nem annyira szeretik Károlyit, mert pont 1918-ban szerelte le a hadsereget, és ez nagyban hozzájárulhatott, hogy ekkora területeket vesztett az ország a trianoni diktátummal.
Mélyreható demokratikus
A Kossuth téri őrséget koordináló MSZP-s alkalmazott szerint ez egy szimbolikus őrség, inkább kiállásnak nevezte az ügy mellett. Az őrök nem fognak a szoborért jövő fekete autó elé feküdni, a munkások útját sem fogják elállni. Március 30-ig szeretnének kint lenni, akciójuk a gyülekezési törvény alá esik, bejelentési kötelezettségének a párt eleget tett, a rendőrség óránként ellenőrzi, hogy nem történik-e velük atrocitás.
A szimbolikus őrök szórólapokat osztanak, és aláírást gyűjtenek az arra járóktól. Az egyik szórólap Károlyi Mihályt mutatja be, a másik pedig a budapesti városvezetést kritizálja “Mégis mi lett ebből?” felirattal. Az első magyar köztársaság elnökét röviden bemutató lapról megtudhatják, hogy 1918-as őszirózsás forradalom idején kiáltványban követelte a háború azonnali befejezését, az ország teljes függetlenségét, mélyreható demokratikus reformokat, a nemzetiségekkel való megbékélést.
Nem európai
Kedd délelőtt négy újpesti párttag állt őrséget a Kossuth téren, teljesen biztosan ők sem tudták megmondani, valóban elviszik-e a szobrot. Csak annyit tudnak, hogy tervezik az elvitelt. A keddi őrök szerint több százan írják alá petíciót naponta. Ma már egy huszonöt fős holland turistacsoport is aláírta. Az MSZP-s őröktől megtudtuk, külföldön nagy visszhangja van a szoborügynek, bár inkább az ötvenéves platánfák kivágása miatt. “Ez nem európai gondolkodás” - vélekedett az egyik MSZP-s a fák kivágásáról.
“Károlyi sokat tett a köztársaságért, mert akkor még volt köztársaság, most meg nincs” - ingatta fejét az egyik pártaktivista. “Sötétedésig vagyunk kint, bár a Fidesz-kormány alatt korábban sötétedik” - fejtette ki véleményét.
Még a kutya is
“Látja, a kerékpárosok is mind aláírják, mert ők nagy környezetvédők, és kinyílik a bicska a zsebükben” - mondta az egyik őr. Igaz, a petíció szövegében az áll, hogy ha egyetért az MSZP céljaival, és ellenzi a kormány céljait illetve szeretne szóróanyagot kapni a párttól, adja meg elérhetőségeit (név, telefonszám, e-mail cím). Semmi nem utal az aláíróíven a fák védelmére, de azért aláírta a kerékpáros is.
“Még a kutya is alá fogja írni” - vélte egy optimista aktivista, amint felénk közeledett egy idős, kutyasétáltató bácsi.
Sokan szó (és elolvasás) nélkül aláírták a kérdőívet, de volt, aki hevesen fejtette ki nemtetszését. Egy idősebb férfi történelemhamisításnak nevezte a szórólap szövegét, szerinte ugyanis Károlyi nem “befejezeni akarta a háborút”, hanem “nem akart háborút”. Az úr szerint Károlyi Kun Bélával együtt vitte ki a pénzt az országból, majd a csehek letartóztatták. “Honnan tudja, maga ott volt?” - kérdezett vissza az aktivista.
“Tudjátok, ki volt Károlyi?” - kérdeztem az egyik aláírót, egy fiatal lányt. “Persze: Mihály. Jó fej volt” - mondta. Egy négy fős vidéki társaság épp “folyamatos bulizásból” csöppent az aláírás helyszínére, elkerekedett szemmel nézték a szórólapokat, egyikük megkérdezte, milyen nap van ma. Elmondták, hogy ők nem itt laknak, ezért nem zavarja őket a szobor problematikája, de az MSZP miatt aláírják a papírt. A petíció pont nekik volt kitalálva, hiszen az aláírt szövegben sehol nem szerepelt, hogy a szobor megmentését támogatták aláírásukkal. Az egyik lány azt kérdezte a másiktól, hogy most akkor azt írták-e alá, hogy lebontsák a szobrot, mire a másik igennel válaszolt, aztán rájöttek, hogy ja, mégse. Őket semmi sem zavarta, jól érezték magukat.