A Guardian bemutatja Handó Tündét

Handó Tündéről és a magyar bíróságok átalakításáról, valamint a Velencei Bizottság véleményéről írt kissé gunyoros hangvételű cikket a brit Guardian. A szabadúszó jogi szakíró, Joshua Rozenberg által jegyzett anyag így kezdődik:

"Képzeljenek el egy országot, ahol a bírók kiválasztása egyetlen ember dolga. Ugyanő kirúghatja, vagy más bíróságokhoz irányíthatja át őket. Megváltoztathatja a bíróságok szabályait. Bírósági jogszabályokat indítványozhat. És van még vagy 60 egyéb jogköre.

Most képzeljék el, hogy ez az ember nemrég kilencéves mandátumot kapott. És azt, hogy ő, ha ez az idő le is telik, a hivatalában maradhat mindaddig, amíg az utódja meg nem szerzi a parlament kétharmados támogatását. Minek hívnának egy ilyen országot?"

Természetesen Magyarországnak – válaszolja meg a lap a saját kérdését, hozzátéve, hogy Handó Tündéről, az Országos Bírói Hivatal elnökéről van szó, és nyilván csak véletlen egybeesés, hogy ő történetesen annak az ősfideszes Szájer Józsefnek a házastársa, aki az iPad-jén írta az ország új alkotmányát.

A lap minderről a Velencei Bizottság hétfői állásfoglalása kapcsán ír, miután az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi konzultatív testülete megállapította, hogy az ET egyetlen másik tagországában sincs senkinek egy személyben joga bírókat és bírósági vezetőket kinevezni. A bizottság ezért ragaszkodott hozzá, hogy nőjön az elnök elszámoltathatósága, a végleges döntéseit pedig bíróságokon meg lehessen támadni.

A Guardian cikke megemlíti, hogy a VB-ot nem győzte meg a rendszer kiegyensúlyozottságáról az Országos Bírói Tanács joga, mellyel élve kezdeményezheti az Országgyűlésnél az elnök felmentését. Az OBT-nek a bíróságok igazgatásában betöltött szerepe elhanyagolhatónak tekinthető – idézi a lap a Velencei Bizottságot.

A cikk kitér arra is, hogy a bírók közel 10 százalékát nyugdíjazzák a korhatár 70-ről 62-re történő csökkentésével. Távozásuk után a vezető pozíciókba Handó nevezhet majd ki 200 bírót.

A Guardian megemlíti, hogy a bizottság véleményére válaszul a kormány ígéretet tett egyes igazgatási hatáskörök áthelyezésére az OBT-hez, így utóbbinak nőnek az ellenőrzési lehetőségei az OBH elnöke fölött, akinek egyes döntéseiben igazodnia kell majd az OBT ajánlásaihoz.

A brit lap felidézi, hogy a VB állásfoglalása szerint a bírósági reform összességében a bíróságok függetlenségét veszélyezteti. A magyarokat nem érhette váratlanul a dolog: az új alaptörvényről szóló tavaly júniusi jelentésében a Velencei Bizottság megállapította, hogy túl sok a sarkalatos törvénnyel szabályozott terület. "Amikor nem alapvető fontosságú kérdéseket, hanem nagyon is konkrét és részletes szabályokat és ügyeket utalnak kétharmados körbe, maga a demokrácia elve kerül veszélybe".